Gyakorta fordul elő, hogy a neves személyiségek életútját nem kötjük helyszínhez, kivéve a születés és elhalálozás helyét. Rendszerint úgy szoktak beszélni róluk, mintha a „térképtől” függetlenül élték volna életüket. Balassi Bálinttal kapcsolatosan is részben ez a helyzet. Pedig negyven év alatt, ami adatott számára, a terület melyet bejárt, nagyjából Bransbergtől Gyulafehérvárig, Danckától Bécsig terjedt.
Élete merő pereskedés, erőszakoskodás, felelőtlen kaland. Pedig tehetséges ember volt, aki egy jelentős család sarja, tehát társadalmi rangja is volt. Nyolc nyelven beszélt, melyek között a szlovákot is említik. Ám lengyel nyelvészek szerint, a Felvidéken akkor beszélt szláv nyelv alig tért el a lengyeltől.
Most kedves olvasóinkat egy rendhagyó virtuális túrára hívjuk meg. Amelynek során egyben tudatosíthatjuk, mi nemcsak a Kárpát-medencében, de Európában is otthon vagyunk.
„Az ember csinálja… azt, ami történik vele. Csinálja, hívja magához, nem engedi el azt, aminek meg kell történni. Ilyen az ember. Akkor is megteszi, ha rögtön, első pillanattól érzi és tudja, hogy amit tesz, végzetes. Tartják egymást, az ember és sorsa, idézik és alkotják egymást. Nem igaz, hogy a végzet vakon lép életünkbe, nem. A végzet az ajtón át lép be, melyet mi tártunk fel, s magunk előtt tessékeltük a végzetet. Nincs ember, aki elég erős és okos ahhoz, hogy elhárítsa szóval vagy cselekedettel azt a balsorsot, amely vastörvénnyel következik lényéből, jelleméből.” (Márai Sándor) Így sokkal több peresiratot írt, mint verset. Mégis istenes és szerelmes versei mindmáig élnek. Több zsoltárt is lefordított, melyeket mindmáig énekelnek a templomokban.
Balassi emléktáblája a zólyomi várban
Tekintsük át ezt az életet úgy, ahogy a kortársak érzékelhették jelenlétét, hiszen életének mozgalmas évtizedei földrajzilag is követhetők.
Zólyomban született 1554.X.20-án. Ugyanebben az évben apja, Balassa János zálogbirtokként kapja meg a liptóújvári várat. Ez a nem túl nagy vár viszont számtalan birtokcserén esett át. A Balassák is csak 1601-ig birtokolják.
Tízéves kora óta Bornemisza Péter (1535-1584, Rárbok), a jeles prédikátor és író neveli, aki kassai diákoskodás idején (1548–53), ahol harcos reformátori magatartásáért börtönbüntetést szenvedett, Karácsonykor megszökött. Ez Bornemiszának élete során többször is sikerült.
Születésének évében Babócsa és Fülek török kézre kerül. Ugyanúgy ebben az évben jelenik meg Tinódi Lantos Sebestyén Krónikája Kolozsvárott. Tinódi készíti az utat, amelyet Balassi kiteljesít.
1565-ben Balassi Nürnbergben, majd Páduában tanul, ahol nevelője is megfordult. Balassa Ferenc, Bálint öccse szinten a német városban folytatja tanulmányait. A következő évben, 1566 nyarán elesik Szigetvár, Zrínyi Miklós hősi halált hal.
Bakfark Bálint, a neves erdélyi zeneszerző és zenész 1565-ben és 1569-ben Krakkóban tartózkodik. Ott nősült meg még 1550-ben.
1567. áprilisában Losonczy Anna férjhez megy Ungnad Kristófhoz, az esküvőt Nagytapolcsányban tartják meg. Anna (1540 vagy 1542) Jókő várában született. Apja István (?-1552) Temesvár hős védője volt. A várat 1552. július 27-én foglalta el a török, mert az idegen zsoldosok kényszerítették kapitányukat a feladásra. De a török nem tartotta be szavát és az elvonuló védőket lerohanta.
1569-ben azzal vádolják meg Balassa Jánost sógorával, Dobó Istvánnal együtt, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelemhez pártolt. Jánost Pozsonyban letartóztatják (1569.X.12.). De a következő év március 9-én megszökik börtönéből és Lengyelországba menekül. Dobó István sántítást színlelve szökött meg. Ahogy később kiderült, a „bizonyítékokat” Kenderessy István hamisította.
