Szlovákia feltehetőleg 2009 januárjától bevezetheti az eurót, felváltva vele a jelenleg hivatalos szlovák koronát. A pénzcsere előtt alig fél évvel azt idézzük fel, hogy milyen ábrázolások, jelképek és szimbólumok voltak és ma is láthatók az önálló szlovák államiság bankóin. Az Európai Bizottság, valamint az Európai Központi Bank május elején fogadták el a szlovák konvergencia-jelentést, amiből világossá vált, hogy júliusban a tagországok pénzügyminiszterei minden valószínűség szerint hozzájárulnak a pénzcseréhez. A tátrai „tigris” 2004 májusa óta tagja az Európai Uniónak és az Európai Monetáris Uniónak. Az euró „előszobájának” nevezett ERM II-be a második Dzurinda-kormány alatt, 2005. november 28-án lépett be.
A szlovák korona nem tekint vissza jelentős történelmi hagyományokra. Az elmúlt száz év két rövid periódusát leszámítva Pozsony nem rendelkezett az önálló bankjegykibocsátás jogával, amit a csehszlovák főváros, Prága gyakorolt. A történelemben először a Tiso vezette fasiszta bábállam (az 1939 és 1945 közötti első Szlovák Köztársaság) bocsátott ki szlovák pénzt. 1939-ben, a független Szlovákia kikiáltásakor először felülbélyegzett csehszlovák bankjegyeket (100, 500 és 1000 korona névértékkel) hoztak forgalomba.
Az 1939. szeptember 15-én kibocsátott szlovák 10 koronáson Andrej Hlinka arcképe szerepelt, a hátoldalán pedig az ország nemzetiségeinek nyelvén – napjaink gyakorlatától eltérően – magyarul, ruszinul és németül a bankjegy értéke (noha az 1938 őszi első bécsi döntést, illetve Kárpátalja 1939. márciusi megszállását követően jelentősen lecsökkent a magyarok és ruszinok száma Szlovákiában).
1940-től a kormány helyett a szlovák jegybank hozta forgalomba a törvényes fizetőeszközt. A 100 koronáson Pribina – a Nyitrai Fejedelemség első uralkodója és a szakolcai körtemplom, a Rotunda állt. Az 500 koronásra a „szlovák Robin Hood”, azaz Jánošík, a legendás betyár került, valamint a szlovákok kultikus hegye a Kriváň, az 1000 koronáson pedig Szvatopluk nagymorva „király” volt megtalálható. 1944 őszén a háborús viszonyok között nyomtatott 5000 koronásra is egy nagy-morva fejedelem, Mojmír került. 1945-ben egy ötkoronás államjegy forgalomba hozatalával zárult le a második világháborús szlovák papírpénzek sora. A háborús szlovák állam papírpénzeit a németországi Gieseck & Devrient cég nyomtatta.
Csehszlovákia fennállása során a bankjegyek is tükrözték az állam berendezkedését. A két világháború közötti időszakban a szlovák és cseh jelképek és feliratok egyaránt feltűntek a pénzeken. Az ötvenes évek bankjegyei két- (azaz cseh és szlovák) nyelvűek voltak, később pedig rögzült az a gyakorlat, hogy a tízkoronás szlovák, a húszas cseh, az ötvenes szlovák, a százkoronás cseh, az ötszázas megint szlovák, végül az ezerkoronás cseh volt – az adott nemzet szimbólumaival és nyelvén – a százason például hagyományosan a prágai Vár és a Károly híd, míg a szlovák bankókon Pozsony (a nyolcvanas évek végén kibocsátott ötvenkoronáson) vagy Dévény (az ötszázason) szerepelt.
A jelenleg is használatos szlovák korona Szlovákia függetlenné válását követően 1993 februárjában került bevezetésre, és 1994 májusáig a régi, felülbélyegzett csehszlovák koronával párhuzamosan volt forgalomban. A szlovák korona megjelenése óta szinte változatlan formában van jelen, míg a váltópénzek közül az elmúlt években kivonták a forgalomból a 10 és a 20 fillért A jelenleg forgalomban lévő legkisebb 50 filléres érmén Árva vára látható. Az 1 koronáson a középkori művészet egy remeke, a Lőcsei Pál mester Madonnája, míg a 2 koronás érmén egy őskori termékenység-szobor található. A többi érméhez hasonlóan a nagyhírű körmöcbányai pénzverdében verték a régi kelta érmét ábrázoló ötkoronást és a Galánta melletti Nagymacsédon megtalált 10. századi keresztet ábrázoló 10 koronást is.
A Szlovák Nemzeti Bank 1993 óta 20, 50, 100, 200, 500, 1000 és 5000 koronás címletben adott ki bankjegyeket. A legkisebb bankjegy Pribinát és a nyitrai várat ábrázolja. A kék színű 50 koronáson Cirill és Metód hittérítők és a darázsi középkori templom látható. A piros 100 koronáson Lőcsei Pál mester Madonnája és a lőcsei Szt. Jakab-templom, a zöld 200 koronásra a nyelvújító Anton Bernolák és a 18. századi Nagyszombat, míg a barna 500 koronásra a szlovák nemzeti mozgalom jelentős alakja, Ľudovít Štúr és a pozsonyi vár került.
A januárig forgalomban lévő 1000 koronásokon Andrej Hlinka politikus-pap és nyughelye, a rózsahegyi Szt. András-templom található. A liptói kisváros gótikus plébániatemploma a 14. században épült, a 20. század elején átalakították neoromán stílusban, de szárnyasoltára eredeti. Az 1996-ban forgalomba került 5000 koronás bankóra Csehszlovákia egyik alapítója, az 1919-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt politikus, diplomata és csillagász Milan Rastislav Štefánik tábornok került.
Nyilvános pályázat keretében 2005 elején 10 tervező készíthetett terveket a pozsonyi nemzeti bank felkérésére az euró érmék szlovák oldaláról. 2005 novemberében a Szlovák Nemzeti Bank nyilvános internetes szavazásán több terv közül az első 10 sorrendjét választották ki. A jegybank honlapján 2005. december 20-án hozták nyilvánosságra a szavazás eredményeképpen a hivatalos éremképeket. A legnépszerűbb a szlovák címer lett, a második a Kriváň-hegycsúcs, a harmadik pedig a pozsonyi vár.
A 2009-ben forgalomba kerülő szlovák 1, 2, 5 centesekre a Kriváň kerül, a nagyobb eurócent-címleteken pedig a pozsonyi vár kap majd helyet. Az 1 és 2 euróssal való fizetés során a szlovák címerrel – a hármas halommal és a kettős kereszttel – fogunk találkozni jövő januártól Szlovákiában. Az érméken a 2009-es évszám mellett a tervezők neve és a híres körmöcbányai pénzverde jele is megtalálható lesz.
Kiss Balázs, Mult-Kor
