Nem tudom, hogyan értékeljem Anna Belousovová tavalyi megválasztását a szlovák parlament emberjogi bizottsága elnöki tisztségébe. Azt, hogy hiba volt-e, vagy nem, illetve nagyon is átgondolt manőver volt-e, döntsék el önök.
Mindenesetre: ezt utóĺag már nem tudjuk bizonyítani. Csupán a kételkedés marad számunkra. Mert annak idején hiába tiltakoztak többen is a kinevezés ellen, az megvalósult.(Mert nálunk a parlamenti demokrácia szabályait mindig betű szerint illik betartani.) Tény, hogy már akkor tudni lehetett, személye nem odavaló, és előbb vagy utóbb szényent hoz Szlovákiára, úgy, ahogy volt felettese, az SNS-es pártvezér, Ján Slota tette. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy ismét a megfelelő kecskére bízták a káposztát. (Ez megnézőpont kérdése.) Az viszont csupán idő kérdése volt, hogy a közismerten magyarfaló volt SNS-es alelnöknőnek, amint lehetősége lesz, bizonyít majd és megteszi nemzete érdekében a tőle elvárhatókat. És mi, akik ismerjük őt, nem is csalódtunk benne. Most, amikor a V4-ek parlamentjeinek emberjogi és kisebbségügyi bizottságai nálunk, Pozsonyban tanácskoztak „Az emberi jogok védelmének intézményeiről”, mint az ülés házigazdájának Belousovovának lehetősége lett volna ország–világ előtt megcsillogtatni Szlovákia nagyvonalú emberjogi és toleráns kisebbségi politikáját – amelyre olyan büszke az egész ország -, amennyiben elfogadja a magyar küldöttség kisebbségek és a romák jogaira vonatkozó pontosító álláspontját. Hogy őszinte legyek, engem nagyon érdekelt volna a magyar javaslat. Erről azonban az elnök asszony hallani sem akart. (Az okokat csak sejteni lehet.) Mindent keményen visszautasított, szinte kikelt magából. Az eredmény az lett, hogy a magyar fél nem írta alá az V4-ek emberi jogokról szóló találkozót lezáró közös nyilatkozatot.
Kérdésem: Ha az elnök asszony szerint az emberi jogok tartalmazzák a kisebbségi jogokat is, miért baj az neki és Szlovákiának, ha az általános szövegrész mellett a konkrétumokra is hivatkoznak majd ? Hiszen úgy tudom, nálunk minden rendben van. Vagy mégsem ?
Ezután pedig biztos vagyok abban, hogy folytatódik tovább az adok-kapok és a magyar képviselet lejáratása. Azaz: megint a magyarok nem bírnak magukkal, ők keverik állandóan azt a bizonyos végterméket, a hét ország képviselői közül a tanácskozáson egyedül csak a magyarok voltak elégedetlenek!?
A végén talán örulnöm is kellene, hogy már nem vagyunk egyedül. Mert a felvidéki magyarságon kívül újabb ellenségkép is formálódóban van Szlovákiában: a romaellenesség. Mégpedig nemzetközi szinten. Anna asszony jóvoltából.
{iarelatednews articleid=”27638″}
