Kevés a pénz a megyei támogatásokra, erősődő magyarellenesség Komáromban is

A Magyar Szövetség Nyitra megyei és Komárom városi képviselői, Andruskó Imre és Orosz Örs szokásos havi sajtótájékoztatójukon a megyei támogatásokról, Komárom város gazdálkodásáról és a magyarellenes megnyilvánulásokról is szóltak.

Orosz Örs megemlékezett a  magyar sport 150 éves jubileuma és a magyar sport napjának 25 éves évfordulója alkalmáról, melynek kapcsán megemlítette, hogy 25 teqball asztalt osztottak szét a Kárpát-medencében, amelyből 10 érkezett Felvidékre – iskolákba, sportlétesítményekbe Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége, valamint a Nemzetközi Teqball Szövetség – FITEQ jóvoltából.

Elmondta, lezárult a megyei támogatásokra beadható pályázatok kiértékelése, melyekről újonnan már nem az önkormányzat, hanem a pályázati kiírásoknak megfelelő, a testület mellett működő bizottságok döntenek. Kitért arra, hogy a már megszavazott megyei költségvetést módosítani kellett évközben, mivel nagyon kevés a részadókból származó bevétel, ezért a támogatásokra nem tud biztosítani kellő anyagi forrásokat Nyitra megye. A tavalyelőtti évhez képest a támogatásokra szánt összeg már tavaly a felére csökkent, míg idén a tavalyihoz képest is megfelezték – magyarázta, hozzátéve, a kiértékelések eredményei rövidesen megjelennek a megye honlapján. A műemlékeket érintő támogatások kapcsán megjegyezte, bizottsági tagként Gyarmati Tihamér kollégájával igyekeztek a jó projekteket támogatni.

Prioritásként kezelték a komáromi erődrendszert, ennek köszönhetően három projektet is támogatnak: a IV-es bástya felújításának folytatását, az Újvárban a központi erődben a Mézház projektjét, illetve a komáromi szekeres gazdák által elindított projekt befejezését, melyet teljes összeggel támogattak.

Andruskó Imre kiegészítve Orosz Örst, hozzátette, idén is kevés a pénz, de jövőre még kevesebb lesz: mintegy kétmilliárd euróval kell jövőre “megvágni” az állami költségvetést, ez pedig kihatással lesz az önkormányzatok költségvetésére is – jelezte. Számadatokkal támasztva alá Orosz Örs szavait elmondta, Nyitra megyében kultúrára ebben az évben 245 ezer euró jutott dotációkra, 8 választási körzetre szétosztva a lakosok száma szerint. Így a Komáromi járásra 36 394 euró jutott, miközben csak a kultúrára ebből a járásból több mint 290 ezer eurós pályázati kérvény érkezett, melynek összigénye meghaladta a 660 ezer eurót. Az idegenforgalmi dotációkra 33 ezer euró összegben érkeztek be kérvények a Komáromi járásból, ám mindössze 7 600 euró jut szétosztásra. Sportaktivitásokra több mint 75 ezer eurós igény érkezett be a járásból, de csak 8 ezer eurót lehetett elosztani. Az alanyi jogon járó sporttámogatásokat azonban nem használta ki sok sportklub, akiknek ifi játékosaik vannak, mondta.

Nyitra megyében több mint 140 sportklub jutott így támogatáshoz, ám Komáromból csak 15 klub pályázta meg. Az igazolt ifi játékosokra fejenként, egy egyszerű pályázattal 50 eurót kaphatnak a klubok.

Beszélt még Komárom városának  2024-es évi gazdálkodásáról, melynek eredményeként a képviselők egy kétmilliós fejlesztési csomagról dönthettek. Erről bővebben itt írtunk. Az ingatlanadókból és a szemétilletékből 600 ezer euró plusz forráshoz jutott a város, vagyoneladásból több mint 700 ezer euró folyt be a városhoz, míg a kiadási oldalon is sikerült spórolni – vázolta a képviselő. A legutóbbi testületi ülés kapcsán újfent kihangsúlyozta, a volt egészségügyi központ műemlékké nyilvánítása hiba volt, mert ezzel nehezíti a felújítását. Erről itt olvashatnak bővebben.

Andruskó Imre kiemelte még az alapiskolai beiratkozások komáromi eredményeit, amelyekről mi is beszámoltunk. Mint mondta, a következő tanulmányi évre Komárom alapiskoláiba összesen 391 gyermeket írattak be az első osztályba, de már előre jelezte az alacsony születésszámokra hivatkozva, hogy ez 3-6 éven belül lecsökken 200 diákra. “Erre stratégiai tervet kell kidolgoznia a városnak” – vélekedett.

Szólt még a megye 3,7 millió eurós összköltségvetésű pályázatáról, amelyből a megyében praktizáló orvosok rendelőik felújtására több tízezer eurós támogatást nyerhetnek el, nyolc százalékos önrész mellett. Erről bővebb tájékoztatás a megye honlapján érhető el.

Orosz Örs a sajtótájékoztató végén hangot adott annak a véleményének, miszerint az utóbbi időben elharapóztak a magyarellenes megnyilvánulások Szlovákiában. „A közbeszéd radikalizálódása, a közösségi médiák féktelensége, a csúcspolitika egyre erélyesebb megfogalmazásai vezetnek oda, hogy a társadalomban növekszik ez a fajta feszültség” – fogalmazott. Orosz szerint a magyarellenesség még az előző kormányzati ciklusban a „Káčer-Korčok” duó kirohanásaiban, az utóbbi időben pedig a futballszurkolók nem éppen méltóságteljes posztereiben nyilvánultak meg, ennek egyfajta kicsúcsosodása a pozsonyi késes támadás volt, amely során egy magyarul beszélő fiatal állát elvágta egy focidrukker.

„Most pedig ott tartunk, hogy Komáromban, a felvidéki magyarok fővárosában firkáltak össze egy vasúti helységnévtáblát. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia színeiben magam is sokat küzdöttem, hogy kikerülhessenek magyarul is ezek a helységnevek. Közel tíz évig a helyükön voltak érintetlenül, incidensek nélkül és most itt tartunk, hogy lefújják a magyar feliratot és kiírják, hogy Szlovákiában szlovákul – a fasiszta szlovák állam egyik jelszavát”

– méltatlankodott Orosz Örs, aki hozzátette, nagy aggodalommal figyelik az eseményeket.

„Próbáljuk felhívni a figyelmet a szlovák-magyar megbékélésre – a társadalom szinjén is. Mindkét oldalon meg kell érte dolgozni. Eddig szép eredmények születtek a kulturális párbeszéd szintjén, de ez most egy olyan mozgás, amely visszaveti az elmúlt évtizedben belefektetett energiáinkat” – vélekedett a politikus.

Szalai Erika/Felvidék.ma