Érdekes színfoltja volt a kitelepítettek találkozójának Szímőn az a kiállítás, amelyet a faluban élő amatőr alkotók munkáiból rendezett a Csemadok helyi alapszervezete.
Egy korábbi elképzelést valósítottak meg azzal a céllal, hogy megismertessék a falubeliekkel, milyen tehetséges emberek élnek közöttük.
Olyan fiatalok és idősebbek mutatkoztak be ezen a kiállításon, akik hobbi szinten művelik a művészetüket és saját kedvtelésüknek élve alkotnak, munkálkodnak.
Egy régi terv vált valóra azzal, hogy Csémy Éva a tágabb hazában már jól ismert alkotó egyedi munkái végre szülőfalujában is láthatóvá váltak.
Éva kiskorától jó kézügyességgel bírt, érdeklődött a különböző művészi kifejezésformák iránt, ám a mandalákban találta meg azt, amire vágyott. A technikák közül pedig az üvegfestést választotta, bár az utóbbi időben vászonra is festett, újabban pedig homokképek készítésének lehetősége foglalkoztatja. Ezekből a sajátos technikával megalkotott képeiből néhányat itt is bemutatott, akárcsak a számára kedves mandaláiból. „A mandala számomra azt jelenti: út önmagad felé, keresed, mi van legbelül, ami igazán te vagy” – így vallja a művész.
Mészáros Gizella sokáig szülőfaluján kívül élte életét és alkotott, de nyugdíjas korára ismét hazahozta őt a sors. Róla el kell mondani, hogy nevelőnői képesítése mellett a gútai magániskolában elsajátította a zománc-iparművészetet és festészetet tanult olyan művészektől, mint Kopócs Tibor és Kocsis Ernő. Nekik köszönheti, hogy megalkotta azokat a képeit, amelyek a szülőföldhöz kötik, a Vág folyón úszó komp, a hajómalom, a nagyszülők tanyasi háza és a falut körül ölelő természet. Nagy sikert arattak ezek a festmények a találkozóra hazaérkező kitelepítettek körében. Tűzománcaival, amelyeket itt is láthatott a közönség számos kiállításon mutatkozott be az évek folyamán itthon és külföldön egyaránt.
Fafaragó művészetéről vált ismerté Illés Béla Szímőn, de a falu határain kívül is. Mert ki ne ismerné azt az embert, aki megalkotója volt a szülőfaluja közterein felállított kopjafáknak, emlékoszlopoknak, haranglábnak. A keze közül kikerült munkáknak „se szeri, se száma”. Saját galériájában és családi házának udvarán több száz faragott emberi alakzattal és más alkotással találkozik az odalátogató. A már hetven éves fafaragó munkáit számos helyen mutatták be és mind a mai napig szüntelenül alkot és dolgozik. Ezen a kiállításon is legújabb munkái voltak láthatók.
A faluban egy másik fafaragó is él és dolgozik Izsák Dezső, aki esztergályosként igen nagy pontossággal és érzékkel készíti el munkáit. Alkotásaiban a cselekvő embert ábrázolja, de vadászként állati alakzatokat is megformáz. Számos sikeres munkáját bemutatták már Érsekújvárban, és ezen a kiállításon is jelen voltak.
