(On-line) Tíz órakor kezdte meg a kisebbségi nyelvhasználati törvény részletes vitáját a parlament plénuma. Az első akadályt simán leküzdő törvényjavaslat sorsa azonban most is bizonytalan.
Rudolf Chmel (Most-Híd) kormányalelnök előterjesztőként lakonikusan indította a vitát, és a közös bizottsági előadó, Ondrej Dostál (Most-Híd/OKS) is csak a bizottsági olvasat ismertetésére szorítkozott. Jelezte: a parlament emberjogi és kisebbségügyi bizottsága elfogadásra ajánlja a törvényt. Írásban tízen jelentkeztek a vitába, nem tudni hát, mikor kerülhet sor a szavazásra, hiszen tárgyi megjegyzések is vannak, s utána még szóban is lehet vitára jelentkezni. Két óra alatt nem egészen ketten végeztek mondanivalójukkal: Dušan Čaplovič a Smer-SD-ből és Rafael Rafaj a Szlovák Nemzeti Pártból. Dušan Čaplovič a szlovák nyelv elsőbbségi és államnyelvi státusát féltette a kisebbségi nyelvhasználati jogok kiterjesztésétől. Kijelentette: ez a revízió első lépése, a szlovákok kiszorítása a vegyesen lakott területekről, tele álcázott célokkal, pl. azzal, hogy nem hivatalos államnyelvet csináljon a magyar nyelvből a „mikro- és mezorégiókban”, merthogy a kisebbség nyelvét az önkormányzatokon kívül a helyi államigazgatási szervekben, sőt a vasút- és buszállomásokon is kellene használni. A kötelező kétnyelvűség a nyilvános helyeken a vegyesen lakott térségekben számára tűrhetetlen, degradálja a többségi szlovák államnyelvet. Ráadásul a magyar regionális politika céljait követi, a háború utáni elrendezés revíziója ez. Čaplovič szidta Magyarország politikáját, az új magyar alkotmányt, az összes szlovákiai magyar politikust, akinek egyetlen célja a szlovák nyelv hatásának gyengítése a magyarok soraiban, végül a javaslat elvetését is előterjesztette.
Tárgyi megjegyzésben többek közt Peter Zajac (Most-Híd/OKS) Čaplovič megszólalását agresszív, kisebbségellenes beszédnek nevezte, amely tele van revansizmussal, mellyel a 19. századi osztrák-magyar kiegyezést követő magyarosítást kívánná megtorolni 2001-ben a szlovákiai magyarokon. Hiányolta belőle a többség kisebbségek iránti nagyvonalúságát is.
Rafael Rafaj (SNS) ideológiai trójai falóról beszélt, amely az ország föderalizálását készíti elő, hogy utána területi autonómiát kiáltsanak ki a magyarok, majd elszakadjanak – Koszovó mintájára. Rafaj többször is visszatért Koszovó felemlegetéséhez, s tiltakozott az ellen, hogy kollektív jogként a magyarok bővített nyelvhasználati lehetőséget kapjanak. Szerinte a dél-szlovákiai szlovákokat kellene védeni, akik már húsz éve hiába panaszolják, hogy nem tudnak érvényesülni Dél-Szlovákiában. Nem lenne szabad velük megfizettetni az egésznek az árát, fejtegette. Kollektív jogokat Szlovákia nem ismer el, a túl sok jog szeparatistát csinál a kisebbségiből, mondta, s hozzátette: az előterjesztés a párizsi béke revíziója. Közel kétórás beszéde végén terjedelmes módosítást terjesztett elő, melyben visszaállította az eddigi szabályozást, és egyes helyeken még ezt is megnyirbálja.
