Az idei ministránstábor mottója, ahogy az már a korábbi években is megszokott volt, a „keményen a hit erejével” volt. Alább Zilizi Kristóf beszámolója.
Idén három turnust terveztek a tábort szervező kispapok, ám a harmadik, a középiskolás illetve attól idősebb korosztály számára végül sajnos nem jött össze, mert mint azt megtudtam, csak két jelentkező volt, és ők is aztán visszamondták. Turnusonként 40 emberre számítottak, azonban a megvalósult két időpontban együttesen lett negyven a ministránsok száma.
Én magam a második turnusban vettem részt, mely július 16-20 között valósult meg a felsőszeli egykori iskola épületében a plébániával szemben, szokásosan immár osztálytermekben, hálózsákokkal. Érkezés után, hétfőn a ministránsokat négy csapatba osztották szét: Róma, Antióchia, Alexandrai és Jeruzsálem. Első este a tábor nyitószentmiséjét Juhos Imre atya mutatta be Dunaszerdahelyről, aki köszöntötte a ministránsokat, és jó itt-tartózkodást, lelki feltöltődést, megerősödést kívánt, ami lényegében is a ministránstáborok célja.
Kedden Matus Jenő atya látogatott el hozzánk Légről, aki előadásában a kötődésről beszélt, hogy úgy, ahogy sok-sok ember, úgy a ministránsok is kötődnek valamihez, és ezzel arra akart rávilágítani, hogy mennyire is kötődünk Istenhez. Ezt követően a kiscsoportos, kispapok által vezetett beszélgetésekben ezekről elmélkedünk közösen, miért is járunk mi templomba, miért ministrálunk, mit jelent nekünk a hit, hogyan tudunk benne erősödni, stb. Este a szentmisét Matus Jenő atya celebrálta, és megemlékezett az aznap – július 17-e – szentjeiről, Zoerard-András és Benedek remete életéről, akik Vágsziklás sziklabarlangjaiban éltek.
Szerdán a Deáki és Felsőszeli határában található termálfürdőben voltunk déltől egészen koraestéig. Ezért a szentmise még kivételesen délelőtt 10-kor lett lebonyolítva, ezt Albán József atya mutatta be Bősről. Estére még elnézett hozzánk a galántai-alsószeli származású, jelenleg pasztorációs munkáját immár plébánosként Sopronhorpácson folytató Kovács Pál atya.
Csütörtökön délben Haľko József pozsonyi segédpüspök látogatott el közénk, aki velünk együtt ebédelt, majd előadást tartott a hitről. A ministránsok bármit, az életével, a püspök személyével kapcsoltosan kérdeztek tőle, ő a hitet, megerősödést minden egyes válaszában megpróbálta belefoglalni. A délután négy órási előrehozott szentmisét is ő mutatta be, utána gyorsan vissza kellett mennie Pozsonyba.
Pénteken a korábbi ministránstáborok szervezője, Nagy Péter, a Selye János Egyetem lelkésze látogatott el körünkbe, aki szentbeszédében szintén buzdított a ministrálásra, hiszen ez lényegében egy szolgálat a papon keresztül Istennek.
Az egyes napokon voltak természetesen sportolásra is lehetőségek, volt a közeli futballpályán foci, amelybe egy alkalommal az egykor Vereknyén káplánként, jelenleg ez év júliusától Illésházán plébánosként szolgáló Klenko Gábor atya is bekacsolódott, akiről köztudott, hogy nagyon szereti a focit. Volt métabajnokság is egy alkalommal. Volt lehetőség felmenni a helyi sekrestyéssel, Ferenccel a templom tornyába, a harangokhoz, ahonnan elláttunk egészen a nyitrai hegyekig is.
Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük a tábor megszervezését és lebonyolítását Mikus Csaba kispap-főszervezőnek, további kispapoknak: Andruskó Gyulának, Mészáros Dávidnak, Kollárik Dávidnak, Bosnyák Andrásnak, Pék Ákosnak, Mikus Krisztiánnak, és mindenkinek, aki hozzájárult valamilyen módon a tábor ilyen szép és tartalmas megvalósításához.
A táborról a videóösszeállítást ITT tekinthetik meg.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”23386,29569″}
