Májusban eredménytelenül zárult a komáromi Selye János Egyetemen az előrehozott rektorválasztás. A harmadik fordulóban kilenc szavazatot elnyerő Tóth János professzor azonban megóvta a döntést.
Június 9-én a választási bizottság felülvizsgálta a történteket és megváltoztatta korábbi határozatát. Utólagosan győztesnek hirdette ki a matematikai tanszéket vezető Tóth Jánost. Ezt a döntést az egyetemi tanács kilenc tagja jóváhagyta, majd felszólították Stredl Terézia elnököt, hogy terjessze fel kinevezésre a minisztériumnak Tóth Jánost. Albert Sándor jelenlegi rektor mandátuma 2009. január végén jár le. Közben szeptemberben megszűnik az egyetemi tanács mandátuma és újat kell választani, a jelenleg nem teljes létszámú testület helyett. A hét eleji döntésre sajtótájékoztatón reagált Albert Sándor rektor és Stredl Terézia a tanács elnöke. Erről adott hírt a Pátria Rádió Napi Krónikája.
Ma reggel rendkívüli ülést tartott a Selye János Egyetem szenátusa, amelyen Stredl Terézia elnök bejelentette, hogy a szenátus június 9-ei ülése, amelyen helyt adtak Tóth János rektorjelölt óvásának, nem legitim. Ezért érvényben marad a május 21-i választás eredménye. Ekkor ugyanis sem Albert Sándor, sem pedig Tóth János rektorjelölt nem kapta meg a kellő szavazatot. Ezért második forduló kiírására van szükség, amely viszont az új szenátusra vár majd. A helyzetet bonyolítja, hogy az oktatási minisztérium a felsőoktatási törvény értelmében elkészített új statútumot visszaadta átdolgozásra az egyetemnek és még nem tudni, hogy a régi vagy az új statútum alapján választják-e meg az új egyetemi szenátust. Albert Sándor rektor csak annyit mondott, szomorú hogy ilyen helyzet kialakulhatott és ahogyan mondta: „azért fohászkodom, Uram bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekednek”. Ištvánik Norbert, a hallgatói önkormányzat elnöke, a szenátus alelnöke később kíván reagálni Stredl Terézia bejelentésére.
A Hallgatói Önkormányzat nyilatkozata
Az Egyetemi Szenátus elnökének nyilatkozatával kapcsolatban a következőképp vélekedünk. A nyilatkozat tartalmaz pár önellentmondást, de ezeket nem tartjuk fontosnak kiemelni. A főbb tárgyi tévedésekre viszont reagálunk. Egyrészt, 2008. 6. 9-én az Egyetemi Szenátus nem döntött az óvásról, mint ahogy nem is volt erről feladata dönteni. Az óvást az illetékes Választási Bizottság tárgyalta, ez a bizottság fogadta el, mégpedig egyhangúlag. Nincs olyan szabály, hogy egy bizottság saját korábbi álláspontját ne változtathatná meg, ha új információ birtokába jut. Ezért jogszerűnek tartjuk a bizottság döntését.
A SJE Statútum 14. cikkely 4. bekezdés i pont szerint kell 10 szavazat a megválasztáshoz, viszont ugyanitt az e pont azt mondja: „ha valamelyik jelölt az első körben megkapja az Egyetemi Szenátus tagjai szavazatainak többségét, akkor megválasztott rektorjelölt”. A tagok szavazatainak száma a május 21-i rektorválasztáson akkor 17 volt. Ebből 9 a többség. Emellett az i pontot a harmadik, negyedik körben kell csak alkalmazni. Tehát nem egyértelmű, melyik szabályt kell alkalmazni. A Választási Bizottság állást foglalt a kérdésben, és ezt az állásfoglalást senki sem bírálta felül. A szenátus rögtön akkor, 2008.6.9-én tárgyalhatta volna az óvást, de a szenátushoz óvást senki sem nyújtott be, a jelenlevő elnökasszony sem.