A megkezdett hangnemet Marek Maďarič (Smer-SD) folytatta: magyarosítónak, revizionistának, Orbán-barátnak nevezte, mellyel a Radičová-kormány Orbán Viktornak és törekvéseinek tesz eleget „bűnös módon”. Nem támogat semmilyen változást ebben a törvényben mondta, mert azt semmi nem indokolja. Kifogásolt minden olyan kitételt a törvényjavaslatban, ami valamelyest bővítette volna az eddigi kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Maďarič szerint mindezek a szlovák nemzetiségűek diszkriminációját segítik elő, és „a nagy magyarosító, Apponyi biztosan örömében forog most a sírjában” – jelentette ki. A kisebbségi nyelvű köztéri feliratokkal kapcsolatosan kikérte a vállalkozók nevében, hogy őket kiadásokba verjék ilyen módon is. A büntetések tervezett bevezetését azzal kifogásolta, hogy olyanok javasolják, akik a büntetést az államnyelvtörvényben antidemokratikusnak tartották. Ezzel szerinte az államnyelvet is kiszorítanák a használatból. Maďarič szerint ott – a magyar lakta területeken – teremtene tiszta magyar nyelvű területet, ahol relatíve is többségben vannak a szlovákok. Ez magyarosítás, kollaboráció Orbánnal, ezért nem szavazza meg, mondta, hanem az ellenzéki módosításokat fogja támogatni.
A tárgyi megjegyzésekben többen felrótták Maďaričnak, hogy nyíltan támadta a kisebbségeket, elsősorban a magyarokat, amit ő válaszában elutasított magyar és horvát gyökereit is felemlegetve, Jan Dubovcovának (SDKÚ-DS) pedig – aki arra figyelmeztette: csak a dzsungelben törvény, hogy az erősebb felfalja a gyengébbet; demokratikus jogállamban viszont jogállást javínai szabad, csak rontani nem, s még azt is hozzátte, hogy az előterjesztés a nemzetközi egyezmények szempontjából nem számít standard felettinek – azt felelte: állítson vezérszónokot az SDKÚ-DS, hogy mindenki megtudhassa, mi a párt véleménye e törvényről.
15.30-kor kezdte meg felszólalását Ján Mikolaj (SNS) volt közoktatási miniszter, aki elsősorban a Selye János Egyetem létjogosultságát támadta, többek közt arra hivatkozva, hogy máig nincsenek szlovák tannyelvű tanszakai, de ugyanígy támadta a földrajzi és helységnevek anyanyelvű használatát, az anyanyelvű emlékmű-feliratokat. Kifejtette: ha ez a törvénymódosítás nem lesz, a magyaroknak nem is kell megtanulniuk az államnyelvet, hiszen még az egyetemi oklevelet is megszerezhetik magyarul, s az óvodától anyanyelvükön tanulhassanak. Feltette a kérdést a Most-Hídnak, ezt akarja-e elérni? Hogy csak megvárja, míg kettős állampolgárságuk lesz a magyaroknak, és teljesen elidegenednek Szlovákiától.
A Most-Híd frakciójából Vörös Péter szólalt fel ezt követően, aki cáfolta, hogy a törvénymódosítás kiszorítaná a használatból a szlovák nyelvet. Csak lehetővé tenné, hogy a kisebbség nyelvét is használják, hangsúlyozta. Hozzátette: senki nem tiltakozik, amikor bizonyos munkahelyek betöltéséhez megkövetelik az angol, a német, a francia nyelv ismeretét, de mindenki tiltakozik, ha a vegyesen lakott területen a kisebbség nyelvét is ismerő munkaerőt is kellene alkalmazni. Jól van-e ez? – kérdezte. Nem tudom, miért fél a magyaroktól, a kisebbségektől a többség itt, a parlamentben, vetette fel. A népszámlálási adatok sorozatosan bizonyítják, hogy fogyófélben vannak. A helyzetük csak akkor javul, ha politikai érdekképviseletük kormányon van. Ezért kell most is ezzel a jogszabállyal foglalkozni.
