Török Bálint történész búcsúztatója az Óbudai református templomban (Kálvin köz 4.) június 19-én 11 óra 30 perckor lesz a 10 órakor kezdődő istentisztelet után. Hamvait szűk családi körben révfülöpi kertjében helyezik örök nyugalomba.
A rendszerváltást követő honi közélet tevékeny alakja volt dr. Török Bálint történész, közíró. Halála nemcsak a Rákóczi Szövetségnek, az Esterházy János és a Teleki Pál tisztelők, illetve a Magyar Szemle és más fórumok olvasói körének vesztesége, hanem az ifjabb nemzedékeké is.
Török Bálint a háború megpróbáltatásait átélve, a ellenzéki mozgalmak vonzásában végezte el az egyetemet, s a háború után, a Bölcsészkar magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Munkába állt, megházasodott, s feleségével, a 2007 novemberében elhunyt Mészáros Zsuzsannával, hat évtizeden át kötötték össze sorsukat, s két gyermeküket becsülettel fölnevelték. Az egyetemi doktorátus elérése után az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatát vezette, közben részt vett a szellemi életünket megújító Petőfi Kör munkájában, is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően őt is meghurcolták, munkahelyéről kirúgták, állást nagyon nehezen kapott. Dolgozott fizikai munkásként, gyógypedagógiai intézeti nevelőként, lektorként is egy könyvkiadónál.
A rendszerváltás közéleti megmozdulásaiba, vitáiba aktívan bekapcsolódott, az értelmiség s főleg a történészek felelősségét tisztázó vitákban olykor kezdeményező szerepet vállalt. 1993-ban belépett és választmányi tagja lett a Rákóczi Szövetségnek, s a méltatlanul meghurcolt Esterházy János rehabilitálásáért küzdő Emlékbizottságban is szerepet vállalt. Történészként Esterházy Aliz társa lett a történelmi igazságtételt is szolgáló Esterházy János Emlékkönyv (2001) megírásában és összeállításában. Munkásságának másik része az elhallgatott és meghamisított közelmúlt történetére irányult, amelyet a közelmúltban elhunyt Csicsery-Rónay Istvánnal és Horváth Jánossal közösen írott: A demokrácia fellegvárának építői c. könyvük reprezentál. Velük együttműködve – tevékenyen részt vett az 1945 utáni magyar történelem hiteles megírásában. Munkásságának java, mintegy félszáz tanulmánya, a Magyar Szemlében jelent meg, amelyet a maga és elvbarátai fórumaként tisztelt és szeretett. Időtálló marad a Szentiványi Domokos és a magyar függetlenségi mozgalom történetét földolgozó „Farkas esz meg, Medve esz meg” című könyve, és számos kitűnő közéleti írása.
Török Bálintot családjával, tanítványaival és barátaival együtt sokan gyászoljuk. Közreműködött Teleki Pál tudós-államférfi budavári szobrának létesítésében, kultuszának ápolásában, Az ő kezdeményezésére; Teleki Pálról és Varga Béláról szóló kitűnő írásaira építve született meg a Magyar szolidaritás balatonboglári példái 1939-2009 című, a lengyel-magyar bajtársiasságot bemutató könyv. Ami a Teleki- szoborállító Kovács Miklós polgármester jóvoltából jelent meg. Bálint 2010 október 26-án boldogan közreműködött az Eötvös Collegium épülete centenárumán, a Teleki Pál kisplasztika avatásán is. Még a kórházi ágyáról is szervezte Teleki Pál halála 70. évfordulós megemlékezéseit. Lankadatlan buzgalma Teleki igazságtétele ügyében lenyűgöző emlékem marad. Számos tanulmányt írt róla, perre is ment érte.
Állami kitüntetést életében nem kapott. Ám 1994-ben az Esterházy Emlékérmet az elsők között vehette át. Hálás vagyok a sorsnak, hogy 2006 június 4-én, a Bethlen Gábor Alapítvány Trianoni-emlékülésén, Rieger Tiborral együtt adhattuk át neki a Teleki Pál – érdemérmet, amit a Magyar Forradalom és Szabadságharc 50.évfordulója alkalmából alapítottunk.
A Teleki Pál Emlékbizottság Csicsery-Rónay Istvánnal, Mádl Ferenccel és Török Bálinttal három oszlopos vezetőjét vesztette el az elmúlt hónap során. Török Bálint is az értékteremtő, igazságkereső és értékőrző tudós-tanárok közé tartozott. Akik egyre jobban hiányoznak az iskolákból és közéletünkből. Béke poraira! Isten nyugosztalja!
{iarelatednews articleid=”28689″}
