Még 2009. szeptember 27-én, Párizsban összegyűltek a világ nyelvészei. Nyolc év kutatás és tanulmányozás után kiadták a világ tíz legkönnyebb és tíz legnehezebb nyelvének sorrendjét. A sorrend felállításánál figyelembe vették a nyelv fejlődését, a helyesírást, az írást, a betűk formáját, a jeleket, a beszédet, a nyelvtörténetet és a nyelvtani sajátosságokat.
– Több nyelven olvasható ez az áltudományos értekezés az interneten. – A nyelvtudósok egyesülete, mely Berlinben székel (vajon mi a neve?), a nyelvek vizsgálatát a legelterjedtebbekkel kezdte, majd fokozatosan a többit is vizsgálta. A világon kb. 7832 nyelv van. (Komoly szakember ezt nem írja le, mert a pontos számot senki nem tudja, amit az egyik tudós nyelvjárásnak tart, a másik külön nyelvnek.) Minden héten megszűnik két nyelv és keletkezik két- három új (mégis, hogyan!?).
A legkönnyebben elsajátítható nyelvek: 1. spanyol a legkönnyebb nyelv a világon (melyet több mint 460 millió ember beszél és nagyjából 1 milliárd ember használ), 2. angol, 3. bolgár, 4. horvát, 5. román, 6. olasz, 7. norvég, 8. görög, 9. örmény, 10. mongol
A legnehezebben elsajátítható nyelvek: 10. német, 9. francia, 8. kínai, 7. japán, 6. koreai, 5. perzsa, 4. arab, 3. finn, 2. magyar, 1. szlovák
Tehát a világ legnehezebb nyelve a szlovák, mégpedig nehéz és bonyolult nyelvtani felépítése miatt. A világon egyedül a szlovák nyelvnek van 7 esete (Nominatív, Genitív, Datív, Akuzatív, Lokál, Instrumentál, Vokatív), kiemelt szavai (i – y), a melléknevek és igék ragozása. Tulajdonképpen a szlovák nyelvben ragozni kell az összes szófajt. Vladimír Trnka nyelvész kijelentette, a szlovák nyelv teljes nyelvtanát nem ismeri egy ember sem. (A gond csak az, hogy a szlovák nyelvészek nem ismernek ilyen nevű nyelvészt!) Az ugyanis a legapróbb részletekig szabályozva van, ám ennek következtében pontosan 465 nyelvtani kivétel létezik. Egy idegennek – elvben -12 évig kellene tanulnia, hogy nagyobbrészt elsajátítsa.
A szlovák nyelv szókészletét nagyjából negyed millióra teszik, a magyart az angollal vetik össze. Hozzávetőlegesen egy millió lexémája (önálló jelentéssel bíró szókészleti elem) lehet. Pontos számot senki nem tud mondani. Elég ezzel kapcsolatosan csak egy kérdést fölvetni: Önálló szónak vegyük-e az összetett számok nevét, és ha igen, meddig? A számok felsorolását a végtelenig lehet ugyanis folytatni. Régi szavak kihullanak, felejtődnek, közben meg újak képződnek, szükség szerint. A Global Language Monitor szerint, naponta 15 új angol szó képződik. Egy művelt értelmiségi sem használ rendszerint 25-30 000 szónál többet. Jókai 200.000-et, Arany János 100.000-et írt le. Viszont elgondolkoztató, hogy a cseh nyelv, mely a szlovákhoz a legközelebb áll, nincs sehol! Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni azokat a bizonyos kritériumokat. Persze, a szakembereknek is van joguk játszani.
Objektív mérce nem létezik. A vietnami hat tónust használ (éneklő nyelv), a kínai esetében az írást kell elsajátítani, mert a „kínai nyelvek” között óriási kiejtésbeli különbségek vannak. A kaukázusi ubih nyelv két magánhangzót és 84 mássalhangzót ismer. És lehetne folytatni. Ám a legnehezebb a szentineléz nyelv, mert az elsajátíthatatlan. Ezt a Bengáli-öböl néhány kis szigetén beszélik. A szigetekre tévedőket az őslakosok azonnal megölik, így nincs lehetőség a nyelvtanulásra! Tehát a fentebb ismertetett hírek kiagyalóit szívesen küldenénk az imént említett szigetekre.
A magyart nemcsak a finnel, hanem a koreaival és a japánnal is rokonnak tartják, s ezek mind a világ legnehezebb nyelvei közé tartoznak a „nyelvészek” sajátos kritériumai szerint. Az említett nyelvek – a perzsával egyetemben – mind ragozó típusúak. Úgy látszik, a ragozó nyelvek nem szimpatikusak a számukra. De a magyarnak van számos előnye. Giuseppe Mezzofanti (1774-1849) bíboros, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, arra a kérdésre, hogy melyik nyelvet tartja a legszebbnek, saját anyanyelvét nevezte meg elsőnek. Majd hozzátette, hogy az emberi gondolat érzelmek közvetítésére szolgáló nyelvek közül, egy kevéssé ismert nyelv, a magyar az, amelyet legkifejezőbbnek tart. „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar…” Egy osztrák költőnek pedig ezt mondta: „Tudja melyik nyelvet tartom az olasz és a görög után, minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. (…) A magyarok, úgy látszik, maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában…”
Úgy látszik, sokaknak kell száz nyelvet elsajátítaniuk, hogy ezt belássák. De mire ez sikerül nekik, jócskán túl lesznek a családalapítás évein. Mégis föl a fejjel, mert legtöbben a világ két legnehezebb nyelvét ismerjük, a többit már játszi könnyedséggel elsajátít(hat)juk!
Balassa Zoltán, Felvidék Ma
Ezek után érdemes elolvasni: http://www.nyest.hu/hirek/a-legnehezebb-es-legkonnyebb-nyelvek
