Augusztus 9-én van az Állatkertek világnapja, amelyről Magyarország első, a Budapesti Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én történt megnyitása kapcsán határoztak. Az illetékesek az ezen a napon tartott rendezvényekkel igyekeznek ráirányítani a figyelmet az állatok védelmére, az állatvilág jelentőségére, a veszélyeztetett fajokra.
Gyerekekkel kiváló program ezek meglátogatása, de felnőttként is érdekes megfigyelni azokat az állatokat, amelyeket egzotikus élethelyükről ide telepítettek. Az átszállítás sokszor nemcsak a látványosság kedvéért történik, sok állatnak így biztosítják a túlélést és a szaporodást.
Az első úgynevezett állatgyűjteményt 3000 évvel ezelőtt az akkori kínai uralkodók hozták össze, az asszír királyok pedig vadaskerteket alapítottak, ahová nemcsak állatokat, hanem növényeket is telepítettek. Az első igazi állatkertet, amely máig is működik, Mária Terézia kezdeményezésére a bécsi Schönbrunnban nyitották meg 1752-ben. Azóta minden országban igyekeznek állatkerteket létesíteni, hiszen azok több célt szolgálnak.
A világban mára számos olyan állatkert, vadaskert van, amely egy-egy ritkasággal, egyediséggel büszkélkedhet, és vannak különleges helyen létesítettek is.
A legmagasabban fekvő például Indiában, a Himalájában 2133 méter tengerszint feletti magasságban található, ahol hópárducok, tibeti farkasok, himalájai gőték, vérfácánok, himalájai monálok tenyésztésére specializálódtak. Az izraeli jeruzsálemi Bibliai Állatkertet a Bibliában szereplő állatok megmentésére hozták létre, és mára 11 fajt sikerült megmenteniük a kipusztulástól és visszatelepíteni Izrael területére. Hawaii-on az esőerdőben alakítottak ki olyan állatkertet, ahol a lepkeházon kívül gyűrűsfarkú makik, aldabrai óriásteknősök, mississippi aligátorok és sörényes hangyászok élnek.
Az állatkertek küldetése azonban tudvalevő, hogy nemcsak az egzotikus állatok bemutatása, a látogatók lenyűgözése, hanem nagyon sok olyan programot is megvalósítanak, amelyek a fajok védelmét, a természetvédelmet szolgálják és céljuk a kutatás, a tudományosság biztosítása is. Igazolt tény, hogy nagyon sok állat már eltűnt volna a Földről, ha a szakemberek nem sietnek segítségükre a szaporodásukban fajmegőrzési programokkal. No és az állatkertek egyben mentőhelyek is a természetben megsérült állatok, főleg madarak számára.
Elvitathatatlan szerepük van az olyan állatok védelmében és megmentésében, amelyeknek eredeti élőhelyükön nem biztosítottak a körülmények, ez lehet politikai, gazdasági érdek, az élőhely pusztulása, betegségek felbukkanása, természeti katasztrófa.
Ilyenkor az állatokat állatkertekbe, biztonságos helyre telepítik, ahol biztosított a faj hosszú távú túlélése, szaporodása, és előfordul, hogy bizonyos idő után visszatelepítik őket eredeti vagy ahhoz hasonló, fennmaradásukat biztosítani képes környezetbe.
A tenyészprogramoknak kószönhetően sikerült megmenteni például az európai bölényt, a kaliforniai kondort, a Przewalski-lovat, a bali seregélyt. Napjainkban több helyen specializálódtak egyes állatcsoportok vagy egy földrész állatainak bemutatására. Aztán van ahol nagy kifutókban, természetes körülmények között láthatók. Több helyen eltűntek a régebben megszokott vasrácsok és üvegablakok mögül figyelhetők az állatok. Védelmük érdekében pedig gyakoriak az ellenőrzések, szakemberek vizsgálják ellátásukat, de azt is, hogy az esetleges balesetek elkerülése érdekében mennyire biztonságosak a körülmények a látogatók védelmében.
Az állatkertekben egyben szakemberek kutatják az állatok tulajdonságait és az sem elhanyagolható pozitívum, hogy bizonyos állatok fogságban jobban szaporodnak, mint a természetben.
Ennek köszönhetően a világ állatkertjeiben így 159 hal, 280 hüllő, 871 madár, 762 emlősfaj szaporodott.
Magyarországon a budapestin kívül rendkívül vonzó állatkert van Nyíregyházán, Veszprémben, Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden. Szlovákiában a pozsonyi állatkertet 1960. május 9-én nyitották meg, több átépítés, bővítés után máig nagy népszerűségnek örvend.
A zoológusok már a kezdetektől komoly sikereket értek el a tenyésztésben, Európában az elsők között itt sikerült a hiúzok kitenyésztése, ezért is került az állatkert logójába ennek az állatnak a képe.
Összességében 169 faj 1154 egyede nyert itt elhelyezést, az állomány állandóan bővül, és a csereprogramoknak köszönhetően innen is visznek más állatkertekbe, illetve hoznak egyedeket. Az itt látható állatok között olyan különlegességek vannak, mint a vörös panda, a szumátrai orangután, az arany gibbon, a libériai víziló, a cejloni leopárd, zsiráfok, csimpánzok, orrszarvúk.
Szlovákiában a fővárosin kívül nagyon gazdag állományú állatkert van Kassán, Bajmócon, Nyitrán, Eperjesen, Sztropkón és a legkisebb Iglón. Ez utóbbit sokan azért értékelik nagyra, mert az állatokat kellemes, fás környezetben helyezték el.
Az Állatkertek világnapján minden állatkert gazdag programmal várja a látogatókat, a játékos szórakoztatások mellett információs tájékoztató jellegűeket ís szerveznek. Mindezek célja, hogy felhívják a figyelmet az állatok védelmére, hiszen azok ugyanúgy részei a világnak, a környezetünknek, mint mi, emberek.
BM/Felvidék.ma
