Ellenzéki szavazatokat is begyűjtve lett az a Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) elnöke Ondrej Krajňák. A kormányzó Smer jelöltjét a parlament február 13-i ülésén jelen lévő 140 képviselőből 105 támogatta, míg az ellenzéki népi platform jelöltje, Marián Gula 18 szavazatot kapott.
Mivel a Smer képviselőcsoportja 83 tagú – és nem is volt jelen mindenki a szavazásnál -, nyilvánvaló, hogy a kormánypárti jelöltet több ellenzéki képviselő támogatta, mint Gulát.
Az intézet új vezetőjének megválasztása nem volt zökkenőmentes, csak harmadszorra jártak sikerrel a honatyák. Az első két alkalommal ugyanis a Smer megosztott volt a jelölt személyét illetően, Juraj Kaliňa jelölését például a szavazás előt visszavonták. Akkor a Smer-frakció tagjai közül többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Kaliňa személyében jobboldali ember kerülne a fasizmus és a kommunizmus bűneit kutató intézet élére. Példaként felhozták, hogy Kaliňa az intézetalapító Ján Langoš egykori munkatársa és szellemi örökségének a folytatója. Az ellenzék jelöltje akkor František Mikloško volt, aki azonban az esélytelenek nyugalmával indulhatott a voksolásokon: mindannyiszor elégtelen számú szavazatot kapott.
A frissen megválasztott elnök szerint a hivatalának „az egész nemzet lelkiismeretének jelképévé kell válnia”, ezt segíti a rá szavazó parlamenti képviselők irányából megnyilvánuló széles körű támogatás.
Az ellenjelöltje, Marián Gula, akit a jobboldali Népi Platform (KDH, SDKÚ-DS, Most-Híd) jelölt a tisztségbe, csak 18 szavazatot kapott, ami azt mutatja, hogy az ellenzék nagy többsége is Krajňák mellett szavazott. Krajňák a parlament Emberi jogi, Kisebbségi és Nőügyi Bizottságának meghallgatásán már jelezte, hogy szeretné az intézet munkájában megtartani a folytonosságot, de az érzékeny jellegű történelmi anyagokkal folytatott munka szakmaiságára is nagy figyelmet kíván fektetni. Egyben köszönetét fejezte ki a korábbi elnököknek is. „Hálás vagyok Ján Langošnak a személyes példamutatásért és a becsületességéért. És szeretném megköszönni Ivan Petranskýnak a Nemzeti Emlékezet Intézete megmentése terén mutatott állhatatosságát” – emlékeztetett az újonnan megválasztott elnök azokra az időkre, amikor az SNS javaslatot terjesztett a parlament elé a hivatal megszüntetéséről.
„Mindig a szenvedők és üldözöttek oldalán fogok állni” – jelentette ki Krajňák, aki szerint fontos feladata a hivatalnak a totalitárius rendszerek áldozatainak védelme, mégpedig a főügyészséggel való együttműködésben, ahová a múltban az intézet több büntetőfeljelentést is benyújtott. Az ÚPN munkájának további pillére véleménye szerint a kutatás. „A történészek fiatal nemzedéke a Nemzeti Emlékezet Intézetében elszántan kutatja azokat a témákat, amelyek mindeddig tabunak számítottak” – jelentette ki Krajňák, majd hozzáfűzte, a történészektől elvárja, hogy a múlthoz kiegyensúlyozottabb módon viszonyuljanak, és vonják le a következtetéseket az ún. háborús szlovák állam képviselőivel szemben is. Személyesen főleg a zsidók elhurcolását ítéli el. „Szomorú időszak volt ez” – jelentette ki azzal, hogy Jozef Tiso, az akkori köztársasági elnök politikai felelősségét is ki kell mondani mindezért. Arra a kérdésre azonban, hogy mi a véleménye a pozsonyi várban elhelyezett Svätopluk-szoborról, nem kívánt válaszolni, azzal az indokkal, hogy ő nem történész.
A Nemzeti Emlékezet Intézetét jelenleg a volt kulturális államtitkár, Jozef Lang vezeti, akit a feladat ellátásával a tisztségéből január 31-én leköszönt Ivan Petranský bízott meg.
Pravda nyomán dé, Felvidék.ma
Felvidék.ma
