Július 20–26. között rendezték meg a Szent György Lovagrend XXI. nyári egyetemét, amelyen a Felvidéki Nagypriorátus is részt vett. Idén Szombathely és Alsóőr volt a házigazda.
A nyári egyetemek sorában négy évvel ezelőtt indult az a kezdeményezés, hogy az elcsatolt országrészeken szervezzék meg a nyári egyetemet. Előtte 16 évig Esztergom adott otthont a történelmi-kulturális rendezvénynek. 2010-ben elsőként Erdély fogadta a lovagrendet, majd 2011-ben a felvidéki Alsóbodokon szervezték meg. 2012-ben a vajdasági Szabadkán, 2013-ban Visegrádon, idén pedig az Őrvidék várta a lovagok és az érdeklődők mintegy hatvanfős csoportját.
Felsorolni sem könnyű azokat az előadásokat és kirándulásokat, amelyeket a rendezvény öt napja alatt sikerült megvalósítani.
A hagyományokhoz híven szentmisével kezdődött a rendezvény, a misét a szombathelyi Kontuly-kápolnában Horváth József pápai prelátus celebrálta. A szentmisét követően Simon Katalin okleveles informatikus-könyvtáros mutatta be a kápolnát, majd a délutáni programokban is ő vezette a csoportot a székesegyházban, a Szombathelyi Egyházmegyei Kincstárban és a könyvtár külön gyűjteményében.
A nyári egyetem hivatalos megnyitója az Egyházmegyei Kollégium dísztermében volt, ami a későbbi előadásoknak is a színhelyéül szolgált.
A két házigazda, lovag Rónai András szombathelyi nagyprior és lovag Kelemen László alsóőri nagyprior köszöntötték a résztvevőket, melynek soraiban Harangozó Bertalan kormánybiztos is megjelent.
„Az első nyári egyetem, amelynek programját tekintve a határ mindkét oldalát egybefoglalja a két nagypriorátus segítségével” – hangzott Rónai Andrástól.
Kelemen László kiemelte Szombathely és régiójának jelentőségét, amely a római időkben is fontos szerepet játszott. „Az őrvidéki határtelepülésekre Károly Róbert is kiemelt figyelmet szentelt” – hangsúlyozta Kelemen. Károly Róbert 1326-ban alapította a Szent György Lovagrendet Visegrádon, ez volt az első világi lovagrend Európában.
Lovag Cseke László, a lovagrend kancellárja röviden beszélt a hányatott sorsú Őrvidékről, ahol a magyar közösség a fennmaradásáért küzd. Azt is kijelentette, hogy a nyári egyetem több mint egy kirándulás, ezért a résztvevők nyitott füllel és szívvel hallgassák az előadásokat és az idegenvezetéseket.
A Puskás Tivadar polgármesteri köszöntőjét követően Hende Csaba honvédelmi miniszter tartott előadást a határvédelem kiemelt szerepéről az ország védelmében. Különböző természetes és mesterséges határokat mutatott be. Kiemelte a gyepűrendszert, a végvárak fontosságát, az ott élő lakosság és a katonaság szerepét.
A délutáni városi sétán a résztvevők ellátogattak a Szent Márton-templomba. A palástját megosztó szent a római kori Savariában – Szombathely római kori neve – született 316 körül. A résztvevők továbbá megismerkedhettek a belvárossal és számos műemlékkel. Az este pedig lovag Kátai Zoltán énekmondó – aki a Felvidéki Nagypriorátus tagja – előadásával lélekben Balassa Bálint idejébe csöppenhettek a résztvevők.
Kedd délelőtt Vas vármegye került górcső alá. A nyári egyetem résztvevői előadásokat és bemutatókat láthattak a régészeti leletekről, a középkori életről és arról, milyen szerepet játszott a török időkben ez a régió.
Délután egy római vízvezeték megtekintése, majd a nardai középkori templom látogatása után – ahol a résztvevők megtudhatták, hogy Narda községben mindenből kettő van – alsóőri látogatás következett. Kelemen László ausztriai nagyprior, aki egyben az UMIZ – Infozentrum igazgatója, bemutatta az őrvidéki magyarság helyzetét, majd az intézményt, amely Ausztria legnagyobb magyar nyelvű könyvtárát foglalja magában.
Deák Ernő történész, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke a nyugati térség határvédelméről és a kisnemesi életmódról tartott előadást. Ezt követően a résztvevők ellátogattak az Alsóőri Falumúzeumba, ahol Szabó Ernő, a település egykori polgármestere mutatta meg a gazdag gyűjtemény. Nem egyszer bizony dalra is fakadt, amikor felidézte a múltat.