1570 nyarán Balassa János és fia Divényben rejtőzködik.
Bálint 1571-től 1572 nyaráig a Krosno melletti Kameniecen tartózkodik,
Alsósztregován 1570 tájt megszületik Rimay János, aki majd Balassi Bálint bizalmasa lesz, alkotásait az ő verseivel együtt jelennek meg 1630 után több ízben is.
1572. augusztus 11-én Balassi Jánost Miksa császár és király bécsi palotájában kegyeibe fogadja. Őt udvari főajtónállóvá és Bálintot pohárnokává nevezi ki. Így megkezdik udvari szolgálatukat.
1572-ben Miksa halála után Rudolfot koronázzák Pozsonyban. Augusztus 11-én Balassi juhász-táncot jár a király előtt a koronázó városban. Még ugyanebben az évben Krakkóban kinyomtatják könyvét, a Beteg lelkeknek való füves kertecske c. fordításét, mely 1580-ban Bártfán, a Magyar Királyság első nyomdájában ismét megjelenik. Eger királyi kezelésbe kerül.
Most pedig nézzük meg azt a kapcsolati és családi szövevényt, vagy éppen tőkét, mellyel Bálint rendelkezhetett, melyet azonban meggondolatlan cselekedeteivel egyáltalán nem tudta felhasználni. Ebbe természetesen beletartoznak a családtagok, a kor jeles emberei és természetesen a nők. Bálint ismeretséget között a gazdag és szép Kerecsényi Judittal, akinek különös sorsa már a kortársakat is elgondolkoztatta. Ez a nő Kerecsényi László (?-1566) hírhedt gyulai várkapitány leánya és anyja, Báthori Erzsébet révén Báthori István (1533-1586) lengyel király unokahúga volt. Erzsébet egyben két erdélyi fejedelemnek Andrásnak és Boldizsárnak volt a nővére. Kerecsényi Judit apját a török végezte ki. Először Frangepán Ferenc horvát bán jegyese, de az Varasdon váratlanul elhunyt, majd testvére, Kerecsényi Kristóf hal meg szintén váratlanul, amikor ifjú feleségéhez készül (1573). Még négyszer jegyezték el, de jegyesei mind meghaltak – ahogy Bornemisza Péter, a költő nevelője lejegyezte. 1576 februárjában nagybátyja, a lengyel király férjhez adta az éppen megözvegyült Hagymássy Kristófhoz, akinek katonái Bálintot elfogták. De 1577 tavaszán ő is távozott az élők sorából. Ekkor üzent Balassinak Lengyelországba, sikertelenül. Pályája valószínűleg rendeződött volna, ha ehhez a szép, becsvágyó és gazdag nőhöz köti az életét. Judit azután csalódottságában Bálint unokatestvéréhez, Dobó Ferenchez (1552-1602) ment nőül.
Balassi Bálint saját kezű rajza a családi címerről és írása
Balassi Bálint gyakrabban írta alá nevét i-s alakban, a versfőkben pedig mindig így használta, emiatt Eckhardt Sándor javaslatára az irodalomtörténet-írás ezt az alakot fogadta el, holott a családnév egyértelműen Balassa. Hogy miért használta az i-s alakot, mindmáig rejtély. A családnév értelme egyébként Balázsfi (Balázs fia). A Balázst ugyanis Balas-nak írták. Erre utal Forgách Ferenc 16. századi rosszindulatú latinul leírt pletykája: „A család egy Balázs nevű nemtelen és hitvány szolgától származott, akivel urának élemedett leánya összeszűrte a levet.” A –sa kicsinyítőképző a régi magyarban –fi értelemben is. Balassi János zászlósúr, bányavidéki főkapitány, Hont megyei főispán (1518-1576), felesége 1553-ban Sulyok Anna (?-1573) lett, akinek nővére, Krisztina Bocskai Györggyel lépett frigyre (1545). Fiuk Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem.
