A magyarokat tekintik a legellenszenvesebbnek egy felmérés szerint a 15 éves szlovákiai fiatalok. A pozsonyi Nyitott Társadalom Alapítvány kutatása azt mutatja, hogy a diákok több mint 60 százaléka elvárná, hogy a magyarok csak szlovákul beszéljenek nyilvános helyen. Erről volt szó a Magyar Televízió tegnapi Este c. műsorában.
MTV – A szlovák 15 évesek körében a legellenszenvesebb Szlovákiában élő kisebbség a magyar. A Pozsonyi Nyitott Társadalom Intézet ezt a következtetést vonta le egy nemrég végzett közvélemény-kutatás alapján. A felmérésnek szint semmilyen visszhangja nem volt Szlovákiában, de nálunk érthető okokból feltűnést keltett.
Riporter.: – Szlovákiába már nem kell útlevél. Szabad az átjárás a két ország között. Az európai csatlakozás ezeket a határokat lebontotta, de másfajta határok lebontásához még minden bizonnyal évek kellenek. Egy friss kutatás szerint ugyanis a felvidéki magyarság mindenki másnál ellenszenvesebb a szlovák tiniknek. A válaszoló fiatalok több mint 36%-a szemléli rossz szemmel a határon túli honfitársainkat. Szorosan mögöttünk végeztek a romák, majd a muszlimok, a vietnamiak és a románok következnek. Simon Attila egy szlovákiai magyar intézet történésze. Ők is kutatták az ellentéteket.
Simon Attila, történész, Fórum Intézet: – Pár évvel ezelőtt egy kolléganőnk, Lampl Zsuzanna készített egy felmérést, a szlovákiai magyar és a szlovák fiatalok önképéről és egymásról kialakított képéről és ott például az jött ki, hogy a szlovákiai magyarok negatívabban szemlélik a szlovákokat, mint fordítva.
R.: – Petőcz Kálmán, egykori nagykövetünk szerint, ha a szlovákok tükröt tartanának nekünk, azt látnák, hogy a magyarok terjeszkedők, túl sokat akarnak, és felsőbbrendűségi érzéssel viszonyulnak a szlovákokhoz. És erre a magyar egy része, lássuk be, az autókon megjelenő Nagy-Magyarország matricákkal például komolyan rájátszik. Valószínűleg ez a komáromi Dacia sem nekitolatott valaminek, véletlenül pont a matricánál. De a legnagyobb hibát a szlovák oktatási rendszerben látja az egykori diplomata.
Petőcz Kálmán, volt nagykövet, a Fórum Intézet munkatársa: – A szlovák fiatal elvégez egy szlovák iskolát, ahol igazából meg se tudja, hogy magyarok léteznek Szlovákiában. Tehát ugyanaz jelentkezik, mint amivel a szlovákok vagy a szlovák értelmiségiek a magyarokat szokták vádolni, hogy Magyarország történetét úgy állítják be, mintha csak a magyarok történelme lenne, de a szlovák oktatási rendszer ugyanígy van beállítva. Szlovákiát úgy tálalják, a fiataloknak, mintha Szlovákiában csak szlovákok élnének.
R.: – Elmentünk a szlovák nemzeti kultúra, sokak által szélsőségesnek bélyegzett őrzőjéhez, a Matica Slovenskához is. Ján Bobák szerint a felmérés politikai megrendelésre készült.
Ján Bobák, igazgató, Matica Slovenská Történeti Intézet: – Nekem az a véleményem, hogy ez a kutatás nem a valóságot tükrözi a fiatalok körében. Úgy gondolom, hogy ez a felmérés célirányosan készült, mert az én tudomásom szerint a szlovák fiatalok sem az etnikailag tisztán szlovák területeken, sem az etnikailag vegyesen lakott területeken nem magyarellenesek. De ugyanígy azt gondolom, hogy a magyar fiatalok sem szlovákellenesek.
R.: – Szerinte a két nép viszonyát a magyar futball-huligánok provokációi és a magyar többségű önkormányzatok döntései is rontják. Komárom önkormányzata például 10 éve nem hajlandó hozzájárulni két, szlovákok számára fontos szobor méltó elhelyezéséhez.
Mv.: – Az Este vendége Hunčik Péter, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója, egyben pszichiáter, jó estét kívánok!
Hunčik Péter, pszichiáter, Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója: – Jó estét kívánok!
Mv.: – Létezik akkor ez a magyarellenesség Szlovákiában? Vagy sem?
