Május 3-án megkezdődött az európai parlamenti választási kampány. A Szlovákia számára meghatározott 13 EP-képviselői helyre jelölt 333 jelöltnek a kampány három hete alatt az lenne a feladat, hogy megmagyarázza az embereknek, miért kell részt venniük az európai parlamenti választáson, s hogy érdekes témákkal rukkoljanak elő.
Michal Horský politológus szerint az embereknek tudatosítaniuk kellene az európai integritás és stabilitás mellett kiálló pártok programjai közti különbséget, és nem kellene bedőlniük néhány jelölt politikaellenes és destruktív kijelentéseinek. „Fontos, hogy az emberek különbséget tudjanak tenni az általános ígéretek és a populizmus közt az egyik oldalon, illetve az Európa társadalmi-gazdasági fejlődésére helyezett politikai hangsúly közt a másikon” – fogalmazott Horský.
Pavel Haulík szerint eddig nem merült fel az EP-jelöltek részéről egyértelműen új, érdekes és nem elcsépelt téma, amely a választópolgárokat megfogta volna. Már a kampány elindítása előtt több párt a nagyobb gazdasági növekedést, s ezzel együtt a nagyobb szintű foglalkoztatottságot hangoztatta kijelentéseiben. Haulík szerint jelenleg ez az egyes számú téma a hazai politikában, amely az embereket érdekli. „Ezzel a témával biztosan nem lő mellé az ember, más kérdés, hogy a választópolgár elhiszi-e, hogy az EP-képviselő tud is majd ezen a téren valamit tenni” – fogalmazott a szociológus, aki szerint a szlovák nyilvánosság számára még mindig túl távoli az európai politika. S bár a politikusok hangsúlyozzák majd, mi mindenben dönt az Európai Parlament, az utca embere Haulík szerint még mindig nem érti ezt.
Ismeretes, hogy Szlovákiában rekordmennyiségű, összesen 29 párt indított jelölteket a május 24-ei EP-választásokon. Haulík szerint azonban közülük csak kevesen juttatnak be ténylegesen képviselőket az Európai Parlamentbe. A szociológus szerint ugyanis bár a siker előfeltétele lehet a biztos szavazói bázis, amellyel csak néhány párt rendelkezik, az EP-választásnak több nyitott kérdése is van. Például, hogy nem lehet megbecsülni, milyen választói csoportok vesznek majd részt rajta, a másik gond pedig, hogy a jelölő pártok és koalíciók nagy száma megoszthatja a szavazatokat, minek következtében csak kisszámú párt jelöltjei jutnak be az Európai Parlamentbe.
Haulík szerint bár a szlovákok többsége optimista az uniót illetően, nem tudni, hogy éppen ez a csoport részt vesz-e a választáson. Euroszkeptikusból ugyan kevesebb van, de nem zárható ki, hogy éppen ezért nagyobb számban részt vesznek a választáson, minek következtében jelentősen módosulhatnak a választási eredmények a politikai preferenciák szokványos hazai eloszlásához képest. „A felmérésből is, amit végeztünk, az jött ki, hogy a választópolgárok 25 százaléka az európai parlamenti választáson másképpen szavazna, mint a hazai parlamenti választáson” – fogalmazott Haulík.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45583,45573,45551″}
