A nemzetközi közösségnek kötelessége lenne fellépni a közel-keleti keresztény közösségek üldöztetése ellen, ugyanis az utóbbi időben tovább romlott az érintettek helyzete Libanonban és Szíriában is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozón először a közel-keleti válság volt napirenden, ami szavai szerint indokolt, mivel
a térségben olyan veszélyes helyzet alakult ki, amely nemcsak Európa, hanem a világ biztonságára is súlyos hatással lehet.
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszak történései jól demonstrálták, hogy milyen könnyen eszkalálódhat a közel-keleti konfliktus, s ha ez összeér a szintén szintet lépő ukrajnai háborúval, annak akár végezetes hatása is lehet a globális biztonságra.
Kiemelte, hogy Magyarország álláspontja világos, és négy pontban összegezhető. „Először is számunkra rendkívül fontos az eszkaláció elkerülése. Épp ezért nagyon nagyra becsüljük az arab országok jelentős részének visszafogott, stabilizáló szerepét ebben a válságban” – fogalmazott, külön kitérve Jordániára, illetve az Öböl-menti államokra.
„Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha a közel-keleti válság újabb ország területére terjed át, akkor az már nagyon nehezen lesz keretek között tartható” – figyelmeztetett.
Ezt követően annak biztosításának fontosságát hangsúlyozta, hogy soha többet ne fordulhasson elő az, hogy terroristák pokollá teszik emberek, közösségek, egész országok életét.
„A terrorszervezetekkel le kell számolni, a terrorellenes műveleteknek sikereseknek kell lenniük”
– szögezte le.
A harmadik pontként azt említette, hogy a katonai műveletek során biztosítani kell a civilek megóvását. Végül pedig a magyar álláspont fontos elemének nevezte, hogy a túszokat azonnal és feltételek nélkül szabadon kell engedni.
„Egy magyar állampolgárságú túszról tudunk még, aki a Hamász fogságában van, s a közelmúltban egy videó is látható volt róla, tehát jó reményeink vannak arra, hogy még él. Őszintén reméljük, hogy minél hamarabb ki is fog szabadulni” – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az elmúlt hetek libanoni és szíriai fejleményei következtében fokozódott a keresztény közösségek szenvedése, sokaknak menekülniük kell a lakóhelyükről.
„Ez számunkra, egy ezeréves keresztény állam számára különös aggodalomra ad okot. Láthattuk, hogy a Libanont ért bombázások egyik következménye volt az, hogy a keresztény közösségeknek, keresztény családoknak tömegesen kellett elhagyniuk otthonaikat” – közölte. Majd ezzel kapcsolatosan üdvözölte a libanoni tűzszünetet, és ennek tiszteletben tartására szólított fel minden térségbeli szereplőt.
„Magyarország továbbra is fenntartja a libanoni keresztény közösségek támogatását, fenntartjuk a keresztény templomok felújítására, a keresztény közösségek megsegítésére és a keresztény intézmények működtetésére vonatkozó programjainkat”.
A szíriai fejleményeket érintve pedig rámutatott, hogy Aleppóban már kétezer éve van jelen keresztény közösség, ugyan a lélekszámuk jelentősen csökkent. Emlékeztetett, hogy hazánk a Hungary Helps nevű program keretében komoly támogatást nyújtott a térségben, így például jelenleg is folyik a szír ortodox egyház helyi kórházának újjáépítése.
Rámutatott, hogy a lázadók, akik között terrorista elemek is vannak, a város keresztény negyedei felett is átvették már az ellenőrzést, s zajlik a keresztények módszeres megfélemlítése, a keresztény jelképek elpusztítása, aminek nyomán a közösség tagjai ezerszámra próbálnak menekülni.
„A magyar kormány továbbra is fenntartja azt a gyakorlatát, hogy gyorssegélyeket biztosít az üldözött keresztény közösségek számára” – tudatta. „Szolidárisak vagyunk a szíriai keresztényekkel, folyamatos támogatásról biztosítjuk őket, s egyszerűen megengedhetetlennek, elfogadhatatlannak és botránynak tartjuk, hogy a kereszténység kétezer éves közösségeit el akarják űzni a kereszténység bölcsőjéből” – folytatta.
„A nemzetközi közösségnek kutya kötelessége lenne felszólalni, és fellépni a közel-keleti keresztény közösségek érdekében üldöztetésük ellen, azonban sajnos ezen kötelezettségének a nemzetközi közösség eddig valamifajta félreértett politikai korrektség miatt nem tudott megfelelni”
– folytatta, hozzáfűzve, hogy ezért a NATO-ülésen is felhívta a figyelmet a kérdésre.
(MTI)
