Az érsekújvári ferences közösség fiataljai; a Pintyőkék és a Ministránsok idén sem maradtak felfedezni való nélkül.
Idén Mátraházára indultunk, a Kékes tövébe, a ferences Alverna Diáktanyára. A Cserhát és a Bükk között húzódó, meseszép Mátra-hegység, az Északi-középhegység vulkanikus eredetű tagja. Szépségét, varázsát sokan keresik. Az évszakok változásával mindig megújuló és más-más arcát mutató Kékes büszkén emelkedik ki Galyatető és Piszkéstető közül. Míg a vörös -és lúcfenyők, a cseres és gyertyányos tölgyesek a hegy lábánál sorakoznak, addig a bükkerdők az egyre magasodó hegygerincek ölelésében találtak otthonra. Mátraalja zamatos és különleges szőlőfajtáival beültetett, beborított lankái az átmenetet jelzik ma is, a hegyvidék és az Alföld között.
A látni –és meghódítanivalóban bővelkedő környék bőséges lehetőséget kínált a MIPINTY-csapatnak. A megérkezés izgalmait tábornyitó és közös imádság követte. Az első nap túra-útja, -Mátraházáról- az 1014 méter magas Kékestetőre vezetett. A Kékesen felállított TV-torony-kilátó felejthetetlen látványt nyújtott, engedett a tájra rácsodálkozóknak. Jó kilátás nyílt a hegy lábánál békésen pihenő, gyógyvizeiről is híres Parádra, az izgalmas vár-játékokról híressé vált Sirokra, a kényszermunkatáborok szenvedéseit viselő Recskre.
A kilátó mellett állított, az elhunyt motorosok emlékének szentelt mementó, szintén üzenetet hagyott számunkra. A visszafelé vezető úton a bükkerdő fáinak egymásba hajló koronája nyújtott védelmet a hirtelen jött záporeső ellen. A tisztások és csapások, patakok szegélyezte erdő, csodaszép utakon vezetett minket. Az Alverna Diáktanya csöndje, békéje, a kis kápolna és a Naphimnusz-park nyugalma, meghittsége, a kis ház zsibongása, élete: azt a ferences lelkületet tükrözte, amely lelkiséggel annak előtte megálmodták és megépítették. A II. világháború békétlenségeire az itt élő magyar ferences barátok békével válaszoltak. 1942-ben templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
Az utolsó itt lakó ferences barát, P. dr. Soós János Ányos atya személyében pedig igazán gondos pártfogóra talált a mátraházi ferences lak.
Ő álmodta meg a Naphimnusz-parkot, Várhelyi Maréza kerámiáival, a Szent Ferenc sebeire emlékeztető Alverna kápolnát, a Mária hét örömét mutató stációkat. A szentendrei öregdiákokkal nyolcvanévesen is együtt építette az Alverna Diáktanyát, azoknak a fiataloknak, akik Szent Ferenc lelkiségét keresik. Ányos atya hat éve hunyt el, de gondossága a mai napig köztünk volt. Majd mindennap volt látogatónk a szentmisén; hol egy kisebb túrázó ferences öregdiák csapat tért be, hol egy fiatal pár kéredzkedett be, imádkozni.
A keddi napra esőt ígértek, az úticél tehát, Gyöngyös!
A Visitatio Beatae Mariae Virginis , vagyis a Szűz Mária látogatása Erzsébetnél , -népies nevén: Sarlós Boldogasszony nevű templom alapításának pontos ideje ismeretlen. Legkorábbi részei: a szentély és a hagyományosan mellette álló torony építése az 1300-as évek végére tehető. Ez időtájt telepedtek le a ferences barátok Gyöngyösön. Eme izgalmas történelmi korrajzról, sok más érdekességről –elásott, elrejtett és így megmentett; feltárt, megtalált, elveszettnek hitt kincsekről, tárgyi emlékekről- Kárpáti Kázmér atyától hallhattunk. A századok viharait megélt templom és rendház, annak lakói láttak törökdúlást, Szulejmán szultán által kiadott oltalomlevelet, megélték a II. Rákóczi Ferenc és legendás tábornoka, Vak Bottyán János generális által vezetett csatákat. A tábornok földi maradványait ma is itt őrzik. A falak tanúi voltak az I. és a II. világháború pusztításainak, annak deportálásainak, kegyetlen politikai tisztogatásainak. Látták P. Kiss Szaléz bírói ítélet nélküli bebörtönzését, megkínzását és kivégzését. A rendszerváltást követő újjászületést.
