A Magyar Kormány tavaly októberben hozta létre a Szórványtanácsot, amely augusztus 19-én tartotta meg harmadik ülését, a megbeszélésen az elmúlt időszak munkáját értékelték.
Szlovákiából a tanács tagja: Liszka József, Gyurgyík László és Hunčík Péter.
A Szórványtanács ülése után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a legtöbb támogatást oktatási programokra hagyták jóvá, és szóba került, hogy a „normál oktatás” mellett a napközi otthonos oktatásra, az iskolán túli nevelésre és a szakképzésre is fordítsanak figyelmet. a szórványosodás lassítását olyan oktatási projektekkel akarják segíteni, amelyek vonzóvá teszik a szülők számára, hogy magyarul taníttassák a gyerekeket. Ugyanis: nem egyszerűen csak magyar iskolákat kell létrehozni és azokat fenntartani, hanem olyan minőségi intézményekre van szükség, amelyek versenytársai lehetnek a többségi nyelvű oktatási intézményeknek.
A Szórványtanács összesen 33 060 000 forintot osztott szét 2009-ben.
Szlovákiában két projektet támogatott összesen, 35 millió forinttal:
20 000 000 forintot nyert a TALENTUM Közhasznú Szervezet Vezetőképző Kollégium működési költségeire, és 15 millió forintot a Nyitrai Konstantin Egyetem, Vendégváró projektre.
A Szülőföld Alapból összesen 70 525 000 forintot fordítottak szórványprogramokra, három szlovákiai pályázaton összesen 4 000 000 forintot.
Támogatták a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányát, a KÜRTÖS magyar nyelvű regionális lap költségeihez való hozzájárulás címén 3 millió forinttal, a Nyitra és Vidéke Célalapot, Magyar szervezetek informatikai infrastruktúrájának fejlesztése és működési költségek támogatása projektre 500 000 forintot, valamint a Vidéo Alapítvány a Nyári kézművestábor szórványban élő gyermekek számára című pályázatán is félmillió forintot kapott.
A Miniszterelnöki Hivatal a Szórványtanács ülésére háttéranyagot készített.
Háttéranyag a Szórvány Tanács 3. üléséhez
2009. augusztus 19.
A Magyar Kormány által életre hívott, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Szórvány Tanács 2008. október 13-án tartotta alakuló ülését.
A közelmúlt demográfiai kutatásai azt mutatják, hogy a szórványosodás folyamata megállíthatatlan, sőt az utóbbi évtizedben felgyorsult. A következő években a Kormány a nemzetpolitika keretében kiemelt kérdésként kívánunk foglalkozni ezen társadalmi jelenséggel, lehetőség szerint a folyamatok pozitív befolyásolásával.
A nemzetpolitika alapvető célja a kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Ehhez az új történelmi helyzetből adódóan új eszközök szükségesek. Az új eszközökre építő nemzetpolitika meghatározóan járulhat hozzá a szórványosodás lassításához, a szülőföldön való boldogulás elősegítéséhez, a zárványosodó területek fellendítéséhez, a térségi együttműködés erősítéséhez a felnőttképzés, illetve a szakképzés területén. A Tanács feladata, hogy konzultatív, javaslattevő testületként a szórványosodási folyamatok lassítása érdekében javaslatokat dolgozzon ki. Ezért a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében a témában fellelhető kutatási anyagok, valamint szakértői vélemények ismeretében, stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió szakmailag megalapozott támogatására.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az ülésen hangsúlyozta: „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Gémesi megemlítette, hogy a tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A szakállamtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába.
A Tanácsba olyan elismert szakértők kaptak meghívást, akiknek a területen végzett évtizedes munkássága, szakértelme, tapasztalatai garantálják a testület hatékony, eredményes tevékenységét. Az alakuló ülésen a testület elnökévé Dr. Göncz Lászlót, a szlovéniai magyarság parlamenti képviselőjét választották, aki hozzászólásában kiemelte: az oktatás, a kultúra, a vallás, komoly megtartó erő lehet a szórványosodó területeken. Hangsúlyozta, mennyire fontos az együttműködés a többségi nemzetekkel. Mint fogalmazott: „minden szomszédos nemzetnek van szórványa a Kárpát-medencében”. A Szórvány Tanács létrehozását kormányciklusokon átnyúló kezdeményezésnek nevezte a szlovéniai magyar képviselő, aki szerint az a kérdés, hogy „mennyire lehet a magyar nyelv és kultúra presztízsét megőrizni a Kárpát-medencében”.
Hunčík Péter, a testület szlovákiai magyarságot képviselő tagja az ülést követően adott nyilatkozatában örömét fejezte ki, amiért sikerült elrugaszkodni a „romantikus szemléletmódtól” a kisebbségi kérdés megközelítésében. „Rátérünk arra, amire valóban szükség van, és a 21. század kihívásainak szellemében cselekszünk. Ezt a szemléletváltást tudomásul kell venni, a szép szavak helyett valódi tartalmat kell megjelenítenünk. Más szemlélet kell a szomszéd népekkel szemben is. Valamikor ez a térség egy királyságot, egy monarchiát alkotott. Mi magyarok gyakran kisajátítjuk a múltat, és azt csak magyar múltként emlegetjük ahelyett, hogy abból felkínálnánk egy-egy szeletet más népeknek. Tudomásukra kell hoznunk, hogy a mi sikereinkben nekik is részük volt, és a mi káraink az ő vereségeik is lesznek. Úgy gondolom, ha ezt a szemlélet- és paradigmaváltást meg tudjuk valósítani, akkor már nagyon sokat tettünk. Ehhez megvan a jóindulat, az eszközök és a szakembergárda is” – fogalmazott.
A Tanács ez év márciusában tartotta második ülését.
Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját.
Az ülésen döntés született több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. A további támogatandó programok és intézmények tekintetében a Tanács régiónként prioritási listát készített.
A Szórvány Tanács kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhely kerüljön kialakításra, amelynek megvalósításában történő részvételre felhívják a helyi szereplőket, civil szervezeteket is.
A harmadik ülés célja, hogy a Tanács áttekintse eddigi tevékenységének eredményeit, az eddig prioritásként kezelt célokat, és az azokra fordított támogatási összegeket, valamint meghatározza a további munka főbb irányait.
Az ülésen bemutatásra kerül néhány kiemelt projekt, melyek a Magyar Kormány által nyújtott támogatás segítségével valósulhattak meg.
Felvidék Ma
