Székely zászló Ipolynyéken (Fotó: Hrubík Béla, archív)

A koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozó intézkedések miatt idén sem tartanak tömegrendezvényt a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen. A hagyományossá vált – igaz, évről évre lanyhuló érdeklődés mellett sorra kerülő – marosvásárhelyi megemlékezés és autonómiát követelő felvonulás, a múlt évhez hasonlóan, idén is elmarad.

A Marosszéki Székely Tanács közlése szerint szabadtéri fotókiállítással szándékoznak felidézni a székely szabadság napja marosvásárhelyi emlékeit.

A Székely Nemzeti Tanács 2013-ban a székely szabadság napjává nyilvánította március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt.

A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évente szerveznek megemlékezést, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárul. Az első, 2013-as tömegrendezvényen a szervezők becslése szerint mintegy 30 ezren vettek részt, azóta ez a szám – különösen a marosvásárhelyiek távolmaradása miatt – egyre csökken.

A székely vértanúk emlékművét nemrég meggyalázták: a román trikolór színeire festették. A festéket másnapra már le is takaríttatta a városvezetés. Az RMDSZ bűnügyi feljelentésének egyelőre nincs semmilyen konkrét eredménye: a tettes – mint a korábbi években annyiszor – feltehetőleg ezúttal is ismeretlen marad.

Tavaly a Szepsiszentgyörgyön tartott kis létszámú megemlékezésen felolvasták a Székely Nemzeti Tanács azon kiáltványát, melyben többek között Székelyföld autonómiája mellett áll ki.

A petíció ismételten kinyilvánította, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát.

Sőt, az autonómia törvénybe iktatása Románia érdekeit szolgálja, és az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket teljesíti.

A székely szabadság napja alkalmából az előző években Felvidék-szerte került ki ezen a napon a székely zászló a magyar települések hivatali épületeire, ezzel is kifejezve szolidaritásukat a székely nemzettestvérekkel.

A székely szabadság és az európai szolidaritás

„Ezen a napon fejet hajtunk mi, magyarok egyrészt az 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett székely vértanúk, másrészt a nemzeti önrendelkezésért folytatott szabadságharc előtt.

Ez a nap ugyanakkor tisztelgés a székely bátorság előtt is,

mely kifejezője, hogy közösségként egységesen áll ki az európai keretek között értelmezett és az európai alapelveket és példát követő autonómia mellett” – olvasható dr. Szili Katalin miniszteri megbízott és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának a szerkesztőségünknek eljuttatott közös nyilatkozatában.

Mint fogalmaznak: „Ebben az évben e napot különlegessé teszi a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés melletti kiállás. Bár az aláírásgyűjtés határideje 2021. május 7-e, az eddig 10 tagországból érkezett majd 1,2 millió polgár támogatása jól jelzi az összefogást és a szolidaritást.

Ezért ez a nap számunkra idén a székely szabadság mellett az európai szolidaritást is jelenti.

E siker ugyan most kis lépés az európai problémák palettáján, de óriási lépés a nemzeti kisebbségek életében és valamennyi európai őshonos közösség szülőföldön boldogulásáért folytatott küzdelmében.”

A magyarság számára március nemcsak a tavasz, hanem a szabadság hónapja is, azon igazak és bátrak hónapja, akiknek a nemzeti szuverenitás korparancs, mindenkor – hangsúlyozzák a közleményben.

(Felvidék.ma/Erdély.ma/Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet)