Martoson a Csemadok alapszervezete megalakulásának 65. évfordulója alakalmából október 25-én ünnepi műsort tartottak a helyi kultúrházban.
A megjelenteket Molnárné Jóba Viola köszöntötte. Verset mondott a Martosi Református Iskola igazgatónője.
Zsigó Anna a helyi alapszervezet elnöknője a martosi Csemadok eddigi munkájáról, sikereiről, tehetséges martosi kultúrát szerető és művelő emberekről beszélt.
Elmondta, Martoson a színjátszásnak már hagyományai voltak. A kezdeti évek legsikeresebb színdarabjai közé tartozik a Karikagyűrű, A cigány, János vitéz, Állami áruház, Boci-boci tarka és több egyfelvonásos mű. Ezek mind zenés darabok voltak, melyhez a zenekart szintén a Csemadok saját soraiból biztosította. 1949. októberében költözik a faluba Zsittnyan István iskolaigazgató, aki a kulturális élet főszereplője. A színjátszás terén meg kell említeni azokat a személyeket, melyek sokat és sikeresen szerepeltek: Csongrád István, Héder Ferenc és felesége Varga Mária, Jóba László, Jóba István, Keszeg Ferenc a Papp házaspár, Endrédi János, Jóba Ferenc, Héder János és felesége Keszeg Júlia, Keszeg János és felesége Pupák Mária, Keszegné Tatai Erzsébet, P. György Mihály, Kovácsné Miskovics Valéri, Pasztorek Valéria, Balla Mihály, Balla Julianna, Lőrinczné György Julianna, Jóbáné Nagy Éva, Szabóné Ipóth Erzsébet, Zsittnyan Gyöngyvér, Endrédi Ferenc, Kalocsányi István, Lalák József, Čačkóné György Magdolna, Gyűrűsiné Jóba Mária, Zsigó Anna, id. Jóba Kálmán, ifj. Héder Ferenc, Keszeg Miklós, Kovács Dénes, Táncos Sándor és Jóba Balázs.
Zsittnyan István a Csemadok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából nagy sikerű esztrád műsort hozott létre a „Csókolni nem bűn” cím alatt. A huszonöt év legsikeresebb darabjaiból válogatva, úgy, hogy a prózai, énekes- zenés- táncos jelentek váltogatták egymást. Vagy harminc szereplő szórakoztatta a közönséget. Hatalmas siker volt.
Az utolsó három felvonásos színdarab 1981-ben a Majomszeretet c. vígjáték volt. A műkedvelők két ízben jelentkeztek be a színjátszó csoportok versenyébe, s mind a két ízben elnyerték a járási seregszemle első díját. Ez a két darab a Dalol nyár és a Bolondóra volt, mind két művet Síposs Jenő, a MATESZ művésze rendezte. A színjátszás szervezése 1982-ig Zsittnyan István munkaköre, majd utána Kovács Dénesé volt.
A község kulturális életének másik sikerágazata a népi tánccsoport, folklórcsoport és az asszonykórus. Működésüket valamivel később kezdték, mint a színjátszók. Az ötvenes években a Csemadok keretében megalakul egy népi tánccsoport Kalocsányi István és Jóbáné Nagy Éva vezetésével. A folklórcsoport első sikereit 1957-ben érik el Zselízen, ahol a Martosi lakodalmast adták elő eredeti teljes formájában, több mint negyvenen, saját zenekarral. Mind a napilapok, mind a hetilapok a legnagyobb elismeréssel írtak az együttesről. A táncosok közül nagy sikert aratott a hatvan éves Jóba Mihály bácsi eredeti, nem színpadosított ugróscsárdásával.
Ugyanez a csoport 1962-ben Gombaszögön is szerepelt. A népi táncmozgalom kisebb-nagyobb kihagyásokkal állandóan termékenyen élt a Csemadok helyi szervezetének a Hajnal néptánc együttes, melynek művészi vezetője Hlavicska László mérnök, tanár. Zselízen 1977-ben első díjat nyert a csoport. Nagyon sok helyen léptek színpadra, pld. Zselízen, Gombaszögön, Východnán. 1978. Július 25.-30.–án a Dunamenti Folklór Fesztiválon Kalocsán Szlovákiát képviselték, ahol rajtuk kívül még tizenegy országból voltak jelen. Azon kívül felléptek még Baján, Kecskeméten, Csávolyon és Decsen a „Sárközi lakodalmason”.
