A három éve elindult gazdasági válság fokozatosan kötvényválsággá alakult. Az egyre magasabb kamatok vészjóslóan növelik az országok eladósodását. A folyamat nem csak Európát, de a világ nagy gazdasági hatalmait is lassan maga alá gyűri.
Úgy terjed, mint a szökőár, elsodor gyengét és erőset, mindent és mindenkit, aki az útjában áll.
Az Egyesült Államok után újabban Japán államadósága terebélyesedik. Egyelőre kisebb kamatok fejében, mint az európai országok levegőhöz, pontosabban hitelhez jut. De meddig? A befektetők a világgazdaság újabb hanyatlásától félnek, ezért a hitelnyújtás fejében egyre magasabb kamatokat kérnek.
A szűkesztendőkben az államadósságot csökkenteni illene, hogy a hiteláradatból kifelé sodródjon egy ország. Ezt azonban a világ kevés pontján tapasztaljuk. Az országok újabb és újabb kötvények piacra dobásával igyekeznek költségvetési hiányukat pótolni, az államháztartás zsákján keletkezett lyukakat betömni. Olyan nagymértékű az eladósodás áradata, hogy a hullámok lassan átcsapnak a kormányok feje felett. A legnagyobb mértékben eladósodott európai országok sorrendje: Görögország, Írország, Portugália, Olaszország és Belgium. Közülük három már csak az EU „mentőcsónakjába” kapaszkodva tud felszínen maradni. A fuldoklók közül Görögország van a legnagyobb bajban, minden pillanatban alámerülhet, mert államadóssága éves nemzeti jövedelmének 143 százaléka. Eladósodásban Olaszország is egyre mélyebbre merül. Az ország hitelmennyisége jelenleg az éves bevételek 119 százalékának szintjén van. A befektetők még hajlandók számára mentőövet dobni, de csak egyre magasabb kamatokért. Az egyre nagyobb kamatokkal terhelt kötvények súlya viszont az országot a „fuldoklók” sorába sodorhatja. Főleg azzal, hogy a régi kölcsönöket újabb, magasabb kamattal terhelt kötvényekre cseréli.
A jó öreg földrész egésze eladósodott. Az Európai Unió országaiban tavaly mért adósságszint, a nemzeti jövedelem 80 százalékáig kúszott fel. Ha csak az euróövezet országait nézzük, ez a mérték 85 százalékon mozog. Egyik tagország sem tudja teljesíteni az övezetbe való belépéskor vállalt kötelezettségét, hogy államadósságát az ország adóbevételeinek 60 százaléka alatt tartja.
Szlovákia jelenleg az unió tagországainak többségéhez mérten kedvezőbb helyzetben van. „A mi államadósságunk tavaly 27 milliárd eurót tett ki, ami a nemzeti jövedelemhez mérve 41 százalékot ért el. A tartozást Szlovákia egy állampolgárára kivetítve – a csecsemőket és nyugdíjasokat is beleértve – megközelítően öt ezer euró. Ez Európa államadósságának csupán a 0.3 tizedét teszi ki”, állapította meg a Postabank szaklap nemrég megjelent elemzésében. A többi tagországhoz mért adósságunk valóban nem magas. Ha viszont a hitelek szintjét a 2008-as év mértékéhez hasonlítjuk, az eredmény szédítően magas, mert akkor csupán a nemzeti jövedelem 28 százaléka volt. Vagyis, az eltelt három év alatt majdnem 50 százalékkal emelkedett!
Csak megemlítjük, hogy a világ legeladósodottabb országa Japán. Az éves nemzeti jövedelméhez mérten 220 százalékos az államadóssága. Ennek ellenére a szigetország gazdasága jobb helyzetben van, mint Európa bármelyik állama. Oka, hogy az adósság fedezeteként kibocsátott kötvényeket hazai befektetők, bankok és cégek vásárolták fel, ezért Japán a világ pénzpiacának ingadozásaival szemben védve van, és könnyebben tud újra talpra állni.
Felvidek.ma, a TASR alapján DG
