A gömörpéterfalai Magyar Közösségi Házban ünnepségre került sor. A magyar nemzeti harcművészettel foglalkozó iskola hét éve önállósodott, alakulását legalább kétszer ennyi év előzte meg. Az eseménnyel egybekötve felavatták a központjukban elkészült faragott Életfát is.
A Daliák vezetője Kopecsni Gábor, aki közel két évtizede kutatja néprajzi módszerekkel a népi harci testkultúrát. A népi és katonai harci testkultúra elemeit felhasználva, valamint a verseny-, edzésvezetési és gyakorlati tapasztalatokra építve alkotta meg harcművészeti iskoláját. Nem egy korszak harcmodorát képviselik, hanem átfogó jelleggel évszázadok magyar harcművészeti tudásának jellemzőit egyesítik.
Az iskola tananyaga hét fő tudásterületből, azaz „rovásból” áll: szablya, íj, fokos, bot, karikás ostor, hajítófegyverek és a magyar népi birkózások. A Közösségi Ház mögött magasodik a Szerdomb, ahol helyet kapott az Életfa, egy oltár és egy tűzrakóhely is. Ez lett az iskola szakrális tere, amely a hagyományos szertüzek, megemlékezések, fontos események helyszíneként szolgál.
Itt gyűltek össze az ünnepség kezdetén az iskola jelenlegi és egykori tagjai, valamint a meghívott vendégek. A szertartást Pucskó Zsolt Ákos vezette, aki áldást kért a közösségre, majd az ősi hagyományok szerint felszentelte a múltat, a jelent és a jövőt összekötő Életfát.
A tölgyfát Zagyi Gyula adományozta, a munkálatokért pedig három kiváló fafaragó mester felelt, név szerint az anyaországi Soós Ferenc és Balatoni Tibor, valamint az erdélyi Kincses János. Több alkalommal is szerveztek fafaragó tábort, amelynek keretein belül önkéntesek is besegítettek.
(Fotó: Király Valéria)
A szertartás keretén belül fogadalomtételre és a fokozatvizsgával rendelkezők felövezésére is sor került. A veretes bőröveken a Dalia-címeres veretek jelzik, hogy az egyén mennyi fokozatot teljesített.
Kopecsni Gábor büszkén adta át az öveket a tanítványainak, majd a résztvevők egy megható pillanatnak lehettek szemtanúi. A Daliák közösen adták rá az övet a mesterükre, hogy ezzel is köszönetet mondjanak az útmutatásért.
Ezenkívül néhányan a belépéstől számított, aktívan eltöltött hét év után tiszteletbeli fokozatban is részesültek.
„A hetes szám a magyar hagyományban kiemelt jelentőségű szám, ami szakrális tartalommal tölti meg: Hetedhét ország, hétfejű sárkány, hét vezér, hét nap, hét éjszaka, stb. A Dalia Iskolában is hetes rendszerrel dolgozunk az öt és tíz helyett.
Így döntöttünk amellett, hogy hétévenként ünnepeljük az iskola működését. Az első hét év a gyermeki évek voltak, a fejlődés, építkezés, befelé fordulás évei. A következő hét évben pedig kezdünk kinyílni a világ felé”
– mondta el Kopecsni Gábor.
Az estét ünnepi vacsorával, képes beszámolókkal, nosztalgiázással és tortával zárták.
(Fotó: Király Valéria)
Az elmúlt hét évben szembenéztek megpróbáltatásokkal és sikerekkel is. Önállósodásuk óta folyamatosan építik és szépítik a központjukat. A tervek szerint jövőre elkészül egy állandó színpad és lelátó is az udvaron. Gábor kutatásaiból könyvek jelennek meg, rengeteget járnak bemutatókat tartani szerte a Kárpát-medencében, több helyszínen vannak edzéseik, és számtalan közösségépítő, a hagyományokat éltető rendezvényt szerveznek Gömörpéterfalán. Legfontosabb céljuk és feladatuk, hogy utánpótlást neveljenek.
Munkásságukat már több elismerés is érte, többek között 2021-ben a Felvidéki Magyar Értéktár a legmagasabb értékszintjére emelte a tevékenységüket, majd 2023-ban Kopecsni Gábort Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesítette Magyarország Miniszterelnöksége.
Chovan Lilla/Felvidék.ma
