A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László az index.hu magyarországi hírportálnak adott interjúban beszélt többek között a szlovákiai magyar politikai helyzetről, a Magyar Szövetség jövőjéről, valamint a Robert Ficóval való novemberi találkozásáról is. Az interjú során kiemelte, hogy amennyiben a magyar párt a 2027-es parlamenti választásokon sem tud bekerülni a szlovák törvényhozásba, az a felvidéki magyarság számára végzetes következményekkel járhat, ám szerinte nincs olyan forgatókönyv, hogy ne jussanak be a szlovák törvényhozásba.
A belpolitikai anomália, amivel még mindig nem tud leszámolni a szlovák kormány
Az interjú elején Gubík László felidézte, hogy 2011-ben ő volt az első, aki nyilvánosan vállalta a magyar állampolgárság felvételét, ezzel elvesztve a szlovákot. Most, mint pártelnök, fontosnak tartja annak visszaszerzését.
Beszélt arról is, hogy tavaly novemberben találkozott Robert Ficóval, akinek személyesen is elmondta, hogy magyar állampolgár, és hogy a szlovák állampolgárság elvesztése egy ún. belpolitikai „anomália”. A szlovák miniszterelnök szerinte mutatott némi önreflexiót a témában, amikor elismerte, hogy korábbi kormányzásai alatt voltak hibás lépései magyar–szlovák viszonylatban. Gubík azt tartaná ideálisnak, ha mindenki szabadon felvehetne egy másik állampolgárságot, retorzió nélkül.
Ez a Fico már nem az a Fico?
A szlovákiai magyar közösség hosszú ideig elutasító volt Ficóval szemben, de ez mára némiképp megváltozott. Gubík szerint Fico politikája 2006 és 2010 között kifejezetten magyarellenes volt, de mostanra ez a vonal eltűnt. Hogy ez felismerésből vagy pragmatikus okokból történt-e, az más kérdés, de „útkeresés” van a felek között.
A Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy egy kisebbségi közösségnek elemi érdeke keresni a közös pontokat a mindenkori kormánnyal. Az együttműködés kizáró okaiként a nyílt magyarellenességet és az emberi méltóság teljes semmibevételét nevezte meg, de ezek ma nem jellemzőek Fico politikájára.
A magyar szavazatok eltűnése
Az interjú során arról is szó esett, hogy a Magyar Szövetség a legutóbbi parlamenti választáson 130 ezer szavazatot kapott, miközben 2006-ban még 270 ezret. Gubík szerint a Most-Híd megalakulása megtörte a magyar egységet, az MKP pedig nem tudott elég sikeres lenni. Emellett a déli régiók lemaradása és az elvándorlás is hozzájárult a magyar szavazatok csökkenéséhez.
„A felvidéki magyarság a rendszerváltozás és az EU-csatlakozás nagy vesztese, hiszen nem a déli járások fejlődtek a legintenzívebben”
– jegyezte meg Gubík, aki magát Duray Miklós szellemi örökösének tartja. Az interjú során megjegyezte, hogy Duray Miklós egész életében határozottan és elvhűen kiállt a felvidéki magyarságért, ami a mai közéletben is iránytű lehet.
A pozsonyi késes támadásról
A beszélgetés folyamán szóba került a nemrég történt pozsonyi késelés ügye is. Gubík elszigetelt, de szomorú esetnek nevezte a történteket. Hozzátette, hogy a szlovák társadalomban mindig is volt egyfajta látens nacionalizmus, amely időnként verbális vagy akár fizikai atrocitásokban is megnyilvánulhat. Példaként említette a Spartak Trnava szurkolóinak múlt heti transzparensét is, amely szerinte jól mutatja, hogy a feszültségek olykor egyetlen szóval indulnak, de a végén akár a kés is előkerülhet.
A pipát kilövő Gyimesire van szükségünk, nem az ellenségnek passzolóra
Az interjú végén Gyimesi György neve és párton belüli szerepe is felmerült. Gubík szerint nem árt, ha „betyárság a közösség szolgálatába van állítva”, de kérdéses, hogy Gyimesi politikai stílusa mennyire illik a párthoz.
„Politikai szocializációjából adódóan nem tud csapatjátékosként működni, ami nem feltétlenül baj, hiszen vannak önző futballisták, akik keveset passzolnak, de kilövik a pipát.
A pipát kilövő Gyimesire szükségünk van, az ellenfélnek passzoló Gyimesire már kevésbé. Az ő döntése, hogy mennyit akar segíteni nekünk, vagy inkább a saját brandjét építi.”
A jövő kihívásai
Szlovákiában 2027-ben ismét parlamenti választások lesznek, amelyen a Magyar Szövetség célja a bejutás. Gubík szerint nincs olyan forgatókönyv, hogy ezt ne sikerüljön elérni. Ha mégis sikertelenek lennének, akkor nem lemorzsolódás, hanem a felvidéki magyarság teljes széthullása következhet be.
A teljes interjú elolvasható ITT.
BN/Felvidék.ma/Index