A kassai Fő utca felső részén néhány napja nagy sürgés-forgás volt tapasztalható. Ez minden évben megismétlődik, hiszen az Immaculata – szoborcsoporttól északra mindig adventi vásár várja az érdeklődőket. Számos magyarországi utazási iroda is hirdeti kassai útjai. A túrázók a kassai Tháliában színházi előadáson is részt vesznek. Az egyik iroda a következőképpen csalogatja az érdeklődőket: „Tradicionális karácsonyi vásár, mesebeli kivilágítás, adventi hangulat, iparművészek, karácsonyi díszek készítői, borművesek… várják a látogatókat.”
A karácsonyfát is fölállították, felszerelték rá az égőket és vezetékeket. Most azzal büszkélkedhetünk (?), hogy a fenyő 5 méterrel magasabb, mint a pozsonyi. A teherautók és autódaruk 54 fabódét állítottak fel, ahol majd mindenféle ínyencséget és itókát lehet kóstolgatni egészen a négykézlábig emelve a „színvonalat”. Ám lesz bizonyára giccsparádé is. Sok fölösleges lim-lom, amire semmire sem jó.
Ebből már egy kis bemutatót az Orbán-torony tövében láthatunk, ahol már megindult az árusítás. Van, akit érdekel. Lesz főpolgármesteri puncs, amelynek bevételét jótékony célra szánják. Néhányan már kezdenek beköltözni ezekbe a kulipintyókba. De egyelőre még mindegyik bodega üres.
Lesz kürtőskalács és gulyás, forralt bor és mézbor, iparművészeti alkotások. A szakolcai kürtöskalácsot már az Európai Bizottság szlovák specifikumként jegyezte fel. Egy vélemény szerint azért, mert „ilyen finomságot csak mi tudunk gyártani.” Pedig a Wikipédián angolul is hozzáférhető, hogy ez a székelyek által készített sütemény. Igen ám, de ott magyar és nem szlovák nevén szerepel.
Úgy tűnik, mintha a karácsony az eszem-iszomról és a karácsonyfa hosszúságáról szólna, meg az ajándékozásról. Az emberek illendőségből hozzáteszik: a szeretet ünnepe. Semmi több?
Érdekes dolog lenne, ha születésnapot úgy ülnénk meg, hogy az ünnepelt nincs jelen. Már évek óta úgy tűnik, ez a helyzet. A betlehem ott áll megszokott helyén a Déli Kapu fölött. Kisjézus, Mária és József, meg az állatkák rács mögött vannak. Ez furcsa asszociációkat vált ki belőlem. A betlehemre a gyerekek fognak odafigyelni. Pedig egykor Betlehembe bölcsek mentek. Sokaknak – messze nem mindenkinek – a pénztárcája fog viszketni. De az ünnep lényegére rámutatni ez a zsibvásár alkalmatlan. Egy kedves viccre azonban igen. Móricka nézi egy festményen a betlehemi jelenetet. – És apuka, miért meztelen az a kisgyerek? – Mert a szülei szegények és nincs pénzük pelenkára. – És miért fekszik jászolban? – Ahogy mondtam neked, szegények, nincs pénzük ágyacskára, sem szállodára nem telik. – Jellemző a gójokra! Pénzük nincs, de Grünewalddal festetik meg magukat!
A főszékesegyházzal szemben egy színpad épült az Erzsébet utcán. Jakoby Gyula szobra kíváncsian nézi. Az adventi koszorú a repedt Szent Orbán-harangot veszi körül. Rajta négy óriás villanygyertya. Vasárnaponként majd egy-egy szál kigyullad.
Az ünnepélyes kivilágítás kellékeit fölszerelték. Remélem, a fejem fölött lógó hatalmas hópihe nem fog a fejemen landolni. Néhány nap múlva bekapcsolják és csillogni-villogni kezd minden. Hideg, talmi csillogás lesz, melytől bizonyára sokan majd megborzonganak.
Lelketlen kufárkodás lett az adventből és karácsonyból. A boltok tele lesznek belülről, lelkileg didergő emberekkel. Az olajár, kormánybuktatási szándékok, panamázások foglalkoztatják az embereket, most meg az ajándékvásárlás, nem a lelki üdvösségük.
Az ünnep valódi értelmét, a belső tiszta hangot a sok fény, látványosság, étel és ital, kellemes illatok háttérbe szorítják. Pedig éppen ezeknek a kellékeknek kellene szerényen, kiegészítőkként működniük, nem a középre tülekedniük.
Jusson néha eszünkbe a sok fölösleges tülekedés mellett, hogy az élet másról szól. Igaz, nagyon halkan. De ezt a hangot még a kassai Fő utca forgatagában is meg lehet hallani.
További képek megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