Kovacsicné Árpás Mária aprólékos, nagy odafigyeléssel készült munkái ámulatba ejtették a közönséget. Így vall magáról az alkotó:
„Foltvarrással intenzívebben öt évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni, de megelőzőleg is szívesen dolgoztam textíliával. Nagyon jól kombinálható más állagú anyagokkal, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kedvenc alapanyagom legyen. Bármiből tudok ötletet meríteni: egy forma, egy szín vagy kép is tud inspirálni. Többféle technika is létezik: geometria formákból összeállított falvédők és terítők, tűzéssel díszített takarók, kézi aplikációk,trapunto, mozaik, papírra varrás és sorolhatnám. A kézművesség mindig is része volt az életemnek és ez ma sincs másképpen. A legnagyobb hatást az úgynevezett vidéki stílus gyakorolta rám és ebben az irányzatban alkotok a legtöbbet. Ebbe a kategóriába tartozik a figuratív, illetve textilállatok készítése is. Szita Gabriella, gyémántkoszorús művésztől tanulhattam a mackókészítés mesterfogásait. Egy-egy ilyen mackó több napi tervezés és kivitelezés után születik meg a kezeim között. Felkérésre kézműves foglalkozásokat vezetek és kiállításokon veszek részt. „
Mészáros József, azon ritkaság számba menő kézművesség szerelmese, amit késművességnek, késkovácsolásnak hívnak. Több évtizeden át ismerkedett a vágó fegyverek, kardok, tőrök, kések, katonai és egyéb eszközök használatával és megszállottan gyűjtötte azokat. Sokat felújított megrenovált és lakása falait díszíti velük. Két éve, hogy aktívan nekilátott a késkovácsolásnak. Minden rozsdás vasat összegyűjtött a környéken és abból fényezte élesre pengéit. Az acélt a csehországi Kladnóból vásárolja, hogy egyedi és értékes darabokat tudjon készíteni. Megtanulta a bőrverés technikáját is és a késeire ugyancsak saját kezűleg készíti el a díszes tokokat. Több mint ötven sajátgyártmányú kése van, amelyekkel szívesen ellátogat a Szlovákiai Késművesek Szövetsége által szervezett kiállításokra. A szímői kiállításon húsz darab fényesebbnél- fényesebb penge volt megtekinthető.
Priskin Magdolna azok közé az örökifjú nyugdíjasok közé tartozik, akik mindig valami újat szeretnének tanulni. Az egykori óvodapedagógus úgy gondolta, kipróbálja tehetségét a képzőművészetben és nekilátott az üvegfestésnek. Egyedi technikával megalkotott üvegképein sajátos élményvilág megalkotására törekszik és itt-ott előbukkan a történelem egy-egy eseményének ábrázolása. A kiállításon verskötete és a falu történetéről írt könyve is helyet kapott.
Desat Nóra fiatal anyuk három leány édesanyja, akit gyerek kora óta érdekelt a díszítés elkészítése főleg tortákra, cukrászkészítményekre. Már fiatalon nagy örömmel vállalt ilyen munkákat, annak ellenére, hogy nem tanulta meg a szakmát. A mai napig csodálják ezen tevékenységét a falubeliek. Az utóbbi években képességeit másban is kipróbálta. Barátnőjétől megtanulta a 3D-s origámi papírhajtogatás technikáját, amelyet az internet segítségével a tökéletesre fejlesztett. Ebből születtek az érdekes, színesebbnél-színesebb papírbábok, amelyekkel meglepte a kiállítás látogatóit.
Az ifjú képzőművészek között volt Bombicz Andrea a Nitrai Építészeti Szakközépiskola növendéke, aki a tanulmányai során szerette meg a rajzolást. Egyszerű grafikái egy nagyszerű tehetséget rejtenek, amelyről a kiállításon bemutatott képei árulkodnak.
A Gútai Középfokú Szakmunkásképző Magániskola első osztályos növendéke Desat Dominika belsőépítész szakon folytatja tanulmányait. Az alapiskolában megmutatkozott tehetsége sikeresen fejlődik tovább a képzőművészet terén, amelyet számos rajza bizonyít. Ezekből láthatott a szímői közönség néhányat a kiállításon.
Az Jedlik Ányos Alapiskola negyedikes tanulója Bombicz Ferike tehetsége korán kibontakozott. Kedvenc elfoglaltsága a rajzolás. Főleg az apró pontossággal megrajzolt várak, épületek kerülnek fel rajzpapírjára, amilyenek a kiállítás paneljén is láthatók voltak. Szülei azért íratták be a Gútai Művészeti Iskolába, hogy képességeit tovább fejleszthesse.
Szímő község büszke tehetségeire és mindenkinek köszöni, hogy alkotásaival gazdagította a rendezvényt és öregbíti a falu jó hírnevét.
A kiállításról készült képek megtekinthetők ITT>>
Kantár Éva, Felvidék.ma