Most a magyar kormány legfontosabb feladata kimaradni a háborúkból és megóvni a lakosságot, ehhez azonban erős szuverén nemzeti kormányra van szükség, amely képes nemet mondani mindenféle külső nyomásgyakorlásra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Edelényben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban tartott lakossági fórumon leszögezte, hogy a jelenlegi háborús világkorszakban a kormány két legfontosabb feladata biztosítani, hogy Magyarország egyik háborúba sem sodródik bele, illetve megvédeni az embereket, a családokat, a gazdaságot a fegyveres konfliktusok negatív hatásaitól.
„Ez a két legfontosabb feladata a magyar kormánynak, és lesz is szerintem a következő időszakban, mert sajnos a világban zajló és ránk is hatással bíró háborúk egyike sem abba az irányba megy, hogy nagyon hamar adott esetben véget érne”
– figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy a háborúkból való kimaradáshoz és a lakosság megóvásához szuverén nemzeti kormányra van szükség, amely képes nemet mondani „mindarra a nyomásgyakorlásra és mindazokra a provokációkra, melyek ennek az ellenkezőjét próbálják elérni”.
„Nem úgy van, hogy négy éve kitört a háború, s mi négy éve jeleztük, hogy mi ebben nem akarunk részt venni, és akkor ezt négy éve tiszteletben tartják. Nem ez történik. Négy éve kitört a háború, és mi négy éve jelezzük, hogy ebben nem kívánunk részt venni, viszont négy éve minden egyes nap megpróbálnak minket a háborúba beletolni, megpróbálják a pénzünket elvinni, és megpróbálják az ukránokat behozni az Európai Unióba” – sorolta.
„S nekünk minden egyes nap – de tényleg, így higgyék el szó szerint – minden egyes nap azzal telik, hogy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy ezek a belehúzási, beletolási, beleprovokálási kísérletek ne lehessenek sikeresek. Ez egy olyan munka, amit minden nap el kell végezni, tehát nem úgy van, hogy ma elvégezzük, holnap kicsit nem, majd holnapután belehúzunk, mert ha egy nap kimarad, akkor vége” – emelte ki.
„Ha egy nap kimarad, vége, a meccset lefújták, és ott vagyunk, hogy mindegy, mit csinálunk holnapután, mert a háborúban benne leszünk, a pénzünk ott lesz, az ukránok meg bent lesznek az Európai Unióban” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Brüsszelben gyakorlatilag megszületett a döntés arról, hogy az EU-nak háborúba kell mennie.
„Ugye erre mondják azt az ellenfeleink, hogy ez riogatás meg pánikkeltés. Most hadd mondjak önöknek egy-két érvet amellett, hogy ez miért van mégis sajnos így. Ugye először is, a nyugat-európai politikusok legtöbbet hangoztatott mondata a háború kapcsán az, hogy ’this is our war’, azaz ez a mi háborúnk (…) Az európai kontinensen két ország van, amelyik atomfegyverekkel rendelkezik: Franciaország és Nagy-Britannia. Mind a kettő írásban vállalta, hogy katonákat küld Ukrajnába” – mondta.
„Másrészt az Európai Néppárt, amely a legnagyobb pártcsalád az Európai Parlamentben, és ide tartozik a Tisza Párt is egyébként, az Európai Néppárt elnöke elmondta, hogy az ő vágya, álma, terve az, hogy európai uniós zászló alatt harcoló katonák menjenek Ukrajnába” – folytatta.
A miniszter ezt követően azt sérelmezte, hogy Brüsszelben döntés született a háború finanszírozásáról is, és felidézte, hogy a közösség eddig 193 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, ami háromszor annyi, mint amennyit a 2004-es csatlakozás óta Magyarország kapott.
„Most ugye 90 milliárd eurós hadikölcsönt akarnak küldeni, még jól át is vernek mindenkit, mert addig álljon fél lábon az összes ellenség, amíg az ukránok egy eurót is visszafizetnek ebből a 90 milliárdból. És a következő hétéves európai uniós költségvetési időszakban csaknem 400 milliárd eurót akarnak odaadni. Illetve az ukrán jóléti terv nevű projekt keretében még 1500 milliárd eurót. Abból 800 milliárd az ukrán állam működtetésére, 700 milliárd az ukrán hadseregnek a működésére” – jegyezte meg.
„Na, innen azért megérthető, amikor keressük a választ arra, hogy miért akadályozzák a békét az ukrán hatalmi elit tagjai, hát ezért. Mert az a helyzet, hogy Ukrajnában a hatalmi elit számára a háború üzleti modellé vált (…) Az ukránok a háborúval többet keresnek, mint a békével. Ez a pénz, amit megkapnak az Európai Uniótól, ez egészen egyszerűen több, mint amit az ukrán gazdaság elő tud állítani” – tudatta.
MTI/Felvidék.ma