Másik nővére, Kata Kapi András kolozsi főispán hitestársa lett. A negyedik leány, Sára viszont az egri hős, Dobó István (1500-1572) neje lett (1550.X.17.), aki 1552-ben sikeresen védte meg Eger várát, ahogy azt mindenki tudja Gárdonyi regénye nyomán. 1549 óta állt a vár élén. Az ostrom 38 napig tartott. A védők száma 2000-2500 volt, az ostromlóké 60-70.000. Két gyermekük Krisztina és Ferenc.
Balassi János testvérei: Farkas, Ferenc (1563-1594), Boldizsár, Magdolna, Zsigmond (?-1559), Menyhért, László (?-1585) és Imre. Ő volt a legkisebbik fiú. Apjuk Ferenc a mohácsi csatatéren vesztette életét. Testvérei közül Imre (?-1550) és Menyhért (1511-1568) vívott ki hírnevet. Róla szól a közismert komédia: Balassi Menyhért árultatásáról. Síremléke a széleskúti templomban található (Pozsony megye). Imre erdélyi vajda lett, annak fia András (?-1591) sok borsot tört unokaöccse orra alá. Másik fia, István Bornemisza Péter patrónusa. Zsigmond unokája, aki 1664-ben grófi rangot szerzett Balassa Bálint (1626-1684) verseket és szerelmes dalokat írt.
Bálintnak öt testvére volt. Farkas, László és Ferenc utód nélkül haltak meg. Ezen kívül még volt két leánytestvére, melyekről a továbbiakban majd szó lesz.
Érdemes Bornemisza sorsát is nyomon követni, mert Bálint rokonságával és életének fontos szereplőivel később is összehozta a kiszámíthatatlan sors. Péter Salm gróf, alsólindvai Bánfi László és felesége, valamint Dobó István özvegye, Sulyok Sára – Bálint nagynénje – és Soós János zólyomi alispán hozzájárulásával vásárolta meg – nagy valószínűséggel – a krakkói Wierzbieth Mátyástól, a nyomdai felszerelések jó részét, amellyel megalapította saját semptei nyomdáját.
Bornemisza sajtójának művezetője az a bizonyos lengyel származású Man(t)skovit (Farinola) Bálint, aki mint a vizsolyi biblia nyomtatója írta be nevét irodalmunk történetébe. Egyes könyveinek kiadási költségeit Balassa András nógrádi főispán, és felesége Mérai Anna viselte. Egy másik esetében Ungnad Kristóf és neje Losonczi Anna – miután Semptén jártak – a költségek java részéről gondoskodtak. Salm grőf azonban birtokáról elűzte. A hontalanná váló prédikátor ekkor Balassa Istvánhoz (15), Menyhért fiához – tehát Bálint unokatestvéréhez – menekült és Detrekő várába telepedett le (1679-82), ahová nyomdáját is sikerült maradéktalanul átszállítani. Ezután itt működött és adta ki műveit. Balassa István első felesége Ilona, viszont a szigetvári hős, Zrínyi Miklós leánya volt. Őt Széleskúton temették el (Pozsony megye), ahogy Bornemisza Pétert is, akinek sírját a Balassák jelölték meg.
1572-ben Szerednye várában elhunyt az egri hős, Dobó István. Az örökségen a családtagok osztoztak. Az özvegy Sulyok Sára, ki később (1578) férjhez ment Csáki Pálhoz (jól össze is veszett saját fiával a birtokok elosztásán), valamint két gyermeke, Ferenc, és Krisztina, valamint öccsének, Domokosnak kiskorú gyermekei, köztük Jakab és Anna. Jakabról (1562-1585) annyit, hogy egyes irodalomtörténészek nem Balassinak, hanem neki tulajdonítják az „Íme ez szívembe…” töredékes kezdetű verset, s a „Pataki Névtelen” szerzőségű, Eurialus és Lucretia címen emlegetett széphistóriát. Annának az öröklésben lesz szerepe.
Az egri hőst Dobóruszkán temették el. Márvány reneszánsz szarkofágját fia Ferenc készítette és helyezte el templom szentélyében. A ma is itt látható síremlék oldallapjai eredetiek, a híres fedlap viszont csak másolat. Az eredeti márvány sírkőfedlap ma az egri Dobó István Vármúzeumban látható. Ez kalandos úton került Egerbe, amit Mikszáth Kálmán is megemlít a Különös házasság című regényében. A 19. században Dobóruszka gróf Butler János tulajdonában volt, aki elhozatta a faluból. Ezen „apró” gesztussal igyekezett rávenni az egri egyházi elöljárókat válásának kimondására, ám nem járt sikerrel.
