A „szlovák csoda” több tényező együttes hatásának eredménye, ám Szlovákia korábbi reformlendülete egyértelműen kifulladóban van, áll a Moody”s Investors Service Londonban közzétett éves országjelentésében.
A nemzetközi hitelminősítő, amely minden évben átfogó elemzéseket tesz közzé az általa adósbesorolással ellátott gazdaságokról, a Szlovákiáról kiadott idei jelentésében azt írta: Robert Fico kormányának „nagy sikere” Szlovákia euróövezeti felvétele. A Moody´s felidézi: Fico 2006-ban azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy felülvizsgálja elődje, Mikuláš Dzurinda szabadpiaci reformjait. Fico győzelme után a szlovák korona zuhanni kezdett, ám az új kormányfő „gyorsan módosította alapállását”, és kitartott 2009. januári eurócsatlakozási cél mellett.
A szlovák közfinanszírozási rendszer az elmúlt évtizedben komoly mértékben átalakult, kiterjedt és sikeres reformok mentek végbe, amelyek révén óriási mértékben csökkent az állam adósságterhe. Különösen sikeres volt az adórendszer átalakítása: a személyi jövedelemadóra, a társasági adóra és az áfára bevezetett egységes, 19 százalékos kulcs hatékonyabbá tette az adórendszert, és elősegítette a jelentős működőtőke-beáramlást. A szlovák adórendszer „modellként szolgál” a többi közép- és kelet-európai ország számára, áll a Moody´s elemzésében.
A hitelminősítő az általa alkalmazott – nagyon magastól nagyon alacsonyig terjedő – besorolási rendszerben a szlovák kormány pénzügyi erejét a legjobb, „nagyon magas” kategóriába, az intézményi rendszer erejét „magas” szintre sorolta.
A Moody´s elemzése szerint ugyanakkor Szlovákia az elmúlt időszakban „egyértelműen veszített reformlendületéből”. Jóllehet a gyors euróövezeti csatlakozást Fico is elsődleges célnak nyilvánította, kormánya azonban hajlamos az állam jelentős gazdasági szerepének fenntartására és a piaci reformok felhígítására. A privatizáció gyakorlatilag leállt, és a kormány nem hajlandó „stratégiai” vállalatok magánosítására.
Ráadásul most már a nemrég még 10 százalék feletti növekedési ütemeket produkáló szlovák gazdaságot is érinti a világgazdasági lassulás. A szlovák gazdaság lassulásának súlyossága függ majd a globális autóipar állapotától, mivel Szlovákia a világ legnagyobb járműgyártóinak egyik központi termelő helyszínévé vált. Ha az autóipart komoly sokk éri, annak bizonyosan jelentős negatív hatása lesz általában a szlovák gazdaságra, és különösen a külső fizetési helyzetre, áll a Moody´s elemzésében.
A hitelminősítő előrejelzése szerint a következő időszakban a szlovák gazdaság éves növekedési üteme a 6 százalék körüli potenciál alá süllyed, jóllehet az ország még így is Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai között lesz.
A Moody´s emellett felidézi, hogy Szlovákia eurócsatlakozásának jóváhagyásával egy időben az EU-bizottság is kétségbe vonta, hogy az ország képes lesz-e hosszú távon alacsonyan tartani az inflációt.
Londoni befektetési házak korábbi elemzései szerint, ha Szlovákiában a januárban esedékes eurófelvétel után erősen meglódul az infláció, az késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását. A JP Morgan bankcsoport által a szlovák eurócsatlakozás jóváhagyása után kiadott egyik elemzés szerint ebben az esetben az euróövezeti jegybank még azt is megvétózhatja, hogy a jelentkező országok az euróövezet előtt kötelező ERM-II átváltási rendszerbe belépjenek a közeljövőben.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő az európai feltörekvő térségről kiadott több közelmúltbeli elemzésében is annak a véleményének adott hangot, hogy Szlovákia jövő évi felvétele után három év szünet következik az euróövezet bővítésében.
Más nagy londoni házak ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy jövőre Lengyelország és Magyarország is az ERM-II tagja lesz.
A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt valószínűsítette, hogy Lengyelország 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa „a magyarokat is arra sarkallhatja”, hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot. A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg a forintárfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében szintén belép az ERM-II rendszerbe.
A Goldman Sachs alapeseti forgatókönyve is az, hogy Lengyelország és „valószínűleg” Magyarország jövőre belép az ERM-II-be, és Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2013-ban bevezetheti az eurót.
privatbankar.hu
