Március 14-én, hétfőn a kassaiak a Thália Színházban gyülekeztek. A nézőtér teljesen megtelt, hogy sokaknak az előtérben, képernyőn kellett követniük a műsort. Még szerencse, hogy nem jöttek el többen. A színház nem tudja vállalni, hogy sokan állva nézzék meg a műsort, mert az ellenkezik a biztonsági előírásokkal.
A Himnusz eléneklése után, Kolár Péter, a Csemadok kassai szervezetének elnöke üdvözölte a vendégeket, Riz Gábort, BAZ-megye országgyűlési képviselőjét, miniszteri biztost, Dr. Kiss Jánost, Miskolc alpolgármesterét, Zachariaš Istvánt, a Kassai Önkormányzati Kerület alelnökét, Regéczy-Nagy Lászlót, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökét, Szesztay Ádám főkonzult és munkatársait, Czajlik Józsefet, a Thália Színház igazgatóját, valamint a ceglédi és győri iskolák diákjait pedagógusaikkal az élen és a kassai magyar tanintézetek, magyar civil szervezetek, intézmények és egyházak vezetőit, illetve képviselőit. Örömét fejezte ki, hogy a kassai kerület és BAZ megye, valamint a két város képviselői egyaránt részt vesznek az ünnepségen.
Richard Raši, Kassa főpolgármestere elfogadta ugyan a meghívást, de arra való tekintettel, hogy a városi önkormányzat ülésezett, végül nem jelent meg, maga helyett sem küldött el senkit. Pedig szavaira kíváncsiak lettünk volna. Hiánya nem volt meglepő, mert magyar rendezvényeken ritkán vesz részt.
Elsőként Zachariaš István lépett a mikrofonhoz. Beszédében többször utalt a választási eredményekre, „A honi magyar politizálás végveszélybe került. Vissza kell térni az egységes magyar politizáláshoz” – hangsúlyozta.
Riz Gábor beszédében elmondta, megtiszteltetésnek tartja, hogy együtt ünnepelhet a kassaiakkal. Mi, magyarok 1848. március 15-én léptünk a világ elé, hogy a feudalizmus szorításából a demokratikus, jogállami kereteket biztosítsunk népünk gazdagodásához – mondta. Magyarországon azzal a kérdéssel állunk szemben – fejezte be beszédét Riz -, hogy merünk-e előre lépni az elkezdet úton, nemzetért, családért cselekedni, keresve a béke és egyetértés lehetőségét. Március azt üzeni, hogy erre igennel kell válaszolni – jelentette ki.
A nemzeti ünnep alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a régió mezőgazdasági kultúrájának megőrzéséért, valamint a falusi turizmus fellendítését támogató tevékenysége elismeréseként a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta Kondás Arankának, a kistárkányi Aranka vendégház tulajdonosának.
Az ország legkeletibb településén, a Bodrogközben folytatott tevékenysége úttörőnek mondható. A falusi turizmus még gyermekcipőben sem járt, amikor felismerte, ez a tevékenység mennyire fontos lehet a régió számára. Nagy lelkesedéssel fogott neki 2009-ben az Aranka vendégház kialakításához. Mára ez a hely kultikussá vált – méltatta a kitüntetettet Kopasz József, a Csemadok országos alelnöke, Nagytárkány polgármestere.
Kiss János, Miskolc alpolgármestere ünnepi beszédében kiemelte, az egyéni érdek vagy megfontolás – ahogyan 48-ban – ma sem írhatja felül a nemzeti összefogást és összetartozást. „A széthúzás luxusát nem engedhetjük meg magunknak” – jelentette ki.
Ezután Bitay Levente konzul és Kolár Péter ismertette Az 1956-os forradalom és szabadságharc szlovákiai szemmel c. meghirdetett pályázatot, melyre képzőművészeti alkotásokat vagy az eseményekkel kapcsolatos visszaemlékezéseket lehet beküldeni. Elmondták, három kategóriában (alapiskolások alsó tagozatosainak, felső tagozatosainak és középiskolásoknak) lehet pályázni. A pályaművek beküldési határideje június 26. Az eredményhirdetésre október 23-án kerül sor.
Az ünnepi műsorban elsőként a győri Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola tanárai és diákjai léptek fel. Őket a ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda 7. b osztályának műsora követte, végül a Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium diákjai adtak műsort, mely általános elismerést vívott ki és méltó záróakkordja volt az ünnepségnek. Tóth Mónika és Pribék Emőke tanította be és készítette a műsort. Hatalmas tapsot arattak.
A Szózat eléneklése után, a Szakkay József Szakközépiskola tornatermében fogadást tartottak, melyen Szesztay Ádám főkonzul mondott pohárköszöntőt. Elsősorban a vendéglátó intézménynek gratulált az Esterházy-díj elnyeréséért. Majd a márciusi ifjak tetteit méltatta. „Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogy a közös nevező meglelése nem magától értetődő, de azt is, hogy minden közösségnek lehetséges azokat a közös nevezőket megtalálni, amelyek csodára teszik őket képessé” – mondta.
A szerző képriportja az eseményről ITT>> tekinthető meg.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
