A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság által – aláírt megállapodás mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt.
Az okmány eredetileg ugyan még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már akkor kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is.
A téma mostanság válik számunkra igazán időszerűvé, hiszen Magyarország csatlakozása után a külső schengeni határok egészen az ukrán határszakaszig tolódnak. Az első megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát. A személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket. Az egyezmény végül 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével, s ez folyamatosan bővült az elmúlt bő egy évtizedben. A schengeni határok Izlandot, Norvégiát és Svájcot is érintik, amelyek döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttműködésben.
Az Egyesült Királyság és Írország viszont fenntartja önálló határellenőrzési rendszerét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e az egyezményt. Az Európai Unióhoz 2004-ben társult országok – Ciprus kivételével – 2007. december 21-én csatlakoznak a schengeni övezethez. A legutóbb társult Románia és Bulgária egyelőre nem lesz a schengeni térség tagja. Így a 27 EU-s tagállam közül a schengeni rendszer hatálya öt államra nem vonatkozik: Romániára, Ciprusra, Bulgáriára, Írországra és az Egyesült Királyságra.
A szabályozás szerint belső schengeni határnak minősülnek a tagállamok közös szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat is. A külső határrészeken – mint amilyen a magyar-ukrán szakasz is – jelentősen megszigorítják az ellenőrzést. Az elkövetkező hónapokban ún. mélységi ellenőrzésekre is számítani lehet Magyarország és Szlovákia határ menti területein.
A kárpátaljai magyar átlagpolgár számára a Schengen kifejezés leginkább a vízumkiadás szigorításával párosul. Bármely tagállam által kiállított beutazási engedély ezentúl lehetőséget biztosít a többi schengeni országba való beutazáshoz. Ám fontos tudnivaló: schengeni vízumért annak az országnak a külképviseletéhez kell fordulnunk, ahová az eredeti úticélunk szól.
Sokat hallani még a Schengeni Információs Rendszerről, rövidítve a SIS-ről. Ez egy közös biztonsági rendszer, a tagállamok által rögzített adatokat tartalmazza, lehetővé teszi az állandó adatcserét. A SIS segít kiszűrni a beutazási tilalom alá eső vagy a körözött személyeket.
Igazi Kárpáti Igaz Szó
