Zuzana Čaputová államfő Emmanuel Macron francia elnök meghívására csütörtökön részt vesz a normandiai partraszállás 80. évfordulóján tartott megemlékezéseken.
Az Európa felszabadításáért életüket áldozó katonák emléke előtt tisztelegnek – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Martin Strižinec elnöki szóvivő.
„Az Omaha-parton tartott megemlékezésen részt vesz számos európai vezető politikus, továbbá Joe Biden amerikai elnök, III. Károly brit uralkodó és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök” – folytatta Strižinec.
Az eseményre 25 állam- és kormányfő, köztük Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint III. Károly brit uralkodó is hivatalos. A francia elnök meghívta Zuzana Čaputová partnerét, Juraj Rizmant is.
Már szerdán megkezdődött Franciaországban a nyugati szövetségesek második világháborús normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezéssorozat.
A francia elnökség tájékoztatása szerint Franciaország történelmének legjelentősebb megemlékezésén a szövetségesek célja egységet mutatni az ukrajnai háború kezelését illetően is.
A francia elnök szerdán elsőként a nyugat-franciaországi Plumelec településen emlékezett meg a breton ellenállókról és a Szabad Franciaország első ejtőernyőseiről, akik a brit különleges erők kötelékében harcoltak.
„Tudom, hogy hazánkban rengeteg olyan fiatal van (…), akik készek ugyanolyan áldozatvállalásra, mint az idősebbek” – mondta Emmanuel Macron. „A növekvő veszélyek idején önök emlékeztetnek arra, hogy mi is készek vagyunk ugyanilyen áldozatokat hozni, hogy megvédjük azt, ami a legdrágább számunkra: Franciaországot és köztársasági értékeinket” – tette hozzá a francia elnök az elitalakulatok képviselőinek jelenlétében.
A második világháborúban a második frontot megnyitó, a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete, a brit titkosszolgálatok által kidolgozott Overlord hadművelet „leghosszabb napja” valójában már 1944. június 5-én késő este megkezdődött: a BBC kódolt üzenetet sugárzott, utasítást adva a francia ellenállási mozgalom szabotázsakcióinak megkezdésére.
Éjféltől a légierő 1200 gépe mintegy 5000 tonna bombát dobott le a Le Havre-tól Cherbourgig terjedő atlanti partvidékre, majd éjfél után két órakor több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy hídfőállásokat teremtsenek. Az első felszabadított franciaországi épület egy kávézó volt a benouville-i híd közelében.
Emmanuel Macron szerdán délután a normandiai Saint-Lo-ba utazott, ahol beszédet mondott a szövetségesek bombázásai civil áldozatainak emlékére. A kisváros 90 százalékban elpusztult 1944. június 7-re virradó éjjel, a becslések szerint 50-70 ezer polgári áldozatot követelve. Este pedig a normandiai Caen börtöne előtt emlékezik meg azokról az ellenállókról, akiket a német megszállók kivégeztek a normandiai partraszállás során.
Joe Biden amerikai elnök, aki szerdán délelőtt megérkezett Párizsba, csütörtökön csatlakozik az ünnepségekhez, a brit uralkodóval, Olaf Scholz német kancellárral, Sergio Mattarella olasz államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetemben.
Az amerikai elnök csütörtökön beszédet mond a normandiai partraszállás emlékhelyein, a Utah és Omaha Beach-en rendezendő hivatalos ünnepségeken, ahol a Fehér Ház tájékoztatása szerint „73 ezer bátor amerikai szállt partra, hogy előkészítse az utat Franciaország és Európa felszabadításához”. Az államfő üdvözölni fogja a mintegy kétszáz veteránt, köztük ötven amerikait is.
A tájékoztatás szerint Joe Biden megbeszélést folytat ukrán kollégájával, és megvizsgálják, „hogyan mélyíthetik tovább az Ukrajnának nyújtott támogatást” Oroszországgal szemben.
Oroszországot – amely a tíz évvel ezelőtti megemlékezésen az Egyesült Államok egykori szövetségeseként díszvendég volt – az ukrajnai háborúra hivatkozva a szövetségesek nem hívták meg a 80. évfordulós ünnepségekre.
A francia elnökség a nyugati egységet akarja demonstrálni egy olyan időszakban, amikor egy jelentős katonai konfliktus sújtja ismét Európát.
Emmanuel Macron pénteken a hivatalában fogadja ukrán kollégáját, s a tájékoztatás szerint a francia kiképzőtisztek esetleges Ukrajnába küldéséről egyeztet vele.
Joe Biden június 7-én is beszédet mond a normandiai Pointe du Hoc-ban „a szabadság és a demokrácia védelmének fontosságáról” a Fehér Ház tájékoztatása szerint.
Az amerikai elnököt szombaton francia kollégája a legmagasabb protokolláris szinten fogadja a párizsi Diadalívnél, mielőtt megbeszélést folytatnak az Elysée-palotában, amelyet nagyszabású fogadás követ.
