Véletlen? Furcsa egybeesés? Egyházközségünkből mi is kilenc versenyzővel indultunk Királyhelmecre, a IX. Mécs László Szavalóversenyre. Az ötletgazda Száraz János lelkiatya volt. Ő biztatta a gyerekeket, akik aránylag rövid idő alatt igyekeztek becsületesen felkészülni. Hála Istennek akadtak készséges segítők is, anyukák és nagymamák, valamint Bubenko és Szaszák tanító néni. 2008. február 17-én, vasárnap kora délután négy személykocsin indultunk útnak. Kicsit izgulva, de jó hangulatban utaztunk, hiszen azzal a meggyőződéssel mentünk, hogy a részvétel a fontos. A barátságos és elismert zsűri előtt három kategóriában folyt a verseny. A negyvenkét versenyzőtől szebbnél – szebb verset hallhattunk és szoríthattunk a „mieinknek”. Érdemes volt, mivel a kiértékeléskor büszkén vettük tudomásul, hogy három díj is a miénk.
Az alapiskolások felső tagozatának kategóriájában Mohňanský Dominika az első, Lipták Zsuzsa és Szabó Bartko Klaudia a második helyen végzett. Jóleső érzés töltötte el szívemet, amikor Mihályi Molnár László, költő és tanár külön kiemelte iskolánkat és községünket – Buzitát.
A szűkebb szülőföld jó hírnevének terjesztéséért, az anyanyelv és a költészet szeretetéért a köszönet és az elismerés elsősorban a versenyző gyerekeket illeti. De a találkozó mindnyájunkban tudatot erősített: amíg megfontoltan ragaszkodunk értékeinkhez, valamennyien győztesek vagyunk.
Mohňanský Csilla,
a Buzitai Alapiskola igazgatónője