Még az 50-es években is ezrével zarándokoltak Mosonból a híres Sümegi Hétfájdalmú Szűzanya búcsújára. Ugyanakkor a Mária Rádió munkatársát,s Szabó Tamást ismerve, aki 10 éve rendszeresen vezet Balatonalmádiból
gyalogos zarándoklatot a Balaton-felvidéken, elhatároztuk, hogy északi irányból is megpróbálkozunk a hagyomány újraélesztésével.
Tavaly egy barátunk ígérte fiával a csatlakozást kettőnkhöz, de végül hármasban vágtunk neki – előbb levonatozva Rajkától Csornán át Répcelakig -– szeptember 19-én Ostffyasszonyfán a ,Ság-hegyet megkerülve, Celldömölkön, Berzsenyi szülőfaluján, Jánosházán át, (ahol éjszakáztunk) – haladtunk Sümegre.
Idén a környéket megmozgatva reméltük, többen csatlakoznak majd. Sajnos visszariadtak, ami nem is csoda, hisz most pénteken, ebéd után indultunk az óvári plébános úr áldásával az igen forgalmas csornai út gyomos szélén, félre húzódva a szüntelenül szembejövő kamionok elől. Jánossomorján megálltunk a Trianoni emlékműnél, Bősárkányon a plébános úrnál tettük tiszteletünket, a csornai premontreiekhez, szállásadóinkhoz 9 óra körül értünk. Az ódon környezetből másnap, nem elég korán indultunk Szilsárkányon, Szilen át. Itt pihentünk kicsit a kedves plébános úrnál. Majd Vág községet érintve,Kemenesszentpéter után rövidítettünk az erdőn keresztül, ahol 30 éve még majdnem 100 ember lakott a sűrű erdő kellős közepén,Hertelendyújhelyen. Most csak egy-két vadásszal találkoztunk, azok is osztrákok voltak. Kemenesmagasin folytatva,Vönöckön át este értünk Celldömölkre.
Zarándokzászlónkat látva egy kedves hölgy kínálkozott, hogy könnyít rajtunk – tovább autóztat. Nem akartuk, de nehezen tettük volna meg Jánosházáig „időben” a még közel 20 kilométeres távot. Így kegyes segédlettel 9 óra után megérkeztünk. A tavalyi kedves vendéglátás, beszélgetés várt a fiatal plébános úrnál.
Vasárnap okulva a tavalyi tapasztalatokból, időben keltünk, s nem engedve a Sümeg felé személyautókkal búcsúra igyekvőknek, hogy felvegyenek, szemünk előtt az egyre nagyobbodó gyönyörű várral, jóval a mise kezdése előtt begyalogoltunk.
Felemelő volt a sokaság látványa, rajtunk kívül a délnyugati, nyugati irányból is sereglettek gyalogos zarándokcsoportok. Csáktornya mellől autóbusszal horvát csoport is érkezett. A népszerű Reisz Pál atya prédikált, majd következett a körmenet, amelyben hagyományosan bejártuk a belvárost. Sok zarándokkal beszélgettünk, újra megízleltük a helyi Scotti-sört, ám az előző évekkel ellentétben most kissé elfáradva már nem tekintettük meg a gyönyörűen felújított várat, ahol ilyenkor igen nagy a nyüzsgés.
Utunk folyamán szinte minden autós érdeklődő figyelmét tapasztaltuk, sok emberrel beszéltünk – mindez nagy megnyugvást, feltöltődést jelentett számunkra és meggyőzött, hogy jövőre, ha a Mindenható is úgy akarja, folytatjuk. Szinte csodával ért fel,hogy végig nagyon szép időnk volt, csak Pápán, immár busszal hazafelé
utaztunkban megállva, kényszerített eresz alá egy félórás heves zivatar.
További képek megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”49175,48106,47711,47775″}
