Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát. Ennek a jeles dátumnak emléket állítva, 1989 óta ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak magyar kulturális örökségünk ápolására, nemzeti tudatunk erősítésére Magyarország határain belül és azokon túl. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A Kossuth Rádió kiemelten foglalkozik műsoraiban a magyar kultúrával A magyar kultúra napján, január 22-én. A 180 perc műsorában visszaemlékeznek a tavalyi Nemzeti Színházban tartott közös ünneplésre, melyen a nemzeti intézmények vettek részt. Élő tudósításban jelentkezünk az Együtt szaval a Nemzet program színhelyéről, a sorsolás nyerteseként 10 órakor Orosházáról csendülhet fel a Himnusz, valamint a Szózat, ezzel egy időben valamennyi hazai és külhoni magyar nyelvű iskolában is eléneklik a Himnuszt és a Szózatot.
A Közelről c. műsor ezúttal a magyar hagyományokat életben tartó közösségeket, csoportokat mutatja be. A Határok nélkül című műsorban a Magyar Kamaraszínház előadásairól azért lesz szó, mert ez a társulat rendszeresen látogatja a szórvány magyarság településeit, ezzel is segítve a csángókat, a vajdasági magyarokat a kultúrájuk és a nyelvük a megtartásában. Megszólal Usztics Mátyás, a társulat igazgatója és a színészek, a másokért való áldozatvállalásról, a haza fogalmáról.
A Belépő c. magazinban interjú készül a Balassa- és a Csokonai-díj jutalmazottjaival a díjosztás helyszínén, valamint megismerkedünk a magyar irodalom külföldi terjesztőivel, többek között Roberto Ruspanti olasz műfordítóval. Beszámoló hangzik el az aznap Bécsben nyíló kiállításról, ahol a Hagenbund művészcsoport magyar tagjaitól 60 műalkotása látható.
Érdekes beszélgetéseket hallhatunk még a Magyarországon élő, már asszimilálódott, idegen anyanyelvű írókkal, költőkkel, műfordítókkal a magyar kultúráról.
MTVA-sajtóosztály, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51255,51254,51219,51123,50908″}
