Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja úgy véli, nincs társadalmi konszenzus a szlovákiai magyar felsőoktatás feladatáról.
Négy és fél éve vezeti sikeresen a 2003-ban alapított Közép-európai Tanulmányok Karát. Hogyan összegezné az elmúlt időszakot, miben látja a legnagyobb fejlődést?
K.A.: Karunk sokat fejlődött az elmúlt években. A tanári kar összetétele stabilizálódott, és szakmailag teljes mértékben lefedi azokat a tudományterületeket, amelyeken képzési programjaink megvalósulnak. A számos hazai kiváló kutató, oktató mellett külön öröm számomra, hogy neves külföldi személyiségek – pl. Kárpáti Andrea, Nagy Gábor, Pusztay János – eleget téve felkérésünknek felvállalták a karon folyó oktatói, kutatói tevékenységben való aktív részvételt.
2011 decemberében átadtuk a felújított kari épületet, mely teljes mértékben megfelel a 21. század elvárásainak. Diákok és tanárok megfelelő körülmények között dolgozhatnak.
Képzési programkínálatunk eddig két tudományterületre összpontosult, mégpedig a pedagógiai és humán tudományokra. Ebből a körből kilépve építjük Idegenforgalmi Tanszékünket, mely a szeptembertől induló idegenforgalmi képzésünk gazdája lesz.
Ehhez kapcsolódóan: közzé tették a 2012-es év eredményeinek összegzését (ARRA, lásd http://www.arra.sk/sites/arra.sk/files/arra_sprava_2012.pdf), mely alapján a kar a maga kategóriájában az előkelő 3. helyet foglalta el. Ezzel egyúttal az egyetem legerősebb karának bizonyult. Minek köszönhető ez az eredmény?
K.A.: Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, láthatjuk, hogy karunk először a hetedik, kétszer a hatodik, tavaly pedig az ötödik helyre került, folyamatosan javuló tendenciát és fejlődést mutatva. A 2012-es évben elért harmadik hely elsősorban a felfutó doktori képzéseknek és a külföldi adatbázisokban közölt publikációknak, illetőleg a hivatkozásoknak köszönhető.
Jelenleg tíz akkreditált Ba. szintű tanulmányi program közül választhatnak a diákok. Mivel Szlovákiában nem ez az egyedüli kar, ahol a diákok magyar nyelven folytathatják tanulmányaikat, mely tanulmányi programok azok, amelyek egyedül a Közép-európai Tanulmányok Karán akkreditáltak?
K.A.: Kezdve a legrégebbiektől: a hungarológia, a kétnyelvű ügyvitelszervező és a regionális idegenforgalom programok. Az említett szakokon Szlovákiában magyar nyelven vagy részben magyar nyelven sehol sem folyik ilyen jellegű képzés. Idén indult a Ba. szintű képzés a finnugor programon, amely nemcsak Szlovákiában, de Magyarországon is egyedülálló, tehát ilyen értelemben unikumnak számít. A mesterképzésben folytatási lehetőséget biztosít Magyarországon az ELTE, a Szegedi és a Debreceni Egyetem is.
Elsősorban mit tekint a szlovákiai magyar felsőoktatás feladatának?
K.A.: Ez egy jó kérdés, mivel az egyik legnagyobb probléma az, hogy nincs társadalmi konszenzus a felvetett kérdéssel kapcsolatban, sőt, még csak társadalmi vita sincs. Személyes véleményem alapján a szlovákiai magyar felsőoktatásnak alapvetően két dologra kell törekednie. Az egyik nyilvánvalóan a szlovákiai magyar fiatalok megfelelő képzése és a tehetségek felkarolása; felkészíteni, utat mutatni céljaik és terveik megvalósításához, tehát teret adni az önmegvalósításukhoz. Hiszen ha ezt tapasztalják és sikeresen megállják helyüket, Szlovákiában maradnak és nem vesznek el közösségünk számára. Ez persze nem azt jelenti, hogy kalitkába kell őket zárni. Sőt! Igenis, látniuk kell más rendszereket, egyetemeket, tapasztalatokat kell gyűjteniük, de a cél mindenképpen az lenne, hogy utána visszatérjenek Szlovákiába.
A másik fontos feladatunk olyan körülményeket teremteni, hogy fiataljainknak legyen hová visszajönni, legyen hol képességeiket kamatoztatni. Fontos, hogy több tudományos „bázis”, műhely létezzen és teret adjon ezeknek a törekvéseknek.
Nyilvánvalóan szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy jellegéből adódóan a szlovákiai magyar felsőoktatás természetes része az összmagyar egyetemi – tudományos életnek, de az összszlovákiai egyetemi-tudományos vérkeringésnek is. Ezért fontos, hogy kapcsolatokat építsünk ki a magyar egyetemeken kívül szlovákiai és további külföldi egyetemekkel is.
Azt mondják, hogy csak annak értékes az élete, aki tud álmodni és mer is tenni érte valamit. Önnek milyen hosszú távú elképzelései, álmai vannak – nyilvánvalóan a kar tevékenységével kapcsolatban -, amelyek megvalósításán dolgozik vagy szeretne dolgozni?
K.A.: Az egyik ilyen nagy álmunk az épület felújítása volt, amit tulajdonképpen a kar megalapítása óta szerettünk volna realizálni. Nagyon örülök annak, hogy ez az álom sikeresen megvalósult és sor kerülhetett az épület átadására. További vágyam egy olyan jelentős nemzetközi kutatási projekt megvalósítása (ami – hozzáteszem – nem esélytelen, ha a kar egyedülálló, kétnyelvű helyzetét vesszük), melynek segítségével karunk jelentős lépést tehetne nemcsak szlovákiai, hanem szélesebb regionális viszonylatban is. Olyan nagyléptékű pályázatok ezek, melyek még a grøningeni vagy göttingeni egyetemek honlapján is a nyitóoldalon szerepelnek. Ezenkívül nyitni kell a külföldi diákok felé is, melynek elengedhetetlen feltétele egy angol nyelvű képzési modul létrehozása. Így válhatnánk a külföldi diákok számára is attraktívakká, kitárulhatnának a kapuk további nemzetközi kapcsolatok felé. Tudvalevő, hogy Szlovákiában nagyon kevés egyetemen folyik angol vagy német nyelvű képzés.
Végezetül mit üzen a következő, a Közép-európai Tanulmányok Karát választó fiataloknak?
K.A.: Úgy gondolom, hogy intézményünk minden tekintetben biztosítja a jó képzést és nem utolsó sorban a Nyitrához kötődő, izgalmas diákéletet. Itt főként a JUGYIK vagy a kar által szervezett (olykor szünet nélküli) rendezvényekre gondolok elsősorban. Fontos, hogy karunknak a diákcserék szintjén széles nemzetközi kapcsolatrendszere van Skandináviától, a Baltikumon keresztül egészen a Balkánig. A hallgatóknak lehetőségük van nemzetközileg elismert szakemberektől tanulni, találkozhatnak a kulturális, társadalmi, politikai, gazdasági élet jeles képviselőivel és mindezt modern, kulturált körülmények között.
Tóth Katalin
Felvidék.ma
