Közérdek, hogy a sajtótörvény minél előbb az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Két ellenzéki párt ugyanakkor úgy viselkedik, mintha ezt nem fognák fel, mivel az MKP megbüntetésének vágya esetükben csökkenti a racionális politizálás képességét – írja Marián Leško jegyzetében, majd így folytatja:
A törvény Alkotmánybíróságra adásával kapcsolatos tartózkodó álláspontját mind a KDH, mind pedig az SDKÚ politikusai egyformán kifejezésre juttatták. „A törvény rossz, de ez még nem jelenti azt, hogy egyúttal alkotmányellenes is” – jelentette ki Galbavý. „Nem mindegyik törvény, amelyik rossz, egyúttal alkotmányellenes is” – mondta Lipšic képviselő. Ha mindkét párt képviselői eljöttek volna az MKP által összehívott megbeszélésre, akkor jogászuk, Marek Benedik felhívhatta volna a figyelmüket egy jelentős körülményre, melyet nem akarnak figyelembe venni.
Az Alkotmánybíróságra történő beadvány nemcsak azért támadhatná a sajtótörvényt, mert az alkotmányellenes, hanem azért is, mert nincs összhangban az Egyezménnyel az Emberi Szabadságjogok Védelméről. Továbbá azzal sem, ahogyan az Egyezményt az unió Emberijogi Bíróságának határozatai értelmezik és védik. A szlovák ügyekben hozott három ítélete is bebizonyította, hogy a szabad véleményalkotás jogát és az információra való jogot sokkal jobban védi, mint a mi törvényeink és általános bíróságaink. A strasbourgi bíróság odafigyel arra is, hogy a szlovák állami szervek intézkedései ne bírjanak olyan tartalommal, hogy azok elrettentsék a sajtót a közérdekű információk törvényes terjesztésétől. A szlovák sajtótörvény lehetővé teszi az érintett számára a válaszadás jogát, amelyről a The Economist azt írta, hogy megengedi a „legnagyobb mértékű büntetési tételeket és a leginkább öntörvényes megnyilatkozási módot”.
A törvény Alkotmánybíróságra való adása azért is fontos, mert valószínű, hogy a válaszadásra való joggal kapcsolatos vita előbb-utóbb úgyis Strasbourg-ban köt ki. Az európai bíróság döntése ugyanakkor nemcsak erre az esetre lesz meghatározó jelentőségű, hanem annak megítélésére is, hogy vajon az Alkotmánybíróság álláspontja és az ország legiszlatívája mennyire felelnek meg az európai standardnak.
Az SDKÚ alelnöke, Ivan Mikloš kijelentette: „Nem látunk okot arra, hogy csatlakozzunk az MKP álláspontjához.” Az ok viszont akkor sem létezne, ha a párt netán saját és esetleg jobb beadvánnyal rendelkezne, mint amiről Benedik beszélt. És mivelhogy ilyennel nem rendelkezik, az MKP-hoz való csatlakozás igenis helyénvaló, csak éppen az SDKÚ ezt nem akarja meglátni.
Marián Leško, SME, Felvidék Ma
