A XIV. Komáromi Pedagógiai Napok keretében, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a SZNM Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Komáromi Csemadok Galéria szervezésében ünnepélyes keretek között megnyitották az „Alkotni jó” című képzőművészeti pályázat alkotásaiból válogatott kiállítást.
Jókai Tibor az SZMPSZ vezetése nevében e szavakkal köszöntötte a jelenlévőket: „A rendezvény megszervezése bizonyítja, hogy iskoláinkban mind jelentősebb szerepet játszik a művészet személyiségformáló szerepe. A készségtárgyakra fordított kevés tanóra ellenére oktatási intézményeink pedagógusai jól érzékelik, hogy a mai, civilizációs gondokkal teli világunkban mennyire nagy szerepe van annak, hogy az oktatás mellett elsősorban a szabadidős tevékenységek, versenyek keretében találják meg diákjaink az alkalmat személyiség- és magatartásjegyeik kiteljesítésére, a tehetség kamatoztatására. A képzőművészeti és esztétikai órák során a diákok nem csak megismerkednek a jelentős művészek alkotásaival, az esztétikai és az érzelmi élmény szintjén magukba szívják, átérzik a hatásokat – de lehetőségeik és tehetségük mértékében cselekvően gyakorolják is a művészeti tevékenységet”. Ennek bizonyítéka az idén meghirdetett pályázat sikeressége, amely az irodalmat, a történelmet, Mátyás király korát, magát a bölcs uralkodót kapcsolta össze a képi megjelenítéssel. Az alkotások által a magyar reneszánsz, a humanizmus elevenedik meg. Jókai Tibor Csontváry Kosztka Tivadar, az egyik legnagyobb alkotó gondolataival zárta beszédét: ” Igazi művész az lehet, akit a sors keze kiválasztott, akinek ősei akaraterővel, lelki műveltséggel, művészi tehetséggel voltak felruházva, aki szerelmes volt a napba, az üstökös csillagba, aki a szabadba kívánkozott s pille után futkosott, aki a munkát szeretettel végzé, a gondolattal a jövőt keresé, aki útrakelt a sejtelemmel, aki mindenütt és mindenben szívét használta a küzdelemben, aki mindenben kötelességtudó volt, kitartó, fáradhatatlan buzgó, aki eredeti volt mindenütt és mindenben, aki szerelmes volt a hazájába s szeretettel gondolt a nagyvilágra, aki gazdagságot, hatalmat nem irigyelt senkitől, aki a szépben gyönyörködött s a naplementében ábrándozott, aki a láthatatlan hangot felfogta és megértette, akinek reményét a nagy idő meg nem gyengítette.” Végül megköszönte az alkotók, az őket felkészítők és a zsűri áldozatos munkáját abban a reményben, hogy folytatják tovább ezt a tevékenységet, hogy általuk is minél több érték és szépség kerüljön be környezetünkbe, világunkba.
Felvidék Ma, Ujpál Bea
