A napokban jelenik meg Szarka Gyula negyedik önálló albuma, az Ámor és az Őrület. A lemezbemutatóra július 4-én a Ghymes Fesztivál keretében kerül sor a balaton-felvidéki Hegymagason.
Mese a pórul járt irigy lóról, a gazdag, de folyton rettegésben élő patkányról, a magát szép szárnyas madárnak képzelő légyről… a buta varjúról, a személyiségzavarral küszködő bolháról… a vaktában lövöldöző Ámorról, aki mögött szorosan ott lépeget az Őrület.
Ilyenekről szólnak a felvidéki Szarka Gyula Kossuth-díjas zenésznek, a Ghymes együttes egyik frontemberének énekelt fabulái, főként La Fontaine és Heltai Gáspár nyomán.
„Néhány éve kezembe került Heltai Gáspár 100 fabulája. Még a 16. században írta a meséket, tele archaizmussal. Száz évvel később alkotott a francia La Fointane. Csodálatosak ezek a mesék és rendkívül tanulságosak.
Gondoltam, el kell énekelni őket. De mivel Heltai prózában írt, a La Fontaine-fordítások pedig szabad verselésben jelentek meg, így azokat lehetetlen elénekelni, ezért a mesékhez új verseket kellett íratni.
Így Bereményi Gézát és Bettes Istvánt kértem fel, hogy öntsék rímekbe a fabulákat, de találtam Vikár Béla La Fontaine-fordítást, és Petőfi Sándornál is rábukkantam egy humoros és izgalmas állattörténetre, a Farkaskalandra” – avat be az előzményekbe Szarka Gyula.
A lemezen 11 dal hallható, és a szövegírók között találjuk még Kozma Andort, Romhányi Józsefet és Szarka Tamást is.
Állatbőrbe bújt emberekről szólnak ezek a történetek, megjelenítve azokat a tulajdonságokat, melyek manapság is jellemeznek bennünket.
„A fabulák régóta érdekeltek, mint általában a mesék. Gyermekkoromban rengeteg mesét olvastam. De azt tudni kell, hogy a mesék eredendően nem a gyerekek szórakoztatására születtek, felnőttek meséltek egymásnak a közös munkák, találkozások során. Az irodalmi műfajoknak, novelláknak, regényeknek is részben a mese az alapja: a rossz és a jó harca, az elesettek, gyengék küzdelme, amely általában győzelemmel ér véget, legalábbis erkölcsi értelemben” – mondja az állatmesékhez való viszonyáról a szerző, aki zeneileg most sem bújt ki a bőréből.
„A rám jellemző hangulatok jelennek meg most is. A lemez kisugárzásának jellemzésére talán a legjobb szó a tréfa” – mondja, hangsúlyozva, hogy közben súlyos problémákra és jellembeli ferdülésekre mutatnak rá a szövegek. Úgy véli, jó hangulatba lehet kerülni tőle, de mindenképpen gondolkodásra sarkall az album.
A szarkazmus nem hiányzik a lemezborító fülszövegéből sem: „Ha valaki azt gondolná, hogy a dalok nem állatokról, hanem mégis inkább emberekről szólnak, és valamiféle tulajdonságbéli egyezést vél felfedezni egynémely embertársunk magatartásában, az csupán a véletlen egybeesés műve lehet. Mi, emberek nem ilyenek vagyunk. A helyzet még ennél is aggasztóbb” – írja Szarka Gyula.
Az album a budapesti Gryllus Kiadó gondozásában jelenik meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46927,46561,43466,41565,41094″}
