A Duna Menti Múzeum főépületében, a Kultúrpalotában rendezték meg a Bogár házaspár által immár második alkalommal szervezett konferenciát, amelyet idén egy különleges, részletgazdag kiállítás is kísért. A tárlat május 23-ig látogatható.
A kiállítás ötlete Paterka Pál kezdeményezésére született, miután felkereste a marcelházi íjász házaspárt, akik vállalták a megszervezését. A megvalósítást az intézmény jelenlegi vezetése is támogatta, és több szakember közreműködésével jött létre.
Bogár Péter és Valéria a felvidéki hagyományos íjászat meghatározó alakjai, akik több mint két évtizede dolgoznak a nomád íjász hagyományok megőrzésén, fejlesztésén és nemzetközi elismertetésén. 2002-ben kezdték pályafutásukat, azóta megalapították a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklubot, a Bogar Archery vállalkozást és a Szlovákiai Hagyományos Íjász Szövetséget is. Mindketten hatszoros világbajnokok történelmi távlövészetben. Péter többszörös Fetih Kupası („Hódítók Kupája”, Isztambul) győztes, valamint a Nomád Világjátékok, WTAF (Dél-Korea) és számos rangos nemzetközi verseny aranyérmese. Valéria a Nomád Világjátékok ezüstérmese, Fetih Kupası győztes, valamint szintén a WTAF (Dél-Korea) aranyérmese női kategóriában.
Az elkészült tárlat bemutatja a magyar íj jelentőségét és azt, miként él tovább a hagyomány a 21. században.
A történelmi íjak, régészeti rekonstrukciók mellett a hagyományos íjászat mai kellékei, a házaspár versenyeken szerzett eredményei és különböző fotók is megtekinthetők a múzeumban. A látogatók tárgyi emlékeken, viseleteken és személyes beszélgetéseken keresztül ismerhetik meg ezt az örökséget.
„Úgy érezzük, hogy sikerült egy látványos és letisztult kiállítást létrehoznunk, ahogy szerettük volna. A megnyitó ünnepségen 65 fő vett részt, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Andruskó Imre a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium diákjait is elhozta a megnyitóra. Pénteken pedig személyesen vezettem körbe az első iskolás csoportot, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont negyedik osztályos tanulóit” – mondja Valéria.
Az egynapos konferenciának 90 résztvevője volt. A témakör iránt érdeklődők Felvidékről, Magyarországról, Erdélyből és Vajdaságból érkeztek.
Tiszteletét tette többek között Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, Jancsó Sándor, a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola vezetője, Szayka Róbert, a Szlovák Kempo Szövetség elnöke, aki egyben városi képviselő is, továbbá Hushegyi János, a múzeum igazgatója és Csuthy András, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa is.
A programban a következő előadók és előadásaik szerepeltek:
- Kiss Attila, Kőmíves Nelli Admira: A honfoglaláskori magyar íj rekonstrukciójának újraértékelése
- Wilhelm Ákos Sándor: Készenléti- és hordtegezek kutatásának legújabb eredményei
- Dr. Kenéz Árpád: Hétköznapok a IX–X. században – Ételrekonstrukciók
- Tóth Zoltán Henrik, Pári Vilmos: A középkori (15. század) magyar íj és íjászfelszerelés kutatása, rekonstrukciója a firenzei, illetve az ulmi íj példáján keresztül
- Lipták Viktor: A fegyveröv, veretes öv és tegezöv
- Mestellér János: Az Észak-kaukázusi viseletek tanulságai
- Kókity Attila: Hun, avar és magyar íjrekonstrukciók összehasonlítása
„Volt, hogy beleképzeltem magam a múltba, és azon gondolkodtam, hogyan és milyen anyagokból lehetett megalkotni egy olyan összetett mesterművet, mint a reflexíj. Az előadóink idén is hatalmas tudásanyagot osztottak meg velünk, amelyet magunkkal vihettünk, hogy tovább gondolkodjunk rajta.
Nemcsak az íjakról és a tegezekről hallhattunk, hanem őseink étkezéséről, ruházatáról és veretes öveiről is.
Lenyűgöző volt látni azt az elhivatottságot és céltudatosságot, amellyel kutatják és bemutatják múltunk értékeit. Tanulmányaimból adódóan különösen nagy hatással volt rám Dr. Kenéz Árpád előadása, amely őseink étrendjét és táplálkozását mutatta be. Miközben mi a modern világban sokszor még azt sem tudjuk eldönteni, mit együnk, őseink a legegyszerűbb alapanyagokból is tápláló és laktató ételeket készítettek” – meséli Szakállos Viktor, aki tavaly is résztvevője volt az eseménynek.
Az előadások után mindenki számára megtekinthető volt a tárlat, a nap végén pedig panelbeszélgetések is helyet kaptak.
A rendezvényt követően számos pozitív visszajelzés érkezett. Sokan köszönetüket fejezték ki a főszervezőknek, hiszen egy hiánypótló kezdeményezést hívtak életre.
„Azért ajánlanám ezt a kiállítást és konferenciát másoknak, mert hiteles és átfogó képet nyújt múltunk egy fontos szeletéről.
Nem csupán tárgyakat mutat be, hanem gondolkodásra ösztönöz és segít közelebb kerülni őseink mindennapi életéhez. Bárki számára értékes élményt jelenthet, aki érdeklődik a történelem, a hagyományok vagy a kézműves mesterségek iránt” – zárja Viktor.
Chovan Lilla/Felvidék.ma
