Dr. Hecht Anna, a somorjai kórus karnagya a sikeres hangverseny után nyilatkozott a Felvidék.ma portálnak a koncert előkészületeiről, üzenetéről, Bartók Béláról és Szíjjártó Jenőről.
A somorjai Híd vegyeskar Bartók Bélára és Szíjjártó Jenőre emlékezve hangversenyt szervezett október 23-án a helyi zeneiskola koncerttermében. Milyen műveket adtak elő?
A Csemadok somorjai városi szervezete és a helyi művelődési központ „HíD” kórusa nevében emlékhangversenyre hívtuk meg azt a Bátaszéki Pedagógus Kórust, amellyel már két évtizede szoros baráti kapcsolatot ápolunk. Már évekkel ezelőtt eljuttattuk hozzájuk és közösen elő is adtuk Szíjjártó Jenő egyik leggyakrabban megszólaltatott népdalfeldolgozását, az Esti hangulat Zsérén című vegyeskart.
Az október 23-án felcsendülő hangversenytermi műsorban – Bartók halálának 70. évfordulóján és Szíjjártó Jenő MAGYAR ÖRÖKSÉG-díjas zeneszerző felvidéki tevékenységének méltatása kapcsán – ékes kincsünkkel, a népdallal akartuk megnyerni a hallgatóság szívét. A két kórus és a hangverseny további szereplői: a somorjai Duna Folk Band népzenei együttes, Domsitz Erika, Hegyi Brigitta, Hecht Éva, Méry Rebeka és Puha Ibolya gondolatban elkalauzolták a hallgatóságot Bartók és Szíjjártó művei által a Kárpát-medence különböző szegleteibe. Rácsodálkozhatunk az itt élők népdalainak változatosságára, meggyőződhetünk arról, hogy milyen hatalmas és milyen szép kincs a mi zenei örökségünk. Így szeretnénk kifejezni tiszteletünket Bartók Béla és Szíjjártó Jenő népdalgyűjtő tevékenysége és zeneszerzői művészete iránt.
Bartók halálának 70. évfordulójáról is megemlékeztek a hangversenyen, kínálkozik a kérdés, hol a helye Ön szerint Bartóknak a XXI. századi zenei életben?
Bartók géniusza, művészete, embersége ma is irányt és reményt adó. A zeneművészet legősibb és legőszintébb megnyilvánulása, a népdal, számára ihlető forrást jelentett. Zenéjében – közvetlenül vagy áttételesen – gyakran fellelhető a népzenei motívumkincs. Pl. a két hegedűre komponált 44 duóban Bartók a legegyszerűbbnek látszó népdaltémákból is sokszínű és klasszikus szépségű előadási darabot alakított ki, különleges varázslattal. A hangversenyen Hegyi Brigitta és Hecht Éva ezekből a duókból mutatott be néhányat.
Bartók Béla több szállal is kötődött – a hozzánk is közeli – Pozsonyhoz. Gyermekként, édesapja halálát követően, Pozsonyban tanult zongorázni Erkel Lászlónál, Erkel Ferenc fiánál. Pozsonyban volt gimnazista, a Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd miután Budapesten folytatta zenei tanulmányait, édesanyja Pozsonyban maradt, lakásukban, a Magyar utcában (később Széplak utca – Obchodná ulica). Budapesti zeneakadémiai tanítványának, a somorjai születésű Németh István Lászlónak, aki később felvette a Šamorínsky nevet, örömmel adta beleegyezését, hogy a pozsonyi Toldy-kör férfikarából alakult Németh István László által vezetett kórus felvegye a Bartók Béla Daloskör nevet. Bartók Kodállyal együtt közösen kezdett neki, még 1905-ben, a magyar népdalok gyűjtésének és rendszerezésének, majd később a szomszéd népek és más népek dalait és hangszeres népzenéjét is tudományosan rendszerezte, feldolgozta.
Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak köszönhetően a népzene megjelenhetett koncertpódiumokon is. Nagy Jenő „Emberek és élmények” c., a Madách kiadónál 1992-ben megjelent könyvében azt írja, hogy Bartók Béla 3 700 magyar, 3 500 román, 3223 szlovák, 89 török, 65 arab és több mint 200 ukrán, délszláv és bolgár dalt jegyzett le, Tari Lujza pedig „Bartók Béla hangszeres magyar népzenegyűjtése” c. könyvében 122 hangszeres dallam Bartók általi lejegyzését említi. Bartók még utolsó amerikai éveiben is a Columbia Egyetem délszláv népzenei anyagán vállalt rendszerező munkát. A szlovák népdalok gyűjteményét Bartók életében, sajnos, teljes egészében nem adták ki.
A Híd vegyeskar gyakran tűzi műsorárára Szíjjártó Jenő Magyar Örökség-díjas zeneszerző, karnagy műveit.
