Dunaszerdahelyen a Mol Arénában kerül megrendezésre október 18-án a Felvidék egyik legjelentősebb vállalkozói rendezvénye, a 7. Felvidéki Vállalkozói EXPO.
Az egyre növekvő érdeklődés miatt idén kibővítették a kiállítói terét, ahol közel 80 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait, hogy új üzleti kapcsolatok szülessenek, az előadók pedig a nap folyamán értékes tapasztalataikat osszák meg a vállalkozókkal.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere köszöntőjében kifejezte örömét, hogy több év elteltével egyre nagyobb a rangja és a híre az expónak, ami azt mutatja, hogy a vállalkozók ismereteket tudnak egymásnak átadni, miáltal fejlődnek a személyes kapcsolatokat és kialakul egy win-win helyzet. Kitért a kormány intézkedéseire, ami a vállalkozókat is negatívan sújtja: „ A gazdasági szakemberek tudják igazán megmondani, hogy mi célszerű, milyen intézkedést kell bevezetni ahhoz, hogy konszolidáljuk a közpénzeket, ugyanakkor viszont ne legyen lesújtó a vállalkozói szférára.”
A köszöntők sorát Kiss-Parciu Péter regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár folytatta, aki szerint a jelentős számban összegyűlt vállalkozók egyfajta potenciált mutatnak.
Beszédében megemlékezett a tegnap elhunyt nemzetpolitikai államtitkárról, Potápi Árpád Jánosról, aki egy olyan időszakban szolgált, amikor a magyar nemzetpolitika a korábban soha nem látott eredményeket ért el 2016 óta:
„Államtitkár úr, Árpád mélységesen hitt a Kárpát-medencei egységes gazdasági térben.”
Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, akik a magyar gazdaságnak a legjelentősebb szeletét adják, azoknak a fejlődési lehetőségük a Kárpát-medencén belül van, ezért, ha egy magyarországi vállalkozás ki akar lépni a határon túlra a kínálatával, akkor először valamelyik szomszédos országban keres bővülési lehetőséget, az ottani magyar vállalkozókkal. Ebből fakadóan a határon átnyúló együttműködésnek a vállalkozások között a Kárpát-medencén belül igen jelentős szerepe van.
Mint arról beszámolt, a magyar kormány építi az együttműködést a szomszédos országokkal, aminek szlovák–magyar viszonylatban kiemelten fontos szerepe van és ez az elmúlt évtizedben az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésére épült.
„2014-ben elindítottunk Szlovákiával közösen egy infrastruktúra-fejlesztési programot, amelynek keretében autópályák épültek: Miskolc és Kassa, majd Pozsony és Rajka között is létrejött a gyorsforgalmi kapcsolat, a komáromi híd is megépült.”
Hozzátette, a szlovák kormánnyal együttműködésben zajlik az új program egyeztetése, amelynek keretében egy újabb, második ütemet irányoznának elő az infrastruktúra fejlesztése terén, amiben az energetikai együttműködésnek van fontos szerepe.
Beszámolt arról is, hogy
a magyar kormány keretösszeget biztosított arra, hogy határon túli magyar vállalkozások részesülhessenek különböző gazdaságfejlesztési támogatásokban.
Kiemelten fontos szerepe volt a Baross Alapítványnak és a CED-nek, amely programok által 4000 vállalkozás jutott összesen 100 millió eurónyi támogatáshoz.
Kiemelte az esemény fontosságát, hiszen ezáltal tudnak találkozni a cégek, üzleti lehetőségek tudnak kialakulni, és a jövőbeni találkozások előtt tudják építeni a jövőt, s mindezzel be tudják mutatni, hogy miért érdemes tájékozódni ebben az irányban is.
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke ismertette a Regionális Innovációs Fejlesztési Ügynökség – Krajská inovačná rozvojová agentúra (KIRA) fő feladatát, a vállalkozási szféra segítését, mely a Szlovákia programban Nagyszombat megyében 6,5 millió eurót juttat innovációra, fejlesztésre, amit elsősorban az egyetemek fognak részben kihasználni, utána pedig a megye a vállalkozókkal együttműködve tervezi ennek a felhasználását, különféle fejlesztésekre, találmányok legyártásának a finanszírozására.
