Teljes támogatást élvez a közép-európai országok körében a magyar európai uniós elnökség politikája, amelynek célja a nyugat-balkáni bővítési folyamat előmozdítása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ljubljanában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazánk idei EU-elnökségére különleges és nehéz időszakban fog sor kerülni.
Aláhúzta: egyrészt európai parlamenti választásokat tartanak, amihez minden jelen lévő állam komoly várakozásokat fűz, még ha ezek eltérők is, másrészt súlyos kihívásokkal teli éveket él most a kontinens, a közösség rossz formában van, ezért elejét kell venni a helyzet további romlásának.
Szavai szerint ehhez
meg kell erősíteni a biztonságot, illetve új lendületet kell adni az Európai Uniónak, ezért ezek központi célkitűzései lesznek a júliusban kezdődő magyar elnökségi félévnek.
Szijjártó Péter utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni államok integrációja friss energiát hozhatna az EU-ba, és ezen a téren a közép-európai tagországoknak különleges felelősségük van.
Arról számolt be, hogy a térség országai nyíltan és valóban támogatják a bővítést, miközben több más szereplő nyilvánosan rendre pártolóként tünteti fel magát, de valójában csak akadályozza a folyamatot.
Kiemelte, hogy mivel a valódi támogatók így kisebbségben vannak, ezért a közép-európai országoknak egyesíteniük kell erőiket az ügy előmozdítása érdekében.
Ennek kapcsán üdvözölte, hogy kollégái mind egyetértenek a kormány célkitűzéseivel ezen a téren, és ekképpen a magyar EU-elnökség bővítési politikája teljes közép-európai támogatást élvez.
Az öt nyugat-balkáni tagjelölt összesen már 74 éve várakozik a tagságra, azaz átlagosan 14 éve és 10 hónapja, ez jól mutatja az igazi hozzáállást a közösség részéről,
aminek megváltoztatásán Magyarország nagy erőkkel fog dolgozni.
„Mi, magyarok, mindent meg fogunk tenni azért, hogy közelebb hozzuk a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióhoz” – fogalmazott.
A miniszter a biztonság helyreállításával összefüggésben leszögezte, hogy fokozni kell a fellépést az illegális bevándorlással szemben, az azt kiváltó okokat kell kezelni helyben, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, ahogyan azt Magyarország is tette.
Rámutatott, hogy a kormány a határok megsértésére támadásként tekint az ország szuverenitása ellen.
Majd az embercsempész-hálózatok felszámolásának fontosságát emelte ki, felidézve azt, hogy többször is volt példa arra, hogy egyes bűnözők és migránsok rálőttek a határőrökre. „Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ilyen emberekre nincs szükségünk az Európai Unióban” – közölte.
Továbbá arra is kitért, hogy gyengíteni kell az úgynevezett migrációs vonzó tényezőket (pull factor), és világossá kell tenni, hogy a kötelező letelepítési kvóták épp ekként hatnak.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre reagálva megerősítette, hogy Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely közelebb vihet a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadításához, már csak azért is, mert magyar is van az elhurcoltak között.
Kifejtette, hogy az izraeli terrorellenes művelet sikere globális érdek, de eközben a civilek megóvásának is fontos szempontnak kell lennie.
Az ukrajnai helyzetről szólva emlékeztetett arra, hogy hazánk a szomszédban közvetlenül szembesül a háború negatív hatásaival, amit jól példáz egyebek mellett, hogy több mint egymillió menekült érkezett onnan az országba.
Megismételte, hogy egyik fél sem képes nyerni a csatatéren, ezért kizárólag tárgyalásokkal érhet véget a fegyveres konfliktus, a kérdés csupán az, hogy mikor, márpedig jobb lenne előbb, mint utóbb.
„Minél előbb lesz tűzszünet és béketárgyalás, annál kevesebb ember hal meg, annál kisebb a pusztítás”
– mondta. „Ezért továbbra is a béke mellett, az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megindítása mellett fogunk felszólalni” – tette hozzá.
(MTI)