Szíjjártó Jenő Gölnicbányán (ma Gelnica) született, sokgyermekes zenekedvelő családban. Mivel a család 1920 után sokáig nem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot, csak nagy késéssel kezdhette meg zenei tanulmányait a pozsonyi konzervatóriumban Alexander Moyzes tanítványaként. Tanulmányait zeneszerzés szakon 1943-45-ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta, majd 1948-tól 1951-ig ismét Pozsonyban tanult, zenei tanulmányait karmester szakkal bővítette ki. Az ötvenes évek elején – majd 1956-tól 1984-ig újra – a Csehszlovák Rádió zenei rendezője volt Pozsonyban. Zeneszerző, karnagy és népdalgyűjtő volt. 27 felvidéki községben több mint 500 magyar népdalt jegyzett le. Ő volt a II. világháború után a szlovákiai magyar kórusmozgalom újjászervezője. Számos kórusnak volt alapítója és karnagya, másoknak segítője.
A dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyes karnak és vezetőjének, Jarábik Imrének ajánlotta a Dénes György versére komponált CSALLÓKÖZ c. művét. A NÉPES-nek, azaz a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesnek karmestere, művészeti vezetője és házi zeneszerzője volt, 1966-tól 1968-ig karmestere volt az Ifjú Szíveknek is. 1964-ben egyik alapítója volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának, melynek legfontosabb küldetése az volt, hogy karnagyokat képezzen a második világháború után újjászülető szlovákiai magyar kórusmozgalom számára.
E kórusnak, amely 1994-ben felvette a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa nevet és 1996 óta civil szervezetként, polgári társulásként tevékenykedik, mai budapesti vendégkarnagya, Dr. Tóth Árpád DLA, nagydoktori disszertációjában Szíjjártó Jenő életét és munkásságát dolgozta fel. Erről szóló könyve a MEDIAN kiadónál jelent meg 2012-ben, címében a „Mert törvény az anyai szó, gravitáció” idézettel Gyurcsó István Percmutatók c. verséből. Erre a versre komponálta Szíjjártó Jenő – Kodály emlékének adózva – „Az anyai szó” c. kórusművét, a CsMTKÉ számára.
Tóth Árpád könyvének és a tanítókórus Szíjjártó Jenő-műveket megszólaltató CD-jének bemutatója 2013. november 30-án volt Somorján. Ami nem véletlen, mert Szíjjártó Jenő Somorjához való kötődése a nyolcvanas években indult, a somorjai magyar gimnáziumban működő leánykar énekeseinek galántai szereplésével, a Kodály Napok záróhangversenyén. Ekkor Szíjjártó Jenő vezényelte az összkarral megszólaló „Békét akarunk” c. saját szerzeményét. A somorjai gimnazistáktól megkérdezte, hol tanultak kóruséneklést, hiszen a felsőtagozatos gimnáziumban nincsen ének-zene tantárgy.
Mikor megtudta tőlük, hogy a gimnáziumban – a leánykar vezetőjének (Hecht Anna vezette a kórust – szerk. megj.) és az iskola igazgatójának, Orosz Tibornak jóvoltából – az iskolai könyvtárban rendre megvannak Kodály Bicíniumai, Tricíniumai, a magyarországi könyvesboltokban megvásárolt szolfézsgyakorlatok, az „Énekeljünk tisztán” füzetek , Bartók egyneműkarai, az Öt egyneműkar kiszenekari kísérettel – ez utóbbiból a zeneiskola kis zenekarának közreműködésével a leánykarral előkészítettük a Bolyongás és a Ne menj el c. műveket – azonnal ellátogatott Somorjára. Többször eljött a leánykar próbáira, tanácsaival segítette és úgy lelkesítette a gimnazista kórust, hogy több művet is komponált és ajánlott a leánykarnak Weöres Sándor verseire.
A Napsugár a levegőben című Szíjjártó – Weöres leánykart a somorjai gimnazisták először a Pöstyénben megrendezett ifjúsági és gyermek-kórusok kerületi versenyén énekelték, több Kodály- és Bartók-kórusművel együtt, egyedüli magyar kórusrésztvevőként.
Szíjjártóné Nagy Ilona, a zeneszerző özvegye és művészi hagyatékának őrzője, tavaly novemberben a pozsonyi rádió koncerttermében a somorjai muzsikusok rendelkezésére bocsátotta Szíjjártó Jenő eddig kiadatlan – kisebb zenekarra komponált – népdalfeldolgozásait. Ebből nyújtott ízelítőt az emlékhangversenyen Méry Rebeka énekes és a Duna Folk Band népzenei együttes, amelyben Hecht Éva hegedűn, Csenkey Jenő nagybőgőn, Baráth László brácsán és Varsányi György cimbalmon muzsikált.
Október 23-án az emlékhangversenyre a népdalt, a népi muzsikát és a kórusmuzsikát kedvelő közönség nemcsak Somorjáról, de Somorja környékéről is eljött, és együtt gyönyörködött a zenei örökségünkben, tisztelegve és örvendezve Bartók és Szíjjártó zeneszerzői művészetének és népdalgyűjtő munkásságának.
A hangversenyt megtisztelte jelenlétével többek közt Szíjjártó Jenő özvegye, Nagy Ilona Pozsonyból és fia a családjával Budapestről, Ittzés Mihály, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, zenepedagógus-karnagy Kecskemétről, Koncsol László író Pozsonyból.
pog, Felvidék.ma
Nyitókép archív: Kiss Gábor Gibbó, facebook {iarelatednews articleid=”56927″}