Május elseje, a munka ünnepe az 1989-es rendszerváltozást követően is munkaszüneti nap maradt Szlovákiában.
Marína Zavacká, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze úgy gondolja, a munka ünnepének ma is megvan a létjogosultsága. „Az egészségügyi nővéreket a felmondással való fenyegetéssel a munkaszerződéseik módosítására kényszerítik. A raktárosoknak nincs hol lezuhanyozniuk, ha vége a munkaidejüknek. Büntetlenül marad a tanítók megverése. A jogszabályok változásai tönkreteszik a vállalkozókat. A bányászszerencsétlenségek áldozatainak évekkel később sem szolgáltatnak igazságot… Ha legalább ezen érzik a nyilvánosság figyelmét, akkor nagy jelentősége van a munka ünnepének most is” – mondta a Sita hírügynökségnek nyilatkozva.
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Azért erre a napra esett a választás, mert 1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát.
Felvidék.ma
