Sólyom László szerint a közös történelem és kultúra oldhatja a görcsöket Magyarország és Szlovákia között – a köztársasági elnök a határon túli magyarok ügye mellett arról is beszélt a Reakció című internetes lapnak, hogy nem lát stratégiát a kormány válságkezelő lépései mögött. A köztársasági elnökkel készült interjú szerdán került fel a magát „polgári undergroudként”, szabadelvű-konzervatívként definiáló Reakció honlapjára.
Sólyom László Ivan Gašparovič szlovák államfővel folytatott hétvégi érsekújvári megbeszélésével kapcsolatban azt mondta: „ahogy tőlem nem vesz el semmit, ha északi szomszédunknak Békés megye az ottani szlovákok miatt különösen kedves, én is elvárom, hogy a felvidéki magyarokkal való kapcsolattartást ne nevezzék irredentizmusnak”. Eredménynek nevezte, hogy békességben tudtak tárgyalni, és „a nemzetiségi feszültségtől mindig ideges és értetlen Európának” megmutatták, hogy Magyarország képes felkészülten, kompromisszumra készen tárgyalni, és nem egy veszekedő, balkáni ország.
„Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket” – mondta az államfő, aki „felszabadult kölcsönösséget” ajánlott a szlovákoknak. Sólyom László arra a felvetésre, hogy elfogadtatható-e a kettős kötődés anélkül, hogy az utódállamok valamiféle lopakodó revíziót látnának benne, úgy vélte, hogy egyfolytában és hihetően oszlatni kell félelmeiket, biztosítani kell őket, hogy alapszerződéseinkkel összhangban elismerjük a határokat, s nem kívánunk állampolgárság és terület által meghatározott egyetlen politikai nemzetté válni.
Az államfő szorgalmazta a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét, de szerinte eközben kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, és érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. Szerinte ilyen lehet az autonómia is, de ezt a fogalmat értelmetlen használni ott, ahol felesleges ellenállást szül.
Az államfő az interjúban úgy vélekedett, hogy a mostani politikai elit sosem fogja tudni levetkőzni, hogy a Kádár-rendszerben szocializálódott. Szerinte a jobboldal számára a kommunizmus előtti időszak nyelve, szimbolikája volt könnyebben elérhető, mint a kiesett negyven év nyugati fejlődésének gyors megtanulása. „A másik oldalon nemkülönben: sőt az antifasiszta francia népfront újrajátszása döntötte el sorsukat” – tette hozzá. „Úgy látom viszont – folytatta -, hogy az ennek következtében hosszan uralkodó, kétféle és ellenséges politikai beszédmód lassan kifullad, elkopik, az emberek megunták”.
Netriport, MTI