Senki sem vitatja: a Selye János Egyetem rektora 2009. január 31-ig tartó mandátummal Albert Sándor. Tudatában vagyunk kötelességünknek, hogy segítsük hivatalban levő rektorunkat abban, hogy feladatát végezhesse, az egyetemet zökkenőmentesen irányíthassa mandátumának végéig. Kötelességünk továbbá, hogy a hatályos jog szerint és az egyetem érdekeinek megfelelően járjunk el.
Véleményünk szerint a 2008.6.9-i szenátusi ülés jogszerű és határozatképes volt. Kulcskérdés, hogy melyik ügyrend szerint vizsgáljuk az eseményeket. A törvény azt mondja, hogy az Ügyrendet a szenátus fogadja el a szenátus elnökének javaslatára. Mi a 2004-ben elfogadott Ügyrendet tekintjük érvényesnek, amelyet akkor kétséget kizáróan elfogadott a szenátus, az elnökasszony javaslatára. A 2006-os keltezésű Ügyrendet, amely az egyetem honlapján is látható, érvénytelennek tartjuk. Érvénytelen azért, mert azt ebben a formában nem fogadta el a szenátus. Nem láttunk hiteles jegyzőkönyvet ezen dokumentum elfogadásáról. De ha lenne is ilyen jegyzőkönyv, az említett Ügyrend érvénytelen már csak azért is, mert néhány héttel ezelőttig senki sem tartotta érvényesnek, sokan a létezéséről sem tudtunk. A honlapra is csak pár napja került fel a 2004-es dokumentum helyére. Nem volt egyetlen szenátusi ülés sem, amelyen ezt alkalmazták volna a múltban. Az Ügyrend önmagában attól nem lép életbe, hogy az egyetem rektora és szenátusának elnöke aláírja. Szükséges a szenátus egyetértése is, amely a 2006-os irat esetében hiányzik. Egyértelmű tehát: mi a 2004-ben kétséget kizáróan elfogadott Ügyrendet tekintjük érvényesnek, mivel azóta nem fogadott el a szenátus újabb Ügyrendet. Eszerint pedig jogszerű a 2008.6.9-i ülés, és az azon meghozott döntések érvényesek. Mivel 17 tagból 9 – ami abszolút többséget jelent – támogatta a szenátusi választások kiírását, a döntést végrehajtjuk.
Az eddig elhangzottakhoz képest legalább ennyire fontos, hogy a lényegről is szó essék: üdvözöljük a szenátus elnökének gesztusát, hogy bejelentette: meg akarja oldani a helyzetet. Helyes a felismerés, hogy akármi legyen is a múlt, a végső szót csakis a szenátus mondhatja ki, mégpedig olyan ülésen, amelyet a nagy többség elismer jogszerűnek. Bízunk benne, hogy rövidesen pont kerül a mondat végére, és megoldódik ez az eddig kilátástalannak tűnő helyzet. Az elnök asszony szavai alapján erre jó esély van. Ha megtartjuk az általa kezdeményezett szenátus ülést, és azon részt vesz minkét oldal, teljes számban, az kétségkívül jogszerű lesz, akármelyik ügyrend van is, és akkor a szenátus értelmezheti a kialakult helyzetet.
Bízunk benne, hogy a Selye János Egyetem meg fogja mutatni, hogy megerősödött, még ezen a küzdelmek ellenére is. Meggyőződésünk, hogy az Albert Sándor rektor által benyújtott akkreditációs anyag megállja majd a helyét. Nem hisszük, hogy a választásokkal kapcsolatos küzdelem rontja egyetemünk esélyeit, hiszen az Akkreditációs Bizottság kizárólag az utóbbi 4 év szakmai munkáját értékeli majd a beadott anyag és a kritériumok tükrében. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a felvidéki magyarság egyetemünk iránti bizalma helyreálljon. Leendő hallgatótársainkat pedig sok szeretettel fogadjuk majd szeptemberben.
Ištvánik Norbert,
a Hallgatói Önkormányzat elnöke, a szenátus alelnöke
Felvidék Ma