16.15-kor Richard Sulík házelnök összehívta a házbizottság ülését, így most szünetel a vita. Folyosói értesülések szerint a koalíciós pártoknak vannak gondjaik módosító javaslataik beterjesztésével. Mivel legalább 15 képviselői aláírás kell a plenáris módosító javaslat beterjesztéséhez, a kereszténydemokraták még nem tudtak ennyit összegyűjteni az általuk javasolandó 18 százalékos küszöbhöz. Pavol Abrhan szerint Martin Fronc semmiképpen nem szavazza meg a törvénymódosítást, további két képviselőjük még nem döntött, hogy követi-e példáját. Feltehetőleg a 15 támogató aláírás az oka annak is, hogy Igor Matovič sem szólalt fel, hanem elhagyta a tanácstermet, s inkább elveszítette sorrendjét, hogy időt nyerjen a módosító javaslatai előterjesztéséhez szükséges aláírások összegyűjtéséhez. Ebben ezúttal az ellenzékre sem számíthat, mert Fico és Slota pártja is szeretné megbuktatni a törvénymódosítást, tehát maga ellen dolgozna a Smer és az SNS, ha képviselői kisegítenék Matovičot vagy a KDH-t.
17.30 – Peter Zajac (Most-Híd/OKS) rövid hozzászólásában arra figyelmeztetett: a kisebbségek jogáról szól ez a törvény, úgy kell hozzá közelíteni. A tárgyi megjegyzések után pedig megállapította: valószínűleg soha nem fogják megérteni egymást azok, akik a többség jogai felől közelítik meg ezt a kérdést, meg azok, akik a kisebbség szempontjából közelítik meg.
Pavol Abrhan (KDH) azzal kezdte, hogy nincs olyan törvény, mellyel minden helyzetet kezelni lehetne. De ha idegen nyelven beszélő vendég van a háznál, olyan nyelven beszélnek, hogy ő is értse. Ez illem kérdése, mondta. Illemből azt a nyelvet kell használni, amit mindenki vagy a többség ért. Ezt az elvet a lakosság 80 százaléka elfogadja. A kisebbség ugyan nem vendég Szlovákiában, de neki is igazodnia kell ehhez. Egy főnöknek nem lenne szabad megtiltania, hogy beosztottjai egymás közt az anyanyelvükön is beszélhessenek, de azt sem lehet előírni, hogy valakinek, ha egy állást be akar tölteni, beszélnie kell a kisebbség nyelvét. Abrhan szerint nehezen kiizzadott eredmény volt az eddigi 20 százalék is, de belátta: szükség van rá, hogy ne csökkenjen azoknak a helységeknek a száma, ahol a kisebbség nyelvét a hivatalban is használni lehet, ezért gondolkodott 18 százalékon. Végül azonban Igor Matovič javaslatát íta alá, amely legalább 10 évre megőrzi még a jelenlegi 20 százalékos küszöböt azáltal, hogy két egymást követő népszámlálás eredményéhez köti a nyelvhasználat bevezetését ott, ahol 15 százaléknyi, egy csoporthoz tartozó nemzeti kisebbségi él.
Ezt követően újra Igor Matovičnak kellett volna sorra kerülnie, ám ismét nem volt jelen az ülésteremben, ezért elvesztette felszólalási jogát. A házszabály értelmében szóban még újra bejelentkezhet a vitába.
Utolsóként az írásban bejelentkezettek közül Bastrnák Tibor (Most-Híd) szólalt fel ma, aki azt a vádat próbálta cáfolni, hogy a csak szlovákul beszélőket diszkriminálná a törvény a munkaerő-piacon. Kijelentette: ma is ugyanez a szabályozás érvényes, még sem ért diszkrimináció senkit. Hozzátette: az államnyelvtörvény kötelezővé teszi, hogy az állami vagy közalkalmazott beszélje az államnyelvet. A kisebbség nyelvét most is használják és használhatják, s nincs belőle probléma, mert a többségi nemzet érdekeit mindig szem előtt tartják. Itt a parlamentben csinálnak csak belőle problémát, mondta.
Szóban 14-en jelentkeztek vitára, így az holnap is folytatódik.
