Ismét gazdag tartalommal, érdekes témákkal, az összmagyarságot érintő kérdések megvitatását magukba foglaló írásokkal került az olvasók elé a Bécsi Napló idei, 47. évfolyamának 2. száma.
Az első oldalon Frank Füredi terjedelmes írása foglalkozik Amerika jelenlegi politikai helyzetével, az Amerika-ellenesség történelmi gyökereivel és az európai elit ilyen irányú megnyilvánulásaival. A neves újságíró elsősorban arra keresi a választ, hogy az európai politikum és médiaszemélyiségek hogyan, milyen formában nyilatkoznak az amerikai politikáról, miként nyilvánul meg az Amerika-ellenességük. Deák Ernő Tavaszváró „banalitások” című eszmefuttatásában a hovatartozás, az identitáskeresés témáját járja körül, kihangsúlyozva, hogy az ember csak közösségben érezheti otthon magát, erre hivatkozik Krasznahorkai László, Kölcsey Ferenc és Radnóti Miklós életművét idézve. Varga János, a Pázmáneum rektora 2026 Húsvét című írásában szívhez szólóan ecseteli húsvét jelentőségét, Krisztus feltámadásának üdvösségét.
Másréti Kató Zoltán Perzsák és mai görögök című irodalmi jellegű írásában a világpolitika jelenlegi történéseit járja körül, utalva történelmi vonatkozásokra is. Quo vadis Hungária? címmel Martos Péter két Magyarországról szóló tanulmánykötetről írt recenziót. A szerző kiemeli, hogy bár a kötetekben különböző vélemények olvashatók, abban megegyeznek, hogy Magyarországnak van jövője, függetlenül attól, hogy az ország melyik irányba indul a legutóbbi választások után. Keszég Kornél a németországi tartományi választások eredményeit veszi górcső alá, Paládi Renáta az immár négy éve tartó orosz-ukrán háború hosszú történetét tárja fel, Tomó Margaréta a vajdasági, szabadkai népszínház felújított épületének átadásáról ír, Csinta Samu pedig egy nagyon szomorú eseményről, a nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról ad számot. Részletes interjút közölnek az ausztriai szlovén népcsoportról, Bernard Sadovnik, egyik képviselőjük teljes képet nyújt helyzetükről, létszámukról, eseményeikről és gondjaikról. Ugyancsak interjú készült Kiss Ágnessel, a Bécsi Magyar Iskola pedagógusával, aki örömmel számolt be arról, hogy az iskolában zajló oktatásnak jó visszhangja és sikere van, bizakodva néz a jövőbe, mert az érdeklődést tapasztalva értelmét látja munkájuknak.
Ismét egy teljes oldalon, BN-Ablak cím alatt jelentették meg a legfiatalabb munkatársak alkotásait, Lengyel Ferenc pedig részletesen kiértékelte a fiataloknak meghirdetett Itthon vagy Otthon pályázatra beérkezett írásokat. B.Szabó Péter a Svájcban élő magyarok életének eseményeiről ír, Olszewski Ágnes a bunyevácok nem könnyű helyzetét elemzi. Dr. Palágyi István György a geotermális energia hozzáférhetőségét és a hétköznapi éketben való felhasználhatóságát részletezi tudományos értekezésében. Egész oldalt szenteltek a képzőművészetnek, Rumpler Diána bemutatja Gustave Courbet életét, munkásságát, majd egy másik cikkben azt részletezi, miként került két kalandos sorsú aktkép Hatvany Ferenc báró gyűjteményébe.
Radics Éva megemlékezik Kurtág György zeneszerző, zongoraművész 100. születésnapjáról, értékelve gazdag életpályáját. Lipóczi-Csabai Sarolta Bahget Iskander fotóművészetét értékeli A pillanatba zárt emberség című tanulmányában, a Bécsi Napló ezen számát is a fotós alkotásaival illusztrálták. A kézirás fontosságára hívja fel a figyelmet Vladár Zsuzsanna cikkében, tanulságos értékelést adva a kézírásról, bizonyítva, hogy az mennyire fontos eleme identitásunknak és kultúránknak. Csóti György A Visegrádi Együttműködésről pontosan című cikkében reagált a Bécsi Napló előző számában megjelent írásra, pontosítva néhány abban közölt, félreértésre okot adó tényt és adatot.
A folyóirat idei második számában továbbá búcsúznak Feiszt Györgytől, Szombathely egykori alpolgármesterétől és Maurer Dóra képzőművésztől. Közlik Köbödöcz Gábor, Bazsó Ádám és Pilinszky János verseit, beszámolnak a Központi Szövetség által szervezett március 15-ei ünnepségekről, és a Magyar kultúra napja alkalmából Szatmárcsekén megtartott megemlékezésről. Felhívják a figyelmet arra is, hogy aki még eddig nem fizette be a folyóirat előfizetési díját a 2026-os évre, május végéig tegye meg, mert a következő számtól csak a tényleges előfizetőknek juttatják el az újságot. A szerkesztőség bízik benne, hogy az olvasók megértve a kérést, a lap hátoldalán levő számlaszámra befizetik az előfizetés összegét.
Jó szórakozást, hasznos időtöltést kívánunk a folyóirat legújabb számához!
BM/Felvidék.ma