H.P.: – Létezik és azt hiszem, hogy ezek az eredmények a szakembereket nem lepték meg, hisz tulajdonképpen nem történt semmi más egy logika, egy folyamat betetőzése vagy kiteljesedése történt meg, a szlovák kormánykoalíció második legerősebb pártja teljesíti, sikeresen teljesíti azt a filozófiát, amelyet a párt képvisel. Itt a Szlovák Nemzeti Pártra gondolok, melynek kisebbségellenessége közismert. Vezetője Ján Slota ezt többször megfogalmazta. A romákkal szemben is, magyarokkal szemben is, és most úgy tűnik, hogy elsősorban Szlovákia gazdasági helyzete tudniillik nem indokolja a romákkal szemben a szokásos sztereotípia használatát, jó a gazdaság helyzete, nincsenek feszültségek. Magyarországgal szemben viszont versenyhelyzetbe kerültünk.
Mv.: – Azért az meglepő, hogy ez a 15 évesek fejében fogalmazódik meg. hiszen azért egy 15 éves gyerek az még nem foglalkozik azzal, hogy a két ország gazdasági helyzete között milyen különbségek vannak.
H.P.: – Nem ez a felmérés készült a 15 évesek között, és mi vizsgáltuk a sajtónak a szerepét is, a sajtó nagyon objektíven áll hozzá ehhez a témához, viszont a hírekben folyamatosan jönnek vissza ezek a nagyon célzott magyarellenes kijelentések, és ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a 15 éves valószínűleg nem olvas újságot, naponta legalábbis, de otthon a napi téma, a családokban valószínű ezeknek a kijelentéseknek a megtárgyalása és ő ebből ezt szűri le. Neki ez jön le, hogy itt a fő ellenséget a magyarok képezik, itt van egy terjeszkedő expanzív magyar politika és ezzel szemben valamit tenni kell.
Mv.: – Mi a teendő ahhoz, hogy mondjuk ez a fajta feszültséggóc megszűnjön? Magyarul, hogy valahogy át lehessen formálni Szlovákiában az ott élő szlovákok tudatát, az ott élő magyarokkal szemben?
H.P.: – Hát egyrészt az, amit a kolléga is említett, a történelemoktatásnak a reformja, évek óta beszélünk a közös szlovák-magyar történelemkönyvről, és a mai napig nem jött létre ez a történelemkönyv. Nagyon nagy szükség lenne erre már. A másik, hogy a pontos tájékoztatás a sajtóban bilaterális tájékoztatásra gondolok, tudniillik itt nemcsak a szlovákoknak van tennivalójuk, hanem nekünk is.
Mv.: – Ezt akartam megkérdezni, hogy a Felvidéken élő magyarok tehetnek-e az ellen, hogy ezek a sztereotípiák egyszer csak eltűnjenek a szlovákiai köztudatból?
H.P.: – 2001-ben már készült egy felmérés, amikor lényegesen jobb volt a felmérés eredménye, de akkor is elsősorban a szlovák oldalról volt jobb, tehát a szlovákok sokkal pozitívabban láttak bennünket, mint mi őket. Ahogy mi láttuk a szlovákokat, csak egy pillanatra egyetlen néhány jelzőt hozok, hogy melyek voltak a jellemzőek, erőszakosak, lusták, önzők, tehetetlenek, intoleránsak, mi ilyennek láttuk a szlovákokat. Illetve egy olyan nemzetnek, amelyik nemzet fennhéjázó, gőgös, megszokta, hogy uralkodjék. Tehát nekünk a magyar sztereotípiarendszerben is megvan egy ilyen dolog, ami nem antipátiában nyilvánul meg, viszont nem ilyen éles antipátiában, inkább közömbösségben, tehát mi nem foglalkozunk velük és van egy sarkított véleményem erről az egészről, néha nekem úgy tűnik, hogy a szlovák-magyar előítéletrendszer olyan, ahogy a gróf vélekedik a kocsisáról. A gróf nem gyűlölheti a kocsisát, mert az nagyon lent van, a kocsis viszont gyűlölheti a grófot. Néha tényleg olyan a mi közelítésünk a szlovákság felé, annyira fennhéjázó, annyira magabiztos, olyan magas lovon ülünk, hogy ez bizony kiprovokálhat ilyen dolgokat is, a történelmi tapasztalatok mellett. Ezzel nem akarom védeni természetesen azt a folyamatot, ami most történik, mert az szörnyű, hogy a kormánypárt egyik pártjának a vezetői tudatosan hungarofóbiát. Magyarellenességet terjesztenek az országban. De azt tetszett kérdezni, hogy mit tehetünk mi, hát erre válaszoltam.
hirado.hu
