Már második hete szüretelnek a bodrogközi községben, Kisgéresen. A Királyhelmecen jó két héttel ezelőtt megtartott szüreti ünnepség után egy héttel a szőlősgazdák, kihasználva a meleg, napsütötte hétvégét, családtagokkal és rokonokkal kimentek a falu határában lévő domboldalra, hogy leszüreteljék az érett szőlőfürtöket.
Voltak azonban olyanok, akik egy héttel későbbre halasztották a szüretet, mert a szeptember közepén jött hideg nem tett jót a szőlő érlelésének, ezért úgy gondolták, még jó lenne ezzel egy hetet várni. A hétvégi esőzés miatt azonban többen még ma is kimentek a szülőhegyre, hogy befejezzék a már megkezdett munkát. A legtöbb szőlősgazda azonban arra panaszkodott, hogy az idei termésre rányomta a bélyegét a lisztharmat, a peronoszpóra és az esőzés. S ha volt is termés, az ideit sajnos nem lehet a legjobbak közé sorolni. Ami még aggasztja a kisgéresi szőlősgazdákat az az, hogy az elődök által nagy gonddal ültetett szőlőtőkékkel már nem érdemes foglalkozni Sok a munka a szőlő megművelésével, de a permetszerek ára is egyre többe kerül. S ami a legrosszabb, hogy nincs, aki felvásárolja a felesleget. Korábban, míg Királyhelmecen működött a Borüzem, akkor ezzel nem is volt gond. Most, aki egy kis pénzt is akart keresni a munkája után a szőlőből, annak Nagymihályba kellett elszállítania vagy még távolabbi helyre. Egyébként a községben majdnem mindenki szőlősgazda, vagyis hogy csak volt. De hogy mit hoz a jövő a szőlő termesztését és a bor készítését illetően, azt kevesen tudják. Az viszont tény, hogy már többen is otthagyták a több áras szőlőültetvényeket, vagy ha több helyen is termesztettek szőlőt, akkor abból legfeljebb az egyiket hagyták meg. Elsősorban olyan családoknál nincs, aki ezzel foglalkozzon, ahol az idősebb férfiak meghaltak, a fiatalok viszont már nem akarják az idejüket ezzel tölteni, hanem csak a nyugdíjasok. Elképzelhető, hogy jó pár év elteltével az egykori szőlő- és bortermelő falura már csak a falu végén lévő háromszáz éves pincesorok fognak emlékeztetni.
Felvidék Ma, sk