A szerdai napon a 15-19. századi népesség alakulásáról, majd Batthyány József esztergomi érsek életéről tudhattak meg többet a nyári egyetem résztvevői.
A délután újból a környék felfedezésével telt, szakmai idegenvezetéssel, hiszen a lovagrend tagjai között egyetemi oktatók, történészek, etnográfusok, régészek, levéltárosok is tevékenykednek. Impozáns megjelenésével, robosztus falaival talán a legnagyobb élményt a jáki Szent György-templom adta a látogatók számára. Az 1220 körül alapított és 1256-ban felszentelt templom története viharos, akár a nemzeté, de kiállta az idő próbáját. A kertesi búcsújáró templom megtekintését kővetően Németújvár vára következett. A vár a 15. században Hunyadi László birtokába került, akit később meggyilkoltak. 1524-ben a várat és az uradalmat Batthyány Ferencnek és unokaöccsének, Kristófnak adományozta II. Lajos király. A török háborúk idején fontos szerepet játszott, a vár már akkoriban és a mai napig is a Batthyány család birtokában van. A csoport a németújvári kolostortemplomhoz is ellátogatott, ahol boldog Batthyány-Strattmann László (1870-1931) nyugszik, aki 2003-ban avattak boldoggá.
A vasvári domonkos kolostor meglátogatását követően mindenkinek jólesett az oszkói szőlőhegyi vacsora. A vendégsereget jelenlétével megtisztelte Kisléghi Nagy Ádám festőművész is, aki többek között a szombathelyi székesegyház négy impozáns festményét is készítette. A munkásságáról, életútjáról beszélgetett vele lovag Horváth István etnográfus barátja.
A csütörtöki program sem maradt el a korábbiaktól, sőt! Egész nap úton volt a társaság, hogy felfedezze Kőszeg csodás belvárosát, kacskaringós, szűk utcáit, gyönyörű templomait. A neogótikus stílusú Jézus Szíve templomot 1892-ben kezdték építeni, és mindössze két év kellett a befejezéséhez. A városbeli séta után Fraknó vára következett, a vár története a 13. századik nyúlik vissza. 1622-ben került az Esterházyak birtokába, akiknek a jelenlegi formáját és gazdagságát is köszönheti.
Az első teremben Esterházy László portréja látható, aki a vezekényi csata egyik Esterházy-harcosa és hősi halottja volt a négy közül, és a nagyszombati székesegyházban van eltemetve.
Az Esterházy-kincstár is izgalmas dolgokat rejteget, szerencsére értékei megmenekültek a világháborúk dúlásaitól, ma a turisták gyönyörködhetnek a ritkaságokban.
Léka vára igazi és az egyetlen középkori lovagi vár Ausztriában. A román és gótikus stílusban épített falak között 13. századi freskókkal, föld alatti apszissal és denevérmúzeummal büszkélkedhet. A vár egy részében szálloda is működik, de Paul Anton Keller, aki a 20. században romjaiból építette újjá a várat, mindenképp a nagyközönség számára nyitotta meg.
A pénteki nap délelőttjén résztvevők a Vas vármegye területéről összegyűjtött műkincsekről, dokumentumokról hallhattak bemutatóval egybekötött részletesebb előadást. A barokk művészetről, majd a Rákóczi-szabadságharc korai magyar-osztrák diplomácia hátteréről és Ráday Pál jelentőségéről tartottak előadást történészek.
A délutáni előadások és bemutatók a Vasi Múzeumfaluban folytatódtak. Dénes Józseftől a nyugat-magyarországi várak kialakulásáról és leleteiről tudhattak meg többet a jelenlévők. Az előadóról kiderült, hogy Erdélytől Felvidéken át az összes települést ismeri, és be is tudja határolni. Göncz László történész, aki a ljubljanai parlamentben a szlovéniai magyarokat képviseli, röviden vázolta az ott élő magyarok helyzetét, majd kitért a muravidéki határvidékre. A régió népművészeti öröksége és a népi faépítészeti formái és szerkezetei is lekötötték a hallgatóságot. Ezt követően már könnyebben tájékozódhattak a falumúzeum házai között.
Igazán tartalmas, „történelmi-kulturális bombának” mondható az ötnapos nyári egyetem, ahol azon kívül, hogy sok érdekes és tanulságos dolgot tudhattak meg a hallgatók a magyar múlttal kapcsolatosan, új barátságok születtek, a meglévők erősödtek.
Képgalériánkat ITT tekintheti meg >>>
Ando Krisztina, Felvidék.ma