Ma tartotta ülését a Szlovák Kormány Nemzeti Kisebbségi Tanácsa, amelyen a magyar képviselők indítványára a testület határozatot fogadott el a Büntető törvénykönyv módosításáról, az úgynevezett Lex-Benešről.
A határozati javaslat arra a módosításra reagál, amely a Beneš-dekrétumok tagadását vagy megkérdőjelezését akár fél év szabadságvesztéssel is büntetné. A tanács állásfoglalása szerint a kérdés olyan történelmi eseményeket érint, amelyek több Szlovákiában élő nemzeti kisebbség múltjához és identitásához szorosan kapcsolódnak. A második világháborút követően különböző közösségek eltérő, sok esetben hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el, amelyek nemcsak emlékezeti, hanem máig ható jogi következményekkel is jártak, sőt egyes esetekben ma is érintik az egyéneket és családokat.
A tanács hangsúlyozza: alapvető fontosságú, hogy ezekről a kérdésekről szabad és nyílt párbeszéd folyhasson, büntetőjogi fenyegetettség nélkül.
A demokratikus társadalom alapja a nyílt vita, a történelmi tapasztalatok kölcsönös tisztelete, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. A testület szerint a szólásszabadság és a szabad tudományos kutatás minden nemzeti közösség alapértékei közé tartoznak, a történelmi párbeszéd kriminalizálása pedig ellehetetleníti az érdemi társadalmi diskurzust. A határozat bírálja a törvényhozásban alkalmazott gyorsított eljárást is, amely nem biztosít megfelelő teret a társadalmi párbeszédre és az érintett közösségek szakmai észrevételeinek figyelembevételére, különösen ilyen érzékeny kérdésekben.
A kisebbségi kormánytanács ezért felszólítja a szlovák kormányt és a parlamentet, hogy értékeljék újra a Büntető törvénykönyv módosítását, különös tekintettel annak a szólásszabadságra és a nemzeti kisebbségek jogaira gyakorolt hatására.
A testület elvárja, hogy a kormány szavatolja: a történelmi eseményekről folytatott társadalmi és tudományos párbeszéd ne járjon büntetőjogi következményekkel, valamint biztosítsa, hogy a nemzeti közösségek képviselői teljes jogkörrel vehessenek részt az őket érintő jogszabályok előkészítésében.
A határozati javaslatot a tanács többsége – elsősorban a nemzeti kisebbségek képviselői – támogatta.
A döntés 23 igen, 7 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett született meg, így a kormánytanács kamarájának reprezentatív állásfoglalásává vált.
Elgondolkodtató, hogy a javaslat napirendre tűzését az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő államtitkára már az ülés elején megpróbálta megakadályozni, majd a vita kezdetén arra figyelmeztette a testületet, hogy a tanácsnak az emberek összefogását kellene szolgálnia, nem pedig politikai küzdelmekbe bonyolódnia. Érvelését azonban több nemzeti kisebbségi képviselő is cáfolta, végül pedig megszavazták a magyar előterjesztést. Üzenetértékűnek tartják, hogy a határozat ellen elsősorban a szlovák államigazgatást és az egyes minisztériumokat képviselő hivatalnokok szavaztak.
Az ülésen a magyar nemzeti közösség választott képviselőjeként Drab Melinda, Győző Andrea, Kállay András, Kiss Beáta, Nagy Dávid, Neszméri Tünde és Somogyi Alfréd vett részt.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
