A látványosan fejlődő Szlovákia igyekszik egyfajta pszichikai elégtételt venni a válságban lévő Magyarországon – részben ezzel magyarázza Kiss Gy. Csaba, az ELTE egyetemi docense az egyre hangosabb magyarellenes pozsonyi retorikát. A szlovák közvéleménnyel már a mečiari időszakban elhitette a média, hogy a magyaroknak területi követelései vannak Szlovákiával szemben, emlékeztet a szakértő.
Miért van szüksége a sikeres kormányzati időszakot, kitűnő gazdasági eredményeket maga mögött tudó, népszerűségi rekordokat döntögető Robert Ficonak a magyarellenes megnyilvánulásokra és a szélsőséges Ján Slota koalíciós partnerségére? – kérdeztük Kiss Gy. Csabától, aki nemcsak a szlovák nyelvet, de Szlovákia történelmét, társadalmát is jól ismeri.
„Szlovákia ma egy sikeres ország, különösen Magyarországhoz képest. Figyelembe kell venni a politikai lélektan összetevőit. A szlovák politikai közvéleménynek és elitnek van egy sérelemérzete Magyarországgal szemben, s most ne firtassuk, hogy ez valós vagy csupán valamiféle fantomsérelem. Jelenleg kormányzati szinten úgy érezhetik, a jó gazdasági helyzet és a stabil lakossági támogatottság révén egyfajta elégtételt lehet venni a válságban lévő Magyarországon” – véli az egyetemi tanár, hozzátéve: a televízión és a fotókon keresztül egy szorongó alkatot vél felfedezni Ficoban, aki szükségét érzi az erő, a határozottság állandó felmutatásának. Ráadásul személyes sértettséget érez Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban, amiért a magyar miniszterelnök korábban lemondta a régóta várt kétoldalú hivatalos találkozót.
Kiss Gy. Csaba szerint azért abszurd kissé a mostanra csúcsosodó magyar–szlovák politikai, diplomáciai vita, mert mindeközben normális kommunikáció van a magyar és szlovák átlagember között, s ezt mindenki tapasztalhatja, aki Szlovákiába látogat. A tömegtájékoztatás szerepe ugyanakkor nem elhanyagolható, hiszen a Vladimír Mečiar által fémjelzett korábbi időszaknak hallatlanul negatívak a következményei, a szlovák közvélemény egy jelentős részével elhitették a magyar fenyegetés valódiságát, fogalmazott az ELTE tanára. Mint mondta, ma is komoly emberek gondolják úgy Szlovákiában, hogy Magyarországnak – ha ezt nem is mondják ki nyíltan Budapesten – területi követelései vannak északi szomszédjával szemben. Ráadásul a szlovák politikai elit egy része nem néz szembe azzal a ténnyel, hogy Szlovákiában több mint tíz százalékot tesz ki a más nemzetiségűek aránya. Irracionális félelem van az autonómia szótól is. A szakértő úgy véli, e félelem mögött a történelem tapasztalata van, hiszen a szlovák állam és önállóság előzménye a 19. században éppen az első autonómiatörekvésekben jelent meg először Magyarországon belül.
Kiss Gy. Csabának lesújtó a véleménye a Szlovákiával kapcsolatos budapesti stratégiáról, illetve éppenséggel annak hiányáról. „1993 óta egyetlen magyar nagykövet sem beszélte a szlovák nyelvet, Magyarország pozsonyi kulturális intézetének jelenlegi vezetője egy Bulgária-szakértő. Sok civil társadalmi, kulturális, egyházi lehetőség lett volna kapcsolatépítésre, de erre nem volt és nincs semmiféle elképzelés. Magyarország mindig akkor válaszol, amikor valamiféle konfliktus van. Miért nem volt Magyarországnak egy jól felépített cselekvéssora a magyarellenes lépésekkel kapcsolatban? Idehaza nem gondolják végig a politikai pártok, hogy kik lehetnek ott a partnerek, melyek azok a gazdasági, politikai, kulturális szereplők, akik a magyar–szlovák viszonyban együttműködők lehetnének” – mondta az egyetemi tanár, üdítő kivételként említve meg a magyar–szlovák történész-vegyesbizottságot, melynek maga is tagja, s ahol a legkitűnőbb hangulatban folynak a szakmai tanácskozások, a legkritikusabb történelmi kérdésekről szakszerű párbeszéd zajlik.
A szakértő azt is komoly problémának tartja, hogy bár 1990 óta a magyar alkotmány tartalmazza a határon túli magyarok iránti felelősség kérdését, a magyarországi tankönyvek édeskeveset írnak a jelenleg kisebbségben lévő magyarokról. Magyarország társadalmának egy jelentős része tulajdonképpen közömbös a határainkon túl élő nemzettársak iránt, sőt kicsit tart is az őket érintő ügyektől. Minderre persze az MSZP retorikája rá is erősít, lásd az állampolgárságról szóló népszavazást. Magyarországon alig tudnak a határon túli magyarokról, a szlovákokról, általában szomszédainkról, e tekintetben nem történt alapvető változás a kommunista időszakhoz képest – fogalmazott Kiss Gy. Csaba.
MNO