Az asszonykórus 1970-ben a Tavaszi Szél országos népdalvetélkedőn első díjat nyert. Bögi Béláné volt a csoport vezetője. Tagjai Balla Julianna, Tatai Erzsébet, Kis Pisti Etel, Pasztorek Anna, Sahin Klára és Somogyi Zsuzsanna. Meghívást kaptak Keszthelyre is, ahol Csehszlovákiát képviselték. A második fellendülés korszaka 1983-ban kezdődik. Ekkor Kovácsné Keszeg Gyöngyi lett a kórus vezetője. 1986-ban a csoport a Csemadok Központi Bizottságától megkapta a Kiváló népművészeti csoport címet. Többször elnyerték a Tavaszi Szél fődíját, kétszer a Bíbor piros szép rózsa fődíját is megkapták, így részt vehettek a Budapesti Vass Lajos Népzenei Vetélkedőn, ahonnét először ezüst sávval, másodszor Vass Lajos díjjal tértek haza, amely a legmagasabb elismerés.
Az asszonykórushoz később férfiak és gyermekek is csatlakoztak, és így a csoport immár folklór csoporttá nőtte ki magát, ahol három generáció van képviselve. Ez a csoport tavaly decemberben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A tánckoreográfiákat Keszeg István mérnöknek köszönhetjük. A csoportot az Árgyélus zenekar kíséri. A Martosi Hagyományőrző Együttes műsorán a következő koreográfiák szerepelnek:
Kéménd, Komárom és környéke, Tardoskedd, Rábaközi, Mátyusföldi karikázó és persze a Martosi lakodalmas, Gyerekjátékok – Pillike, Martosi táncok. Így elég széles repertoárral rendelkezik az együttes, s ma már, mint amatőr csoport egy jó órányi műsort is színpadra tud vinni.
A hagyományőrző együttes nagyon jelentős fellépésen vett részt 2009-ben, mégpedig húsvét hetében egy hetes romániai vendégszereplésen, Székelyudvarhelyen, ahol nagy sikert aratott. Szívet melengető tény, hogy idén tavasszal megalakult a gyermek tánccsoport, Pillike néven. Ők ezen az évfordulón léptek először színpadra.
A Csemadok értékes rendezvényei közé tartoznak több ízben megrendezett író-olvasótalálkozók, pl. Szénási Zoltánnal, Mács Józseffel (két alkalommal is) és legutoljára Csáky Pállal. „Azt hiszem, hogy mint a martosi emberek igazán büszkék lehetünk az elmúlt évekre, mivelhogy Martoson mindig aktív kultúrélet folyt. Ez úttal kívánok továbbra is sok erőt, egészséget a további kultúrmunkában, hogy utódaink büszkék lehessenek őseik kultúrájára” – mondta végül Zsigó Anna.
Vendégként felszólalt Petheő Attila, a Csemadok Komáromi járási elnöke. Utána beszédet mondott Keszeg István mérnök, Martos polgármestere.
A kultúrház teljesen megtelt, mindenki kíváncsi volt az előre megígért Martosi lakodalmas felújított előadására és a nem rég megalakult gyerekcsoport, a Pillike martosi néptánccsoport műsorára.
A Pillike martosi gyermekjátékokat és táncokat adtak elő. Az ugrós is ment! Koreográfia Keszeg István munkája, a gyerekeket Kovácsné Keszeg Gyöngyi tanította be.
A kultúrműsorban másodiknak a martosi Hagyományőrző Együttes lépett fel. A martosi lakodalmast adták elő. A vőfények verset mondtak, s amíg a menyasszonynak kicserélték a koszorút a főkötőre, a zenészeket borral kínálták. Koreográfia Keszeg István, az együttes vezetője szintén Kovácsné Keszeg Gyöngyi.
Az esti műsorban vendégként a naszvadi Sústya Citerazenekar, valamint Magyarországról a Szigetközi Csutora Hagyományőrző Egyesület és a Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület szerepelt. Az egész kultúrműsor kísérőzenéjét a szigetközi zenészek biztosították. Az est folyamán Zsigó Anna a Csemadok Martosi Alapszervezet elnöke emléklapokat adott át a csoportok vezetőinek. Ezzel is megköszönve fáradságos munkájukat a hagyományőrzésben és a fáklya tovább adásban és vivésben.
Az előadás után az előadókat megvendégelték étellel, itallal és finom süteménnyel. Martosi szokás szerint lagzikor a GAZSIK mindig süteménnyel és borral voltak kínálva. Így a táncházra ott maradt emberek jó kedvben ünnepelték a régi és új sikereket, örvendtek a jól sikerült műsornak, mely mindenkinek tetszett. Az előadóknak és felkészítőiknek gratulálunk és további sikereket kívánunk.
Petrás Amália, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49260,47963,47352″}
