Janiga József, „A Csallóköz festőjének” jubileumi kiállítása március 18-tól tekinthető meg Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galéria Luzsicza Lajos termében.
A kiállításmegnyitót a nagy érdeklődésre való tekintettel a Kortárs Magyar Galéria alsó szintjén lévő nagytermében tartották meg. A „Szavak nélküli festett nyelv” című kiállítás aktualitása a festőművész 70. nem megélt születésnapjának (március 21.) alkalmából szervezte a Családi Könyvklub és a Kortárs Magyar Galéria. A megnyitón közreműködött Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, aki Kulcsár Ferenc: Zsoltár című versét mondta el.
Janiga Józsefet és munkásságát, egykori tanítványa, Fábik Erzsébet képzőművész méltatta. A művésznő beszédében oly közel hozta a festőt a vendégek számára, hogy úgy érezhették most is jelen van köztük. Érezhették a festék illatát, az alkotás zajait, láthatták maguk előtt, ahogy hűséges biciklién, rádióval a nyakában elindul festeni. Így tudhatták meg, hogy Janiga József, a szó pozitív értelmében, megszállottan alkotott. Előfordult, hogy 5-6 képet is megfestett egy nap alatt. Stílusa az 1990-es években teljesedett ki, akkor alakult ki, a csak rá jellemző technika. „Azt hittem itt nincs semmi, de ez a táj sokkal mélyebb. Ebben benne kell járni” – idézte fel a festő szavait Fábik Ezsébet.
A kamaratermi jellegű kiállításon a leginkább rá jellemző festményeket mutatják be. Tájképei mellett nem csak olajfestményei híresek, hanem akvarelljei, önarcképei és grafikai gyűjteménye is. A festés mellett verseket és zenéket is szerzett. Fábik Erzsébet, a festő Vallomás című versével zárta méltatását. A kiállításon részt vett Janiga Éva, a festő felesége, Győry Attila, a Családi Könyvklub kereskedelmi vezetője és Karaffa Attila, a városi kulturális bizottság elnöke is.
Janiga József képeivel nem csak a csallóközi tájat tette számunkra maradandóvá, hanem képeivel saját magát is beleírta mindenki szívébe.
Janiga József a nagymegyeri származású festőművész, aki tájképeiről és gyermekkönyv-illusztrációjáról vált ismerté, festői mivolta mellett, grafikus és pedagógus is volt. A festőművész 1946. március 21-én született Párkány városában. 1964 és 1968 között a Nyitrán található Pedagógiai Főiskolán képzőművészetet és orosz nyelvet tanult. Itt szerezte meg 1968-ban rajztanári diplomáját. 1982-ig Nemesócsán tanított. Több művésztelepen is dolgozott, mint például Hajdúböszörményben, Csicsón és Nyárasdon. 1982-től 1996-ig Nagymegyeren rajzoktatóként tevékenykedett. 1996-ban betegsége következményeként jobb keze lebénult emiatt nyugdíjazták. Felesége, Janiga Éva, lett jobb keze. Az ő és családtagjai segítségével tanult újra beszélni és írni. Erős akaraterejének köszönhetően a festőművész megtanult bal kézzel alkotni és nem hagyott fel művészi kinyilatkoztatásaival. 1988-ban feleségével aláírta, ezzel egyetértett, „A csehszlovákiai magyarok memoranduma” címet viselő dokumentummal, amely a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség problémáit és elképzeléseit fogalmazta meg. 1997-ben megkapta a Nyitott Európáért díjat a Márai Sándor Alapítványtól. 2004. május 5-én Nagymegyeren hunyt el. Halála után róla nevezték el a nagymegyeri Művészeti Alapiskolát.
„Rám mindig hatott a táj, az adott környezet, ahol élek. A Csallóköz egy rejtett, csodás vidék, nagylelkű táj. Már eléggé össze is nőttünk, s talán sikerült valamit összehoznom e szépségből” – vallott Janiga József saját alkotásairól. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg.
További képek megtekintheőtk Képgalériánkban ITT>>>.
SzK, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”59830,50065″}