A MIPINTYEK-et egy gazdag és lenyűgöző kiállítás is várta, a „Ferencesek Gyöngyösön” című állandó tárlat. A több mint 700 éves gyöngyösi rendház történetét bemutató gyűjtemény misekelyhek, szentségtartók, pecsétnyomók, levelek, írások, személyes tárgyak, könyvek, kódexek, korvinák páratlan sorát vonultatta fel. Az Anyaország egyik legrégibb nyomtatványa, az 1462-ben készült Fustus Biblia könyvtári büszkeségét, szintén itt csodálhattuk meg.
A méltán közkedvelt Orczy-kastélyban működő, Mátra Múzeum sajátos világának bűvöletében, egy egész délutánt tölthettünk el. A több tonnás mammut robosztus látványától a legkisebb, szemmel alig kivehető bogárkáig; a természet-tan pazar gyűjteménye tárult elénk. Láttunk saját környezetében megelevenített ritka állat –és növényfajokat, kőzetek, ásványok és féldrágakövek gyönyörűséges tárházát.
A Piszkéstetői Obszervatóriumban is látogatást tehettünk, betekintést nyerve a csillagvizsgáló életének mindennapjaiba. Szent Lőrinc „tüzét”, vagyis a Perseidák-meteorraj közeledtét ugyan nem sikerült szemügyre vennünk, de a vértanú emléknapján említést nyert e varázslatos és misztikus jelenség és tudományág. A MIPINTYEK program-terve azonban itt korántsem ért véget. A szabad elfoglaltság lehetősége úgyszint teret kapott a tábori napok alatt. A sportnak, a focinak, a kézművességnek, -pólófestésnek, makramé csomófonásnak, agyagozásnak- szentelt órák vidáman, igazi „otthoni” kikapcsolódásként teltek. Az együtt készített és elfogyasztott étel -ital közösségformáló alkalma, mindig lehetőséget adott egy jó kis beszélgetésre. Az időjárás kegyessége pedig az elmaradhatatlan tábortűz megépítésére. A kápolnában ünnepelt szentmisék a lelki elmélyülésre, az imára, az énekre, a hálaadásra.
A MIPINTY-csapat számára a meglepetés sem váratott sokáig!
A merõben izgalmas, vadregényes, járatlan ösvényen vezetõ túra-út fényt derített a turpissággal álcázott „ajándékra”.A szépséges Kalló-völgy és patak, a messzeségben pöfékelõ visontai Mátra Hõerõmű és a hatalmas lignitbánya kísérte csalitos végén, a sás-tó-i kalandpark „meglepetés” bob-pályája várt bennünket!
Az Alverna Diáktanyán minden tekintetben gazdagon és élménydúsan megélt napok emlékeit, élményeit sokáig őrizzük még!
Akárcsak Ányos atya, mindnyájunk számára készített és ránk bízott hagyatékát…
„…egész életét átfogta Szent Ferenc Atyánk Naphimnusza. Ahogyan ebben a Szent úgy látja a világot, amint Isten megteremtette, úgy Ányos atya is ezt az isteni látásmódot akarta a földre hozni. Nemcsak megalkotta a Naphimnusz parkot Mátraházán, hanem élte is annak harmóniáját: volt gondja arra, mielőtt elköltözött, hogy minden teremtménytől elköszönjön, még a legkisebbtől, a kertjében megérett búzától is…”
Pekarik Katica Anna, Felvidék.ma