Beszámolt a megye intézkedéseiről, mint a szociális intézmények működtetése; a 44 középiskola, ahol a duális képzésben résztvevő intézményekkel a vállalkozók megtalálhatják az esetleges jövőbeli alkalmazottaikat, valamint kulturális intézmények és a határon átnyúló együttműködések, mint az útkarbantartás. Kiemelte azt is, hogy nem a megye feladata a nyugdíjasotthonok fenntartása, sem az első osztályú utak karbantartása, mint a Pozsony–Komárom útvonal, hanem csak a másod- és harmadosztályú utak karbantartása.
Felhívta a figyelmet, hogy a megye finanszírozza a települések közti buszjáratokat: 9 évvel ezelőtt 7 millió eurót költöttek erre, most már 17 millió eurót költenek a buszjáratok támogatására, amelyeknek most zajlik az átértékelése, amihez várják a polgárok javaslatai is. Kiemelte, hogy a magyar képviselet nincs jelen a parlamentben és a kormányban, így nem tudják folyamatosan előmozdítani a fontos ügyeket.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének a munkáját és eddigi tevékenységét sikertörténetként könyvelte el Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke is, aki köszönetet mondott a vállalkozói szövetségnek,
amely a gazdaság világában a mentorprogrammal, az ösztöndíjrendszerrel, a különböző díjakkal felkarolja a Felvidéken a fiatalokat és motiválja őket a vállalkozói szférában, ahol sok nehézséggel találkoznak.
Véleménye szerint a korszakváltásnak az egyik fontos filozófiai momentuma, hogy a hátrányból előnyt kell kovácsolni. Megemlítette, hogy ezen elvek mellett a párt a nyelvtörvény szigorítása ellen lép fel, s előállnak egy saját törvénytervezettel, ami megszüntetné az alá- és fölérendeltséget az államnyelv és a kisebbségi nyelvek között, és egy 21. századi európai modellel, ami adott esetben hivatalos nyelvvé tenné nemcsak a magyar nyelvet, hanem az adott régióban minden őshonos közösségnek a nyelvét. A továbbiakban létrehoznák a szlovákiai magyar önkormányzatok társulását, amire régóta mutatkozik igény.
Azt kívánta, hogy a vállalkozók használják a bátorságot és a vállalkozói szellemet, mert rengeteg tehetséges ember van, akik képesek a hátrányos helyzetből előnyt kovácsolni maguknak. Azt üzente a vállalkozóknak, hogy a kreativitás olyan tulajdonság, melyet fontos elsajátítania minden vállalkozónak. Példaként a magyar találékonyságot és bátorságot említette, amely hátrányból is képes előnyt kovácsolni, és ebben a munkában a Magyar Szövetségre és az ő partnerségére is lehet számítani.
Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta, hogy szintet léptek, mivel közel 80 vállalkozó mutatja be termékeit és szolgáltatásait. Hozzátette, hogy ez a siker és növekedés azt jelzi, jó irányba haladnak, és amit csinálnak, az helyes és büszke a közösségre, mert megmutatták, hogy együtt sokkal messzebbre jutnak.
„Hiszen mit is jelent vállalkozónak lenni? Azt, hogy munkahelyet teremtünk magunknak? Kétlem. Azt jelenti, hogy kilépünk a megszokott életünkből, letérünk a kitaposott ösvényről, és fejest ugrunk az ismeretlenbe, és ott próbáljuk meg kamatoztatni tudásunkat, és aprópénzre váltani az álmainkat és céljainkat” – mondta az elnök.
Hozzátette, a vállalkozók kezdetben talán nem is gondolták volna, milyen messzire jutnak el közösségként, és hogy az elsődleges céljaikat új dimenzióba helyezhetik, mindezt az együttműködésüknek köszönhetően, de saját álmaik megvalósításával nemcsak a saját és családjuk egzisztenciáját erősítik, hanem a felvidéki magyar közösséget is, ami szintén kiemelten fontos.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége feladata pedig, hogy akár szakmailag, akár kapcsolati tőke szempontjából a felvidéki magyar vállalkozói közösséget erősítse és segítse: „Mi vagyunk azok, akik mindenben meglátják a lehetőséget, akik ha kell, a takarítástól a cégvezetésig mindenhez értünk … felelősek vagyunk a családunkért, a környezetünkért, az alkalmazottainkért és természetesen a közösségünkért is” – zárta gondolatait.
A nap folyamán különféle előadások hallhatók, ahol a Vállalkozói mentorprogram a Felvidéken, a Felvidékről a nemzetközi piacra, s a Nők az üzleti világban szekciókban lesznek előadások, de vállalkozói találkozókra is sor kerül.
Németh Tímea/Felvidék.ma