„Nyolcvan évvel Európa felszabadítása után a háború visszatért a kontinensre. A két elnök ezért megvitatja az Ukrajnának nyújtandó erős és hosszú távú támogatást” – közölte a francia elnökség.
***
III. Károly és veteránok jelenlétében a normandiai partraszállás évfordulójának angliai megemlékezései is megkezdődtek
A nyugati szövetségesek 1944. június 6-án minden idők legnagyobb összehangolt haditengerészeti, légi és szárazföldi műveletét hajtották végre az észak-franciaországi Normandia tengerpartján, ahol 156 ezer brit, amerikai, kanadai, francia és nemzetközösségi katona szállt partra az előre kijelölt műveleti övezetekben.
A partraszállást intenzív légitámadások előzték meg, és a német vonalak mögött több ezer ejtőernyős, illetve vitorlázó repülőgépeken érkező katona készítette elő a műveletet.
Becslések szerint az első napon 4400 szövetséges katona halt meg a normandiai partszakaszon, a sebesültek és az eltűntek száma meghaladta a 9 ezret.
III. Károly király, aki a dél-angliai Portsmouth hadikikötőjében – a 80 évvel ezelőtti szövetséges invázió fő kiindulópontján – rendezett szerdai megemlékezésen felidézte: jóllehet az angol partokról Franciaország felé induló hadiflotta messze a legnagyobb volt az emberiség történetében, a művelet résztvevői tudták, hogy a győzelem és a kudarc egyaránt a lehetőségek között van, egyikük sem tudta ugyanakkor, hogy túléli-e a partraszállás napját.
A 75 esztendős Károly – akinek nagyapja, VI. György volt az Egyesült Királyság uralkodója a normandiai partraszállás idején – leszögezte: a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékeknek nem szabad elfeledkezniük arról az áldozatról, amelyet a hadművelet résztvevői hoztak annak érdekében, hogy a zsarnokságot szabadság válthassa fel.
A rettenetes áron kivívott szabadság felelősséget ró azokra is, akik ma élvezik ezeket a szabadságjogokat – fogalmazott a király.
III. Károly a szerdai megemlékezés előtt, a londoni Buckingham-palotában fogadta a normandiai partraszállás több veteránját. A 98-100 éves egykori katonáknak a király felolvasta VI. György naplójából azt a részt, amelyben az akkori uralkodó leírja a hadművelet napjának eseményeit.
Károly elmondta: nagyapja is a partraszálló erőkkel kívánt tartani, és rendkívüli módon frusztrálta, hogy a brit kormány ezt nem engedte meg neki.
A normandiai megemlékezésekre számos idős brit veterán kelt át hajóval Portsmouth kikötőjéből a francia partokra, újra megtéve a nyolc évtizeddel ezelőtti utat.
A partraszállás 80. évfordulójára emlékezik a Capa Központ Budapesten
A normandiai partraszállás 80. évfordulójára alkalmából szervezett D-Day 80 című kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban 2024. június 5-én. (Fotó: MTI/Purger Tamás)
A normandiai partraszállás 80. évfordulójára alkalmából szervezett D-Day 80 című kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban 2024. június 5-én. Tárlatvezetésekkel és soha nem látott fotográfiák bemutatásával emlékezik a partraszállás 80. évfordulójára a Capa Központ június 5-én és 6-án.
Robert Capa magyar származású amerikai fotóriporter életművében kiemelt jelentőségű az 1944. június 6-i normandiai partraszállás megörökítése.
A fotográfus az első hullámmal érkezett az Omaha Beach-re, ikonikus fényképei – amelyek közül csak néhány maradt fenn –, a partraszállás legerőteljesebb vizuális feljegyzései közé tartoznak – olvasható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ csütörtökön MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
Mint írták, a világ első, állandó Robert Capa életműkiállítása tavaly nyílt meg Budapesten, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
A tájékoztató szerint a kiállításon a Capa Központ gyűjteményében lévő összes Normandiában készült fotót folyamatosan vetítik a rendezvényteremben, valamint több, nyilvánosan eddig még nem látható fotográfiát állítanak ki az előtérben.
Június 5-én Bojár Iván András művészettörténész, június 6-án pedig Csizek Gabriella, a Robert Capa életműkiállítás kurátora tart tárlatvezetést a kiállításon.
A közleményben felidézik: Robert Capa Budapesten született Friedmann Endre néven 1913. október 22-én, taposóaknára lépve hunyt el az indokínai háborúban 1954. május 25-én. A nevét a legjobbak között jegyzi az egyetemes fotótörténet.
Az öt harcmezőt megjárt haditudósító tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolát teremtett, megújította a fotóriporteri munkát. Ott volt a katonákkal és a halál közvetlen közelében dokumentálta a történteket. Ezzel a közelséggel alkotta újra a háborús fotográfia műfaját. Erről szól híres mondása is: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”.
Robert Capa máig jelentős hatást gyakorol a fotóriporteri szakmára és a háborús fotózásra. Képei és munkássága nemzedékek sorának nyújtottak és nyújtanak inspirációt – áll a közleményben.
(tasr, mti/Felvidék.ma)
