Kossuth nagy formátumú államférfi vagy a szlovák nemzet ellensége? Ilyen kérdések is felmerülhetnek a most készülő szlovák-magyar történelemtanári kézikönyben- értesült a Népszabadság. 2007 nyarán Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei 14 pontos megállapodást írtak alá a két ország kapcsolatainak javításáért egyebek közt arról, hogy a magyar és szlovák történészek közös ‘történelmi szöveggyűjteményt’ készítenek.
A megállapodás eredményeként tanári kézikönyv készül középiskolai történelemtanárok, egyetemisták számára- írta keddi számában a Népszabadság..
A lapnak Szarka László történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, a munka magyarországi vezetője elmondta: a köteten a két ország történészei dolgoznak: minden fejezetet egy magyar és egy szlovák szakember ír közösen. A kötet a középkortól a XX. század végéig terjedő időszakot tárgyalja. A szerzők megpróbálják tisztázni, mi közös, párhuzamos, hasonló és ellentétes a két nép történeti fejlődésében: elemzik a közös intézményeket, a XX. századi államközi kapcsolatokat. Törekednek arra, hogy előzetesen tisztázott, egyértelmű fogalmakkal, a két nyelvben azonos értelmű megnevezésekkel dolgozzanak, de saját szakmai meggyőződésük alapján próbálják megírni az egyes fejezeteket. Ha valamely kérdésben nem jutnak közös nevezőre, akkor két párhuzamos leírás, két külön szócikk jelzi az álláspontokat.
Szarka László szerint a közös szócikkek megírása nem minden esetben lesz egyszerű. Mindjárt az első, a középkori államok kialakulását tárgyaló fejezetben adódhatnak ellentétek. A magyaroknak a honfoglalás a nemzetállam kezdetét jelenti: az ezeréves magyar állam, a nemzeti függetlenség és a szabadság gondolatköre sokak számára kikezdhetetlen dogma. Szlovákiában viszont a XIX. századtól kezdődően Nagymorávia létrejöttét tekintik a szlovák nemzeti történelem kezdetének, s a morva államban keresik a modern szlovák államiság gyökereit.
Eltérően értelmezik, értékelhetik a két ország történészei a XIX. század majd’ minden jeles magyar és szlovák történelmi személyiségét, így Ján Kollárt Kossuth Lajost Ludovít Stúrt, Tisza Kálmánt. Kossuth minden vita ellenére hazánkban a legnagyobb államférfiak egyikének számít, Szlovákiában viszont sokan a szlovák nemzet ellenségeként emlegetik.
Felvidék Ma, OrienPress Hírügynökség