1573-ban elhunyt Bálint édesanyja, Sulyok Anna.
A Dobók 1573-ban vették birtokba Sárospatak várát a hozzá tartozó birtokokkal, miután azt Miksa király Dobó István özvegyének, gyermekeinek – Ferencnek és Krisztinának – valamint az árva Dobó Jakabnak – Ferenc unkaöccsének – zálogba adta 80 ezer magyar forintért.
1574 júliusában Kékkő, Divény, Somoskő, Buzin és Zerin (a Zerinyiek/Zrínyiek ősi fészke) török kézre kerül.
1575-ben Divény török kézre kerül és ennek az évnek a nyarán lejár Balassi János és fia udvari szolgálata. Még ebben az évben Báthori István erdélyi fejedelem fogságába esik (1575.VI.8.), miközben megsebesül. Gyulafehérváron tartózkodik.
A szultán követeli kiadatását, de a fejedelem ezt megtagadja azzal az ürüggyel, hogy erdélyi fejedelem soha a Portának nem küldött keresztyén foglyokat, másrészt meg Bálint annyira megsebesült, hogy megsiketült és nincs magánál (1575 késő ősz).
1575. december 14-én Báthori Istvánt lengyel királlyá kiáltják ki.
1576-ban Krakkóba megy Báthori oldalán, majd Dancka ostromában vesz részt. Ebben az évben (vagy még 1571-ben?) Padovában távozik az élők sorából Bakfark Bálint.
1576. május 6. Vágbesztercén apja meghal, Balassa András házában.
1577-ben Bazinban udvarolgat Krusith Ilonának, aki később egy Ditrichstein grófhoz megy feleségül, s Kerecsényi Judittól megveszi a morvaországi Nikolsburgot (Mikulov). Ebben az évben Balassi Liptóújvárat erőszakkal veszi vissza. És ugyanebben az évben megy férjhez Dobó Krisztina Várdi Mihályhoz. Balassi András ördögi tanácsa volt, hogy vegye feleségül apja egykori legnagyobb ellenlábasának, Krusith János leányát, de a javaslatot végülis tréfával üti el.
1578-ban megismerkedik Losonczy Annával a pozsonyi országgyűlés alkalmával. Ekkor hűségesküt tesz az uralkodónak. A következő években állítólag Somoskőújfalun többször meglátogatja Losonczy Annát.
1579-től 1582 nyaráig – hivatalosan – Egerben szolgál, ahol Rédey Bonaventura nyilvánosház-tulajdonos három leányt szerez számára. De jelentősebb haditettre is sor kerül. 1580. április 21-én a hatvani bég Budára utazott. Így az egriek megrohanták Hatvant és Balassi elfogta az éppen körútján tartózkodó adószedőt, Tehát előre gondosan megtervezett akcióról volt szó.
1579-ben a németek veszik át a végvárak irányítását. De maradjunk Kassán. Tábori lelkész Mento Gogreff, a parancsnoki kar tagjai: Bartholomeus von Kollonitsch, felesége Helena Rechenperg, Hans Kristof von Telchking zu Weinperg, Paul von Sara zu Gutnegg, Hans Salio von Hirschperck, Franz-Ulirch Rothut… a főkapitány Hans Rueber zu Püchsendorf.
1580 októberében hivatalosan átadják Érsekújvár modern várát, mely Balassi életének lesz majd rövid ideig szolgálati helye.
1581-ben Liptóújváron tartózkodik húgai kiházasítása céljából. Híresek voltak a Balassi-lányok, mert sólyomtekintetű szépségeknek tartották őket.
1582. április 17-én a Nyitra megyei Vitencen keltezi nyugtáját, melyből megtudhatjuk, 1400 ft-ot vett kölcsön Annától. Az esküvők miatt volt erre szüksége.
