Megkezdte működését a KKK, s azóta évi rendszerességgel közös programokat, képzéseket, szakmai találkozókat tartanak. Idén októbertől hattagúvá bővült a kerekasztal, miután csatlakozott a székelyföldi Kovászna Megyei Művelődési Intézet is, ez által egy újabb dimenzió, a regionális közművelődés is megjelent az ernyőszervezetben. Felvidékről a Csemadok Művelődési Intézete ( 2013 óta a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet nevet viseli) vált tagjává, Huszár László igazgató jóvoltából.
Több mint egy fél évtizede működik a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal (KKK), amely a külhoni magyarság meghatározó jelentőségű művelődési intézeteit tömöríti, egyfajta koordináló szerepet tölt be, szakmai iránymutatást nyújt.
„Alapvetően fontos, hogy a Kárpát-medencei magyar közművelődés terén bizonyítottan cselekvőképes intézményeinek együttműködjenek, s mindez cselekvési tervekben, közös stratégiában nyilvánuljon meg, mert így tudjuk a munkánkat összehangolni, így tudunk különböző közművelődési feladatokat ellátni.
Van egy minimális közös programunk és sok-sok regionális rendezvény. Nem mellékes szempont, hogy szakmai hátteret kínálunk a magyar közművelődésnek” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Huszár László, aki a napokban vett részt a KKK soros találkozóján.
A kerekasztal tagjai összeállították a jövő évi közös programot, meghatározták, melyek azok a szakmai és egyéb közművelődési megnyilvánulások, rendezvények, melyeket jövőre megpróbálnak részben önerőből megvalósítani. „Közben megalakult a kerekasztal ifjúsági szekciója is, amely vállalta, hogy kidolgozza a Kárpát-medencei Kulturális Napok új koncepcióját. Vándorrendezvényként az egyes régiók bemutatkozásával kívánják felújítani a nagyszabású rendezvényt, amelyet kétnapos műhelymunka előzne meg.
2015-ben, miután Kolozsvár lesz Európa ifjúsági fővárosa, itt rendezik meg az említett kulturális napokat, közvetlenül a Kolozsvári Magyar Napok előtt” – tájékoztatott Huszár.
A Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal előzménye 2006-ra nyúlik vissza, amikor posztgraduális képzés indult a budapesti ELTÉ-n a határon túli ernyőszervezetek illetve szakmai intézmények képviselői, művelődésszervezők számára.
Két évig tartott a képzés, s ekkor a már meglévő intézetek (Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Csemadok Művelődési Intézete) összefogva egy szakmai formációt hoztak létre, amelyhez aztán csatlakozott az időközben létrehozott Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet illetve a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet is.
A kerekasztal jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy idén nyáron stratégiai együttműködési szerződést kötött bele a magyar Nemzeti Művelődési Intézet., mely szerint az intézetek együttműködését formalizáló kerekasztal hosszú távon képes megjeleníteni és szakmailag támogatni az egyes régiókban zajló közművelődési munkát, illetve képviselni a magyar közösségi művelődés egyetemes szempontjait.
BA, Felvidék.ma