Robert Fico nevezetes első választási kampányfilmjére sokan felkapták a fejüket. A félreértés elkerülése végett rögtön az elején szeretném tisztázni: nem a zsenialitása vagy a mondanivaló kivételessége miatt.
Korántsem azért, maga a film tulajdonképpen amolyan művi piárbeszélgetés csupán, bár kétségkívül jól átgondolt és felépített piárvallomás-féle. Ami sokakban megütközést keltett, az az a tény, hogy a magát mindeddig ateistának valló Robert Fico kormányfő Marek Maďaričcsal folytatott kedélyes csevegése során katolikus neveltetésével, katolikus gyermekkori környezetével hozakodott elő.
A Sme napilap hosszasan foglalkozott is az üggyel, dokumentumokat sorakoztatva fel, miközben azt nehezményezte, hogy Fico most képmutató módon katolikusnak vallja magát, arról meg – félrevezetve a választópolgárokat ezáltal – mélyen hallgat a beszélgetés során, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának a tagja volt. Mi több, a lap még Fico kommunista pártba való jelentkezési lapját is előkutatta a prágai levéltárban, amelyben egy szó sincs a katolikus hitben való neveltetésről, sőt a mellékelt 1984-ben íródott életrajzában ez áll: „Szigorúan ateista nézeteket vallok”. A pártba egyébként csak 1986-ban nyert felvételt, a gorbacsovi peresztrojka idején, amikor már többen nyíltan bírálták a volt rendszert.
Egy szóval: egyre-másra jelentek meg a különböző vélemények ezzel kapcsolatban, egészen megható történetek is, a falusi gyermekkorokról, de megszólaltak az elemzők, sőt a történészek is, ki-ki tolmácsolva a véleményét az üggyel kapcsolatban, olyannyira, hogy az ország jobb oldali tollforgató meg politikus fele napok óta hangos a felháborodástól: hogy a kormányfő, aki jelenleg éppen köztársaságielnök-jelölt is, becsapja a választóit. Még olyan vélemények is elhangzottak, hogy Fico manipulálja a közvéleményt, „a bérmálás és a kommunista párttagság ugyanis szöges ellentétben van egymással, a kommunista pártnak ugyanis alapelve az ateizmus” – s mondta ezt egy történész érvként felhozva.
Nos, ez azért már engem is megmosolyogtatott. Eltekintve attól, hogy nem tudom, valóban bérmálkozott-e Robert Fico annak idején, avagy sem, szeretném csupán a margóra megjegyezni, sok-sok ilyen ember élt annak idején ebben az országban, akit keresztény hitre neveltek a szülei gyerekkorábban, aztán mégis belépett a kommunista pártba. Ki ilyen, ki olyan indíttatásból, a szocialista rendszer nagy mestere volt az emberi lelkek szétzilálásának és lezüllesztésének, válogatott módszerekkel rendelkezett mindehhez.
Az végképp nem áll szándékomban hogy Robert Fico ügyvédje legyek, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Fico a videofilmben egy szóval sem említette, hogy ne lenne ateista. Sőt, egy későbbi reakciójában meg is erősítette ezt. Való igaz, a kommunista párttagságáról nem beszélt, de azt sem mondta, hogy nem volt a párt tagja. Egy szóval azt hiszem, Ficónak megint sikerült beugrasztania bennünket.
Már megint hetek óta tőle visszhangzik a sajtó, róla beszélnek az emberek, körülötte forog minden. Azon csámcsog már napok óta az egész ország, vajon bérmálkozott-e annak idején Robert Fico vagy sem. Közben meg elveszik a lényeg, a lényeges dolgokról senki sem beszél. Nincs igazi téma, mintha nem is lenne valóban megoldásra váró dolog ebben az országban, ami feladhatná most a leckét az államfőjelölteknek.
Én egyébként sem hiszem, hogy Fico Maďaričcsal együtt ne számított volna a sajtó efféle reakciójára. Ficóról sok mindent el lehet mondani, azt azonban, hogy hülye lenne, nem. Nagyon is jól tudta, egy ilyen mondat nem maradhat válasz nélkül a másik oldalon. Mégis kimondta. Hogy mi volt mindezzel a célja, majd kiderül, mert arra mérget vehetünk, hogy nem csak vaktában kilőtt mondat volt ez a részéről.
Persze, az is nyilvánvaló, hogy köztársaságielnök-jelöltként a választópolgárok szélesebb rétegeit is meg kellene próbálnia megszólítani, lehetett akár egy nekik szóló üzenet is. Fico persze azt is tudta: bátran megteheti, előhozakodhat ezzel a témával nyilvánvaló ateista-kommunista múltja ellenére, kára nem származik belőle. Hiszen ebben az országban ettől lényegesen nagyobb dolgok felett is szemet hunytak már az emberek, virágozhat itt például vígan a korrupció, akár erről szóló ügyiratok is keringhetnek az éterben, igazából néhány az igazsághoz és az elvekhez csökönyösen ragaszkodó fura emberen kívül nem sok mindenkit zavar ez sem. Akkor meg az, hogy az ateista-kommunista Robert Fico eddig mélyen hallgatott esetleges katolikus neveltetéséről, ugyan már kit hozna lázba ebben az országban? Egyébként is, az elődjei is kommunisták voltak, mind. Amikor majd az urnákhoz járulnak az emberek, a többségüknél biztosan nem ez lesz a döntő érv. Az meg teljességgel valószínűtlen, hogy katolikus múltja miatt – ha egyáltalán volt ilyen – elfordulnának tőle az őt támogató emberek.
Úgy érzem hát, megint csak adtunk egy pofont annak a bizonyos barna színű dolognak. Bele-belefutunk az ilyen eleve vesztésre ítélt felesleges és igazából tét nélküli csatározásokba. Pedig Robert Ficónak sokkal nagyobb bűne is van annál, minthogy felnőtt korában ateista lett, annak ellenére, hogy gyerekkorában megkeresztelték. Erről kellene inkább beszélni meg írni, a lényeges dolgokról, hogy az emberek nagy része számára gond a megélhetés.
Azt kellene felróni Robert Ficó bűnéül, amit ezzel az országgal tett, hogy egyre nagyobb a munkanélküliség, és sok helyütt már a remény is meghal lassan, hogy valaha is munkához jutnak az emberek. Hogy a családok egymástól elválasztva élnek, mert más esélyük nincs, csak ha otthonuktól távol vállalnak kétheti vagy havi ingázással munkát. A fiataljainak meg, azok meg esély és lehetőség híján elhagyják a szülőföldjüket, új életet kezdve külföldön települnek le, és kicsi az esélye, hogy valaha is visszatérnek ide. Ez az, amit érdemes számon kérni, nem pedig elveszni a lényegtelen dolgok tengerében, ami a többség számára úgysem fontos.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
Fotó: Sme
{iarelatednews articleid=”43639,43619″}