1582. március 26. Liptóújvárból meghívókat küld szét húgai esküvőjére. A napokig tartó esküvőre a vágbesztercei várban került sor május 6-án. Mária Bánffy János felesége lesz, de a hírhedten kegyetlen embertől egy évre rá elválasztják (1587). Másodjára Pacoth Andráshoz ment nőül az Eperjeshez közeli településen lakott boldog házasságban. Bálint fiáról, Jánoskáról is ő gondoskodott, aki fiatalon, németországi tanulmányai során hunyt el. A másik leánytestvér Anna Forgách Miklósnak nyújtotta kezét, aki azonban 1588-ban meghalt. A család kitaszította vagyonából és Paczoth Ferenc segített neki. Sikeresen, mert azután feleségül is vette. Ferenc 1602-ben Kassán hunyt el 49 évesen.
1583 májusában Hodrusbányán Sommer Jánosnéval, a mészáros szép özvegyével ismerkedik meg. Ebből is bonyodalmak lesznek, mert azzal vádolják, megerőszakolta őt. Zólyom városa kapva kap az alkalmon, hogy a mulatozó költőt bemártsa. Megbosszulja zólyomi mulatozásait. Ahogy poltári Soós János zólyomi alispán szakvéleményében leírta: „Ez a készerítés kedig nem lött bottal, veréssel, sem öleléssel, hanem szóval.”
1583 decemberében Várdi Mihály meghal, Dobó Krisztina özvegyasszony lett.
1584. december 25-én elfoglalja Sárospatakot. Az akkor protestáns kézen lévő vártemplomban tartja meg esküvőjét. Hű embereiken kívül velük tartott Balassa András udvari papja, akit a házassági szertartás levezetésére fölkértek. A baj akkor kezdődött, amikor a templomi aktus után a násznép bevonult a várba, amelyet Balassi felesége birtokaként tulajdonba vett. Az őrséget azonban csak átmenetileg tudta harcképtelenné tenni, hamarosan visszavonulásra kényszerült. Dobó Ferenc és unokaöccse, Dobó Jakab emberei kiűzik őket. Viszont itt már Bálint egyenesen az uralkodóval kerül szembe, hiszen az ő várát kaparintotta meg. Igaz, csak egy rövid időre. Az ifjú pár Szikszóra, Velejtére, Kisvárdára húzódik vissza. Bálint azzal védekezik, hogy feleségének birtokrésez van Patakon, másrészt rokonok közötti házasságok előfordultak.
1585-ben megszületik János fia és ugyanez év október 3-án a Zólyom-megyei Királyfalván végrendelkezik. Végrendeletét Szepeskáptalanban őrzik: „Én gyarmathy Balassi Bálint testemben beteges lévén, de elmében egészséges, ajánlom először az én lelkemet az én kegyelmes Istenemnek.” – így hangzanak annak első sorai.
1586. augusztus 24-én Nagyszombatban katolikus hitre tér feleségével együtt és a következő évben ugyanebben a városban az egyházi bíróság érvényteleníti a házasságot. Azonban ez a végzés nem maradt fenn. A következő év április végén „betegen vontatta magát Kassára az doktorhoz”.
1586. december 13-án Báthori István 53 éves korában meghal. Halála mindmáig tisztázatlan. Nagy terve, hogy Lengyelországot, Litvániát, Erdélyt és Magyarországot egy Habsburg- és törökellenes szövetséggé kovácsolja, nem valósulhat meg immár sohasem.
1587 augusztusában Bálint Egerben jár Dobó Krisztina hűtlenségének ügyében. Az év nyara és ősze a bírósági eljárással telik, míg végre pont kerül e zavaros ügy végére. A költő megbékül feleségével.
1587 november elején Losonczy Anna megözvegyül. Második férje, Ungnad Kristóf, egri kapitány, majd horvát bán Kassán meghal.
1588-ban Szarvaskőn húzza meg magát.
Még ebben az évben Divék és Kékkő visszavétele a töröktől. A király amnesztiában részesíti és a pápa törvényesítette házasságát. Mégis ettől az évtől kezdve nőtlennek mondja magát. A beteges Krisztina Pethő Gáspár zempléni birtokos nemeshez megy feleségül, de harmincévesen, 1590 februárjában Sztropkó várában meghal.
Érdekes, hogy az egyházi válást kimondó irat keltezése 1591. szeptember 26. Tehát eléggé elkésett.
Állítólag Kassán írta Balassa dalait a szép Harrach Annához, Nogarolla Ferdinánd kassai főkapitány (1584–88) ifjú hitveséhez.
1588 januárjában megpályázta az érsekújvári hadnagyi kinevezés; a kapitány „friss” felesége, a kívánatos és szép Zandegger Lucia, aki özvegyasszonyként ment férjhez. Ferdinand Zamaria de Specia Casa asszonyával kapcsolatosan azt szokás írni, hogy Bálint csábította el. Nem lehetett nehéz dolga, mert maga a menyecske üzent a hadnagynak, belebetegszik, ha nem láthatja. Ilyen kérést vajon vissza tud-e valaki utasítani? Bálint tehát teljesítette kötelességét és megmentette a betegségtől az unatkozó szépasszonyt. A kapitány egykor Balassi János alatt szolgált, s ezért nem kaszaboltatja szét, de megüzeni neki, tűnjön el. Feleségét is elzavarja.
Közben 1588 februárjában Pozsonyban „egy kapu köziben” váratlanul szemközt találja magát Annával. Ez az utolsó találkozásuk. Ez év decemberében Erdélybe utazik.
1589 szeptember Losonczy Anna Forgách Zsigmondnak nyújtja kezét, aki majd az ország nádora lesz 1618-21 között és majdan Balassi egyik befejezetlen munkáját saját költségén adja ki. Annánál 18-20 évvel fiatalabb. Élemedett korúnak mondták a kortársak. 47-49 éves lehetett ekkor. Bálint állítólag emiatt „elbujdosik”. S ebben az évben írja a Szép magyar komédiát, melyet majd 1958-ban fedeznek föl. Milyen furcsa „számjáték”: 1589 – 1958.
1589-bern Krakkóban, Danckában és Dębnoban tartózkodik. Megismerkedik Hannuszka Budowskionka kurtizánnal, majd Wesselényi Ferenc lengyel államférfi házánál vendégeskedik. Állítólag feleségéhez Szárkándi Annához verset ír (Caelia). Hogy viszonyuk volt-e, az nyitott kérdés. Krakkóban ma a Potocki-palota áll a helyén és emléktábla emlékezik meg a költőről. Anna férje Bekes Gáspár volt, aki Erdélyt a Habsburg-dinasztiához kívánta csatolni. Wesselényi Ferenc nem azonosnevű a nádorral (1605-1667), aki az összeesküvést szőtte és feleségének a múmiáját nemrégiben egy vandál férfi égette el. Mi még mindig a 16. sz.-ban vagyunk. Mégis Balassi utóéletéhez tartozik, hogy a későbbi nádor felesége, Széchy Mária, a murányi Vénusz három verset költött Balassi módjára. Ezek olyannyira sikerültek, hogy az egyik Balassi-kódexbe be is másolták azokat! De a nádor is idézte leveleiben.
1590-ben, abban az évben, amikor megjelenik a Vizsolyi Biblia. Báthori András (1566-1599), warmiai püspök (később bíboros) veszi pártfogásába a költőt és annak kíséretében indul a Balti-tengerhez. A lengyel király unokaöccse szomorú sorsra jutott. Miután Báthory Zsigmond javára lemondott fejedelmi méltóságáról. Egy székely, ördög Balázs verte agyon baltával. Báthory Zsigmond Bocskai István fejedelem nővére Erzsébet volt a felesége. Erzsébet viszont Dobó Ferenc volt anyai ágon első fokú unokatestvére.
Ugyanebben az évben Krakkóban találjuk ismét, ahonnan öccsének ír levelet, majd Braniewo-Braunsbergben a jezsuita kollégiumban folytat tanulmányokat, látja a tengert. 1591 januárjában Braunsbergből ír levelet Rimay Jánosnak.
1591 őszén a fukar és önző nagybátyja, Balassi András meghal.
Bálint sértő levelet ír jótevőjének (1589 március közepe), Ernő főhercegnek, ezért 1592-ben Eperjesen nyilvánosan kell bocsánatot kérnie. A családi birtokot azonban már a halott Andrásnál sokkal hatalmasabb ellenfél fenyegette: maga a király, aki szerette volna visszaváltani zálogba adott tulajdonát. Bálint végképpen elveszti a fejét. Ebben az évben még Losonczy Annával is pereskedik, de elutasítják.
Ekkor már hívei is vannak. Révay Péter (1568-1622) koronaőr, Túróc megye comese, Istvánffy Miklós (1538-1615) a páduai egyetemen tanult. 38 könyvben írta meg Magyarország történetét 1490-től 1613-ig. Magyar Liviusként emlegették. Művét Pázmány Péter adta ki. Ehhez a körhöz tartozott még. Forgách Mihály, Szokoly Miklós és a tragikus sorsú Kátay Mihály. Bocskai kancellárja Balassi mintájára szerelmi költészettel is megpróbálkozott. Őt hagytam utoljára, hiszen Kassához kötődik. Csúnyán végezte, mert őt gyanúsították azzal, hogy a fejedelem kedvesével együtt megmérgezték volna Bocskait. Szerelmi bájitalt adtak volna neki, mely életére pontot tett.
1592-ben a király visszaveszi az 1554 óta családi birtokot képező Liptóújvárt, amivel a költőt földönfutóvá teszi. Lókereskedéssel és verseinek árulásával tartja el magát.
1593 őszén Dávid király ábrázoló zászló alatt katonáival szolgálatot vállal a török elleni háborúban. Sikerrel jár, mert visszafoglalja Kékkőt és Divényt a töröktől. Ekkor szabadul föl Rimaszombat és Fülek is.
1594.V.19. Esztergom ostrománál, halálos sebet kap, majd meghal. Ebben az évben távozott az élők sorából Kerecsényi Judit is.
Esztergom 1543 és 1595 között volt török kézen, majd 1605-től lesz ismét 1683-ig.
Bálint temetésére Hibbén került sor. Apja és Ferenc testvére mellé. Egy, vagy két évre rá Lossonczy Anna is meghalt. Bálintnak nem sikerült őt elvennie feleségül, ám Anna-Júlia akaratán kívül, teljesítette irodalomtörténeti kötelességét. Egyes feltevések szerint a losonci református templomba temették el. Ékszerei ma Budapesten vannak, losonci kincsekként tartják őket számon. A lelet akkor került elő, amikor a régi templom helyén az újat kezdték építeni (1851-ben kerültek elő az ékszerek). A 27 tételben gyűrűk, boglárok, láncok, övek, csatok, 313 ezüst koporsószög és egy hosszú csipke szerepelt.
1601-ben boroszlói tanulmányai idején meghal tizenhat éves korában Balassi János, Bálint fia. Nagybátyja, a gyermektelen Dobó Ferenc tette meg örökösévé és ő is taníttatta. Aki viszont ugyanezen év szeptember 15-én hunyt el ötvenéves korában Eperjesen. A sárospataki vártemplomban nyugszik felesége mellett. Márványsíremlékük 1613-ból való.
1631. december 9-én Divényben meghalt Rimay János és egy évre rá Bártfán megjelennek Balassi istenes énekei. Ezeket 1633-ban Bécsben ismét kiadják, ahol 1650-ben Nagyváradon is napvilágot látnak.
1874-ben a Zólyom megyei Radványban, a Radvánszkyak kastélyában Deák Farkas (1832-1888) megtalálja a költő szerelmes verseit a Radvánszky Kódexben, melyet Rimay János másolt be. Majd Szilády Áron (1837-1922), a huszonhét nyelven beszélő református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, az MTA tagja, adja ki őket (1879). Ő adta ki a nagy előd, Tinódi Lantos Sebestyén és Ilosvai Selymes Péter műveit is.
1898 – az MTA emléktáblát állít a költőnek a Liptó megyei Hibbén, mely ma már nincs meg. Ekkor exhumálják hamvait. Megállapítást nyert, Balassi halálakor valóban nem ért csontot a lövedék.
A füzet címlapja Balassi Bálint hamvairól
1906. augusztus 27 – újratemetik a költőt, apját és testvérét Hibbén.
1994-ben Esztergomban konferenciát szerveztek a költő halálának évfordulójára. Ekkor került a hibbei templom mellé egy új emlékkő.
Ez az előadás a Kassai Polgári Klub által szervezett Balassi-emlékesten hangzott el február 12-én, mely a Balassi fesztiválhoz kapcsolódott. A Csáky-Dessewffy-palotában (Fő u. 72) 10 panelon megtekinthető Balassi életútja április végéig.
Felvidék Ma, Balassa Zoltán
Képek Balassi életútjáról Képgalériánkban tekinthetők meg.
